A netezők negyede használ e-közigazgatási rendszert

A magyar felnőtt lakosság jelentős része érdeklődik az e-közigazgatási szolgáltatások iránt, hiszen minden negyedik internetező kapcsolatba lép valamely közszolgáltatást nyújtó szervvel online módon - olvasható a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ e-közigazgatásról szóló éves jelentésében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 28 százalék, Magyarország tehát az európai összehasonlításban is "megállja a helyét" - írták az összegzésben. Az éves jelentésben - negyedik alkalommal jelent meg ilyen jellegű tanulmány - a gazdasági válságra is felhívják a figyelmet, rámutatva arra: a világgazdasági gondok közepette felértékelődnek a közigazgatási front-office szolgáltatások, hiszen a bizalomépítésnek, az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak, valamint a felhasználói elégedettség növelésének ez az egyik legfontosabb felülete.

Az információs társadalom tekintetében Magyarország az éves jelentés szerint még mindig a leszakadó országok közé tartozik, az e-társadalom fejlődését jelző 52 mutató mindössze egynegyedénél haladja meg az unió tagállamainak átlagát. Rosszul teljesít Magyarország a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások teljes mértékben online elérhetőségében, a vállalkozások e-számlázásában, az online beszerzésekben, és a banki szolgáltatások lakossági internetes használatában - olvasható a BME tanulmányában, amely szerint a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére.

"A fejlesztési irányoknak egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentését, a közszolgáltatások hatékonyságának növelését kell szolgálniuk, hiszen Magyarországon még mindig egyötöddel magasabbak az adminisztrációs terhek az uniós átlagnál" - írták, hozzáfűzve, hogy a többi között az adminisztrációs terhek miatt csúszott vissza Magyarország a World Economic Forum 2008-as eredményei szerint a 47. helyre a tavalyi 38. helyről a vállalati versenyképesség terén.

Mintegy 130 millió uniós állampolgár használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat, viszont közel 90 millió olyan felnőtt van, aki heti rendszerességgel használja ugyan az internetet, de e-közszolgáltatást egyáltalán nem vesz igénybe - állapítják meg a jelentésben. Ennek okaként az e-közigazgatási szolgáltatások nem megfelelő növekedését, illetve minőségét említik, jelezve, hogy a nem megfelelő kampányok is hozzájárultak az alacsonyabb felhasználói szám eléréséhez. A kutatók szerint magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lennének használni az e-szolgáltatásokat, ehhez a leginkább arra lenne szükség, hogy lehetőség nyíljon a "kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalásához" - zárul a BME trendkutató központjának jelentése.