Internetes KRESZ-t akarnak a franciák

A közlekedési szabályokhoz hasonlóan az RFID-s nyomonkövetés internetes megjelenítésének szabályait is meg kell alkotni, összefüggésben az adatvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel - fogalmazták meg hétfőn az Európai Unió információs fejlődésért és hírközlésért felelős miniszterei a dél-franciaországi Nizzában tartott találkozójukon.

A magyar delegációt vezető Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közpolitikai igazgatója a digitális gazdaság fejlődésének közpolitikai kérdéseivel foglalkozó tanácskozás szünetében az MTI-nek telefonon elmondta: a "jövő internetében" a technológia sokkal többet fog tudni, mint ma. Sokkal szélesebb sávon zajlik majd az adatforgalom, s ennek következtében sokkal kiterjedtebbek lesznek azok az alkalmazási lehetőségek, amelyek átfogják a teljes társadalmat és lehetővé teszik a konferencia szlogenjéül választott "dolgok internetét".

Ez azt jelenti, hogy minden forgalomba kerülő tárgyat el lehet majd látni egy rádiófrekvenciás azonosítójelzéssel (RFID - Radio-frequency Identification), amelynek köszönhetően úgy lehet majd a tárgyakat nyomon követni, ahogy azt jelenleg a repülőgépekkel teszik. Az ennek következtében keletkezett nagy mennyiségű adat birtoklása komoly hatalmat fog jelenteni, s ez az, ami jelenleg még nincs szabályozva. Csepeli György magyar álláspontként azt fogalmazta meg, hogy a technológiai fejlődés mögött egyfajta kulturális probléma is kirajzolódik. A felhasználók ugyanis kevésbé vannak tudatában azoknak a veszélyeknek, amelyeket az internet az adatvédelem szempontjából rejt magában, ezért tudatosságfokozó kampányokra van szükség.

A szabályozás tekintetében egységesíteni kellene az európai országok szabványait ahhoz, hogy az új technológiák ki tudják fejteni hatásukat a gazdaságra, az egészségügyre, a kormányzásra, a kereskedelemre - hangsúlyozta a MEH közpolitikai igazgatója. Az is felmerült a nizzai találkozón, hogy az internetet egyetemes szolgáltatási körnek lehetne nyilvánítani, amelynek értelmében minden tagállamnak kötelessége lenne biztosítani állampolgárainak a hozzáférést - mondta Csepeli György.

A világon jelenleg másfél milliárdan interneteznek rendszeresen, és a következő öt évben további egymilliárdan csatlakoznak a világhálóhoz. Az Európai Unió a digitális írástudás kérdésében megosztott: a skandináv országok megelőzik az Egyesült Államokat és az olyan fejlett ázsiai országokat, mint Japán vagy Dél-Korea, de Európa más részei le vannak maradva. Ezzel a problémával külön konferencián fognak foglalkozni az illetékes EU-miniszterek Bécsben.