Nem tetszik az internet? Jelentse fel!

Visszásságot tapasztal az interneten? Zaklatják, fenyegetik? Kéretlen leveleket kap? Megkaparintották iWiW-es adatlapját és szamárságokat közölnek az Ön nevében? Pedofil pornóképekre bukkant? Megsértették a szerzői jogait? Tegyen bejelentést, vagy jelentse fel az elkövetőt rögvest!

Az internet már csak olyan, hogy számos visszásságnak helyt ad, például az illegális letöltések, a szexuális szélsőségek, párkapcsolati, üzleti vagy egyéb viszályokat kísérő, a másikat lejárató, vagy otrombán megtréfáló ötletek - sokaknak sokféle bosszúságot okozhatnak. Hozzá kell tenni, hogy azért túlzás lenne azt állítani, hogy az internet a rákfenéje az egész világnak, de a ma már könnyű hozzáférhetőség és a korlátlan nyilvánosság sokak számára vonzóvá teheti ezt a közeget stiklijei végrehajtására.

Nincs összesítés

Sokféle formája létezik az internetes visszaéléseknek, bosszantásoknak. Ezekről összevont statisztika nem létezik, de ilyesmit értelmetlen is lenne összeállítani, hiszen nem csak az számít, hogy hány alkalommal történt valamilyen visszaélés, hanem az is, hogy hányan látták azt, vagy milyen körben okozott valamilyen kárt. Például egy, az iWiW sarkába eldugott portré és egy nyilvánosságra kerülő Szalacsi-videó egyaránt ilyen eset, de visszhangját, hatását tekintve óriási - még ha nehezen, vagy éppen sehogysem mérhető - különbség mutatkozik köztük.

Épp ezért nem lehet precíz választ adni, hogy ki milyen visszaélés esetén hova fordulhat. Elvileg például még a személyes adatokkal való visszaélés, a levéltitok megsértése vagy a zaklatás is szerepel a büntető törvénykönyvben, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű ügyekben automatikusan rendőrségi eljárás indítása, pláne nem, hogy letöltendő börtönbüntetés lenne a következmény. Ez azt is jelenti, hogy számos esetben annak kell eljárnia az őt ért vélt, vagy valós sérelem ügyében, akit érint - a gyakorlatban nem sok hatósági segítséget kap.

Feljelentem! De hol?

Milyen a jó jelszó?

# önmagában nem értelmes
# elegendően hosszú (6-8 karakter)
# vegyesen tartalmaz betűket, számjegyeket és írásjeleket
# megfelelő gyakorisággal cserélődik

Nézzünk néhány jellegzetes példát. Ha valakit zaklatnak, fenyegetnek - például e-mailben -, nem sokat tehet annak érdekében, hogy kiderítse, ki áll az abúzus mögött (feltételezve, hogy a fenyegető névtelen marad, mint ahogy a legtöbb esetben ez történni szokott). Korábbi cikkünkben már körüljártuk a kérdést, amiből kiderült: a zaklatás elszenvedőjének bizonyítania kell megfélemlítettségét, ám ha ezt megteszi, jó esélye van arra, hogy a zaklató személyére fény derül. Mióta a zaklatás büntetőjogi tétel lett, nem sok példa akadt arra, hogy valakit bíróság ítélt volna el - igaz, csak háromnegyed év telt el a jogszabályváltozás óta -, de a felderítési mutató a rendőrségi statisztikák közt is kimagasló: 58 százalékos.

Jellegzetes probléma az interneten egy hozzáférés "feltörése". Egy webes e-mail cím, iWiW-es adatlap, fórumos regisztráció elvesztése bárkit fájdalmasan érinthet. A feltörés az esetek majdnem mindegyikében azért következik be, mert gyenge jelszavakat használnak a felhasználók. Hiába az internetbiztonsággal foglalkozó szakik évek óta hangoztatott figyelmeztetése, hogy kitalálható jelszót (kereszt- vagy kutyanevet) ne adjon meg senki olyan hozzáférésnek ami fontos lehet, a netezők zöme nem hallgat rájuk.

iWiW: "jelentem!"

Egy iWiW-es hozzáférés ellopása, vagy egy egyértelműen azonosítható, ám mégis hamis adatlap létrehozása miatti reklamáció esetén igazolni kell a személyazonosságot. Ez megtörténhet a személyi, a jogosítvány vagy az útlevél iWiW-eseknek való elfaxolásával, ám akit nyomasztana személyes adatainak sokszorosítása, személyesen is beviheti a közösségi portál fővárosi irodájába a papírjait, itt másolat nem, csak jegyzőkönyv készül. Az azonosítást követően a hozzáférést helyreállítják, vagy a hamis adatlapot törlik.

Kedélyborzoló adatlap

Apropó iWiW: bárkinek az adatlapjára téved a látogató, ha szükségét érzi, jelentheti a vele kapcsolatos visszásságokat. Az közösségi szájt működtetői összeállítottak egy bejelentést segítő űrlapot, ahol ki lehet választani, hogy ki mivel hirigelte a látogatót: iWiW-es postafiókra küldött spamtől kezdve a trágár adatlapon, üzeneten át a sértő apróhirdetésig minden jelenthető, ami az adott közösség valamelyik tagját zavarhatja.

Az üzemeltetők elmondták: naponta 400 bejelentés érkezik hozzájuk a legváltozatosabb témákban. Ezeknek mindössze talán, ha egytizede kíván konkrét intézkedést; jelentős számú bejelentés érkezik a kéretlen reklámlevelek miatt, közízlést sértő adatlapok (például nyomulós prostituáltak) és fórumhozzászólások kapcsán. Mivel az iWiW-nek több millió felhasználója van, bizonyos értelemben hű keresztmetszetét adja a hazai társadalomnak, és az itt élők lelkiállapotának is. Megtudtuk: a bejelentések zöme olyan jellegű problémákra vár megoldást, amelyeknek semmi közük a közösségi oldalhoz, a való életben kialakult konfliktusokat cipeli magával az emberek egy része, s jó alkalomnak látja a Jelentem gombot arra, hogy levezesse a feszültséget.

Kértek már sógoremberrel szembeni fellépést az iWiW-esektől amiatt, mert az illető az ígérete ellenére nem jött át segíteni meszelni, kérte már elvált feleség, hogy tiltsák meg a volt férjének a közös gyerekek képeinek feltételét, de a legfurcsább talán az a nem is egyedi jelenség, hogy egyesek előnytelen külsejükön úgy próbálnak javítani, hogy más felhasználóktól lopott képekkel illusztrálták saját adatlapjukat - persze, csak addig, amíg az illető észre nem veszi.

Fórumok, moderáció: MTE

Ha egy fórumon ér valakit inzultus, alapvetően az adott oldal üzemeltetőjéhez, vagy az általa megbízott moderátorokhoz kell fordulnia. Minden fórumnak kell rendelkeznie moderálási szabályzattal, ahol világosan meghatározzák a kívánatos, a tűrt és tiltott diskurzus kereteit. Előfordul, hogy a felhasználó nem ért egyet a moderálási szabályzattal. Ezt persze azelőtt lenne érdemes tisztázni, hogy regisztrált az adott fórumon, és létrehozta ott virtuális személyiségét. Persze megeshet, hogy a szabályzat utóbb módosult, vagy olyan konfliktus alakult ki, amire az üzemeltetők egyszerűen nem készülhettek fel.

Ekkor a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) lehet az illetékes. Itt lehet protestálni, ha valaki úgy érzi: a szabályzat ellentmond valamelyik jogszabálynak, vagy a moderáció magával a szabályzattal ütközik, és az üzemeltetővel, illetve a moderátorral nem lehetett dűlőre jutni. Szintén az MTE illetékes a választások idején előírt kampánycsend internetes betartatásáért - bár a szervezetnek szankcionálási lehetősége nincs az ezt megszegőkkel szemben.

A szervezetnél elmondták: számos ügyben megkeresik őket az internetezők. Klasszikus slágertéma a spam, azaz a kéretlen levél - ezekben az ügyekben azonban a Nemzeti Hírközlési Hatóság az illetékes, odairányítják a panaszosokat. Fórumüzemeltetők, tartalomszolgáltatók azonban gyakorta megkeresik az MTE-t, kevésbé feljelentési, inkább a saját szabályozásukkal kapcsolatos véleményezési, tanácsadási kéréssel. Sok érdeklődő érkezik továbbá online rádióindítással kapcsolatos kérdésekkel, ezeket is igyekeznek megválaszolni.

Kéretlen levél: NHH

Ha már spam: a kéretlen levelekkel kapcsolatban - mint írtuk - az NHH illetékes eljárni. A hatóság külön spambejelentő e-mail címet tart fenn, oda kell küldeni a leveleket, ám fontos tudni, hogy csak a forrással együtt érkező leveleknek tudnak utánanézni. A levél forrásának megtalálásához még egy segédletet is összeállított a hatóság, a bejelentés, szabályozás részletei ezen az oldalon tekinthetők meg. Érdemes szem előtt tartani: az NHH magyar hatóság, illetékessége csak Magyarország területén van, tehát csak a hazai küldőktől érkező spamekkel lehet megkeresni a hivatalt.

Néha nehéz bizonyítani a netes visszaéléseket, hiszen előfordulhat, mire egy jogsértés híre elér a hatóságig, már eltűnik a világhálóról a bepanaszolt tartalom. Az esetek zömében ez nem is baj, hiszen a cél leggyakrabban az, hogy egy visszás helyzet megszűnjön, de előfordulhat, hogy utóbb valaki bizonyítani akarja az igazát, azaz azt, hogy az adott tartalom valamikor valóban elérhető volt a nyilvánosság számára. Ennek akkor van jelentősége, ha bíróságra akarja vinni az áldozat a jogsértést - ilyen lehet például egy szerzői jogi visszaélés. Ekkor tanácsos közjegyzővel hitelesíttetni a történteket.

Közjegyzővel hiteles

Mint dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke érdeklődésünkre elmondta: ma már mindegyik közjegyzői irodában van internet-hozzáférés, bárhová be lehet menni jegyzőkönyvet felvetetni a neten talált visszásságról. A közjegyző azt tudja hitelesíteni, amit maga is lát: tehát közösen megnézik az adott weboldalt, a közjegyző csinálhat róla képernyőmentéseket, kiírhatja CD-re, DVD-re, vagy akár papírra is nyomtathatja - annak függvényében, hogy miről van szó. Emellett egy jegyzőkönyvet is felvesznek a látottakról, amit aztán a közjegyző aláír.

Parti hangsúlyozta: fontos, hogy aki közjegyzőhöz fordul, pontosan tudja, hogy mit akar dokumentáltatni. Legyen bizonyítási stratégiája az ügyfélnek, képes legyen megfogalmazni, mi az, amit később igazolni akar a közjegyző által hitelesített dokumentumokkal. Nyilván egy szöveges oldalnál teljesen mindegy, hogy hány pixelből áll a fejléc, és milyen színű az, ám ha mondjuk egy védjegyről, logóról van szó, akkor pont fordítva: számítanak a színek, formák, a pontos paraméterek, de talán kevésbé a szöveg. Kérdésünkre a kamarai elnök elmondta: egy ilyen, hitelesített jegyzőkönyvért szabott árat kell fizetni, de ez attól függ, hogy a közjegyzőnek mennyi munkája fekszik ebben, milyen technikai segédeszközökre van szükség (CD, DVD stb.). Ha egy óra alatt végeznek, és nincs különösebb technikai költség, akkor 19-20 ezer forintba kerül egy hitelesített pillanatkép a netes jelenségről.

Feljelentés a rendőrségen

Feljelentésoldal a Matisztól

Külön feljelentővonalat üzemeltet a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) néhány honi civil szervezet együttműködésével. Ez az Európai Unió által kezdeményezett Hotline (Forródrót)-szolgáltatás elsődlegesen a gyerekekre káros tartalmak kiszűrésére alakult, pontosabban, mint Mlinarics József, a Matisz ügyvezető elnöke elmondta: a gyerekek védelmében, az ő becsapásuk, a rasszizmus és a szerzői jogi visszaélések ellen hozta létre az EU a Hotline hálózatát.

A www.internethotline.hu címen található űrlapon nem is kell saját megfogalmazással bajlódni, csak a felajánlott opciók közül ki kell választani a megfelelőt, és a weboldal címével beküldeni. Mlinarics elmondta: az elmúlt hat évben havi 3-4 bejelentés érkezett, amikor pedig rádióban, tévében, interneten szóba kerül a Hotline-szolgáltatás, akkor havi 150-200-ra is felszökik a megkeresések száma. A beküldött űrlapok 15-20 százaléka tartalmaz releváns, valóban intézkedést igénylő információkat, amiket a Matisz továbbít a megfelelő szervnek. A bejelentő adatait azonban sosem küldik tovább.

Szex, szex, szex

Tudomásul kell venni: az emberiség szexuális fantáziája színes és szélesvásznú, ha a Földön élő összes ember erotikus vágyait összerakosgatnánk, bizarr falfestményt lehetne belőle készíteni. Önmagában az a tény, hogy valakinek nem tetszik egy szexoldal valamelyik fotója, még senkit nem fog érdekelni, az üzemeltető, nem fog törölni csak azért képeket és videókat, mert egy látogatónak nem tetszik az a póz, vagy az az orientáció, ami a képeken van. Mindig jó riposzt a pusztán ízlés alapú felháborodott levelekkel szemben, hogy az oldal 18 éven felülieknek van ajánlva, abban a korban pedig már eldönthető, hogy akar-e az ember szexoldalakon csatangolni, vagy sem. Ugyanakkor tény: olyan helyre, ahol 18 éven aluliak is megfordulhatnak, nemigen való szex (ilyen lehet némelyik nyilvános fórum), de persze az üzemeltetőnek kell gondoskodnia arról, hogy ez a fórumszabályzatból kiderüljön.

A biztosíték kivágásához legalábbis köztörvényes képet kell találni: ilyen például ha gyerekek szerepelnek a képeken, de ilyen lehet az is, ha a történtek valamelyik szereplő nyilvánvaló akarata ellenére zajlanak - amit persze a mai szerepjátékos, kikötözős világban nemigen lehet eldönteni. Ha valaki ilyesmire bukkan, a rendőrséghez érdemes fordulni, hiszen bármely más szervezetnek is jelzi, a bejelentés így is, úgy is a rendőröknél landol.

Rendőrség: behívják a feljelentőt

A feljelentések csúcsszerve - legalábbis a következményeket illetően - kétségtelenül a rendőrség. Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozóiroda bűnügyi főosztályának csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának - röviden: a high-tech zsaruknak - a vezetője elmondta: ha elektronikus levélben, vagy a rendőrség honlapján található űrlapon keresztül érkezik bejelentés, az nem hozzájuk fut, hanem az adott megyei rendőr-főkapitányság, vagy a BRFK központi ügyeletére. A rendőrségi gyakorlat szerint, hacsak nem valamilyen azonnali intézkedést igénylő bejelentés érkezik (ami igen ritka), akkor a bejelentőt - már ha lehet azonosítani - behívják az illetékes kapitányságra.

Erre részben azért van szükség, hogy ellenőrizzék a bejelentés valódiságát, részben pedig ilyenkor további adatokat kérnek, amelyek alapján eldönthető, hogy indítanak-e nyomozást. Bár a rendőrséghez nem sűrűn fordulnak e-mailben, azért ez nem példa nélküli - említi Kapronczi Mihály, az ORFK Szóvivői Iroda századosa. Mivel a rendőrségi honlapon az állampolgári bejelentések menüpont nem egészen áll kézre, az egyetlen könnyen elérhető e-mail cím pedig a szóvivői irodáé, gyakori, hogy oda esik be egy-egy bejelentés. Kaproncziék ezeket továbbítják az illetékes kapitányságra.

A szóvivő jelzi: ha internetes visszaélést tapasztal valaki, érdemes elmentegetni a fájlokat, hogy a rendőrség azt felhasználhassa bizonyítékként. Előfordulhat ugyanis, hogy mire egy nyomozó lekattintja az e-mailben küldött címet, már nem talál ott semmit. A szóvivő elmondta: minden e-mailes bejelentést ugyanúgy iktatnak, mintha hagyományos módon érkezett volna, de például az érdeklődő - tehát intézkedést nem igénylő - levelekre e-mailben is válaszolnak a rendőrök. Értelemszerűen a határozatokat, vagy más, hivatalos iratokat hagyományosan, postai úton küldik ki.

A hazai feljelentési, illetve bejelentési lehetőségek tárháza tehát széles. Az összkép azonban, ami körkérdésünk után kialakult, keserű: a bejelentések zöme intézkedést nem igényel, sok a gyűlölködésből, személyes bosszúból tett be-, illetve feljelentés. A felhasználók bizonytalanok a jogaikkal kapcsolatban (gyakori, hogy több jogot tudnak maguknak, mint amennyire a törvények lehetőséget biztosítanak). Az internetes közeg biztosította arctalanság pedig még bátorítólag is hathat, hiszen nincs vele sok nyűg: néhány kattintás, és a netező máris bosszút állhat egy másik, gyakran szintén ismeretlenen a vélt, vagy valós sérelemért..

(Az iWiW üzemeltetője a lapunkat is kiadó [origo] Zrt.)