Adható-vehető hazánkban az e-mailes címlista

Egy évvel ezelőtt sokak kaptak olyan leveleket, amelyekben magyar internetezők komplett e-mailes címlistáját ajánlgatta egy ismeretlen. Már a rendőrségi eljáráson is túl kimondható: büntetlenül.

Hiába szerepel a büntető törvénykönyvben a személyes adatokkal való visszaélés, hiába a Nemzeti Hírközlési Hatóság feljelentése és a rendőrségi nyomozás, a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy elkapják azokat a spammereket, akik egy ideje boldog-boldogtalannak kínálgatják a hazai internetezők e-mail címeiből összeállított jegyzéket. A szintén spamként - azaz kéretlenül - érkező ajánlatok száz- és ötszázezer magyarországi e-mail címet kínálnak megvételre, különválogatva a magánszemélyek és vállalkozások címeit.

Ötvenezerért jó sok cím

Vállalkozásoknak ma már lehet küldeni kereskedelmi üzeneteket, de a magánszemélyek adatait (így e-mail címeit) az ő beleegyezésük nélkül gyűjteni, tárolni, kezelni és főként marketingcélra felhasználni nem szabad. Ennek ellenére néhány, az adatbázist felkínáló kiberbűnözővel váltott levél alapján kiderült: a címeket a netről gyűjtötték, az érintettek jóváhagyása nélkül. A címlistákat 50 ezer forintért vesztegették, legalábbis az egyik blogger által folytatott levelezésből ez derül ki, mert összeg magukban az ajánlatokban nem szerepelt.

Több bejelentés is érkezett az ügyben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz. Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának vezetője korábban lapunknak elmondta: bejelentést tettek az ügyben a rendőrségnél, mivel a hatóságnak a kéretlen levelek küldőivel szembeni eljáráshoz van joguk, a címlisták értékesítői már bűncselekményt követnek el. Az NHH nem tud nyomozni, nem tudja kideríteni, hogy ki áll a nyilvánvalóan hamis névvel küldött ajánlatok mögött. A rendőrség azonban idén januárban arról értesítette a hatóságot, hogy megszüntették a nyomozást személyes adattal való visszaélés hiánya miatt.

Konspirációs átadás

Sylvester elmondta: értesülésük szerint a címlistát kínálgató jóember nyilvános helyeken beszél meg találkozót, ahova azonban nem ő megy el, hanem küld maga helyett valakit, egy "futárt", aki valószínűleg az ismeretségi köréből kerül ki. Így bár a lista elektronikus formátumban vehető át, de az nem az interneten érkezik, hanem valamilyen adathordozón, ráadásul a terjesztő fel sem bukkan a történetben - legalábbis személyesen nem.

Az NHH a kéretlen levelek kapcsán a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is megkereste. Az NFH ugyan nem vizsgálja a spameket (ez az NHH feladata), de reklámfelügyeleti eljárást indíthat a hirdetett termékkel, azaz a címlistákkal kapcsolatban. Mint Kathi Attila, az NFH társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője elmondta: akkoriban egy próbavásárlással akartak meggyőződni arról, hogy a címlisták valóban megvehetők-e, ám a megadott e-mail címre küldött levelükre nem érkezett válasz. Egyébiránt Kathi szerint az NFH-nak legfeljebb marginális szerepe lehet hasonló ügyekben, hiszen ők inkább a termékspecifikus tilalmak megszegői ellen lépnek fel: gyerekekre káros termékeket, dohányárut hirdetők állnak a célkeresztben.

Nem állt volna meg a vád

Az NHH feljelentését követően az ügy a Nemzeti Nyomozó Iroda high-tech zsaruihoz került. Gazdag Tibor, az NNI csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának vezetője elmondta: a büntető törvénykönyvben nevesített tétel a személyes adattal való visszaélés vétségnek számít és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel súlytható az elkövető. Ahhoz, hogy a visszaélést megállapítsák, két dolognak kell teljesülnie: egyrészt meg kell történnie a személyes adatok jogosulatlan, vagy a céltól eltérő kezelésének, másrészt más vagy mások érdekeit jelentősen sértenie kell az elkövetőnek.

Ha a két feltétel közül csak az egyik teljesül, akkor a törvény szerinti vétség nem áll fenn. Hiába kapnák el a spammert, ha senki nem jelzi, hogy az ő e-mail címével való kereskedés érdeksérelmet okozott, akkor a rendőrség sem tud továbblépni. Gazdag szerint jelentős érdeksérelem lehet például, ha valakinek meg kell változtatnia az e-mail címét, mert a kéretlen levelek már olyan mértékben özönlik el postafiókját, hogy kezelhetetlenné vált a levelezés. Amíg ilyen - bizonyítható, és a bíróság előtt is megálló - bejelentés nem érkezik a rendőrséghez, nem tudnak hozzányúlni a spammerhez.

Ha valaki mégis bejelentést tenne a rendőrségen, akkor is igazolódnia kell annak, hogy az illető e-mail címe (amit le kellett cserélnie), szerepel azon a címlistán, amit értékesíteni akart a kiberbűnöző. Mivel a fenti feltételrendszer aligha fog teljesülni, ezért valószínű, hogy hazánkban soha nem fognak el egyetlen e-mail cím gyűjtőt sem, a listákkal való kereskedés pedig a jelenlegi jogszabályok közepette ha nem is legális, de következmények nélküli, jól jövedelmező tevékenység marad.