Telepítsen velünk Windows 7-et!

Új operációs rendszerre átállni kis túlzással élve csaknem olyan komoly feladat, mint amikor autót vesz az ember. Elég erős lesz a motorja? Nem romlik el? Nem fogyaszt túl sokat, jól lehet majd vezetni? Ha kipróbálná az új, hetes Windowst, minden fontos információt megtudhat cikkünkből, ha pedig nem akar ezzel vesződni, azért fussa át azt, hogy megtudja, miről marad vagy nem marad le.

Nem volt problémamentes a Windows 7 béta verziójának kiadása: a szoftvert elvileg pénteken kezdhették volna el letölteni a kísérletező kedvű felhasználók, azonban a nagy érdeklődés hatására a DVD-re írható képfájlokat tartalmazó oldal is elérhetetlenné vált, melyen a használathoz szükséges sorozatszámra is szert tehetnek az érdeklődő, regisztrációra is hajlandó felhasználók. Eredetileg a cég 2 és fél millió tesztelő számára tette volna elérhetővé a béta verziót, ezt végül elvetették: gyakorlatilag az töltheti le a tesztelhető kiadást, aki csak akarja, de a képfájlok és a sorozatszám-generátor a publikum számára csak január 24-éig lesz elérhető.

A szériaszámra azért van szükség, mert hiányában a béta verzió már harminc nap múlva lejár, nem pedig csak augusztus elsején válik használatatlanná - ezt követően vagy egy újabb teszverziót (ha lesz ilyen), vagy legális operációs rendszert kell telepíteni a PC-re.

Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a próbaverzió egy full extrás Ultimate változatot takar, azaz a Vistához hasonlóan egyes funkciók - például a teljeskörű biztonsági mentés vagy a távirányítós vezérlésre optimalizált médialejátszó - hiányozhatnak az olcsóbb kiadásokból, hiszen a Windows 7-ből például a nem túl nagy teljesítményükről ismert netbookokra szánt változat is készül majd.

Kell egy üres DVD

Bár a béta verzió magyar nyelven nem elérhető, mostanra már problémamentesen lehet hozzáférni az üres DVD-re égethető Windows 7-hez. A hozzánk hasonló mezei felhasználóknak a 7000.0.081212-1400_client_en-us_Ultimate-GB1CULFRE_EN_DVD.ISO fájlnéven elérhető DVD-képfájlt érdemes letöltenie, ez tartalmazza ugyanis a Win7 32 bites változatát, azaz azt, amelyiken a kedvenc szoftverek zöme, így például a megszokott víruskereső vagy játékok is futtathatók. A 64 bites változatot egyelőre megfelelő szoftvertámogatás híján otthonra senkinek sem ajánljuk egyik Windowsból sem. Persze azt sem árt figyelemben tartani, hogy egy tesztverziójú szoftverről van szó: teljes lefagyást nekünk ugyan még nem produkált, de például a böngésző vagy a médialejátszó jó pár alkalommal összeomlott.

Így fest a Windows 7 (még több kép)

Régi Windows mellé is felmegy

A Windows 7 telepítéséhez igazából nem szükséges erőmű teljesítményű PC-t birtokolni, bár 1 gigabájtnál kevesebb memóriával a Vista utódja el sem indul. Processzorból beéri 1 gigahertzessel, a videokártya esetén pedig az a kikötés, hogy támogassa a DirectX 9-et, és legalább 128 megabájt memóriával gazdálkodjon, s persze DVD-meghajtóra is szükség van. A merevlemezen 16 gigabájt helyet igényel, ennél kisebb tárhely esetén nem hajlandó települni, és egy kis előkészítést követően akár meglévő Windows mellé is telepíthető, csupán a merevlemez másik partíciójára (ez gyakorlatilag egy virtuális meghajtónak tekinthető) kell telepíteni. Ha a gép winchestere nincs C: és D: meghajtóra osztva, az ingyenes Easeus Partition Manager programmal elég egyszerűen meg lehet oldani utólag is, használatának mikéntjéről korábbi cikkünkben olvashat.

Hamarabb felmegy a gépre...

Tesztgépünk egy Intel Core Duo processzorral és 2 gigabájt memóriával szerelt hároméves Dell laptop volt, erre stopperrel a kézben feltelepítettük egymás után a Win7-et, egy Vistát és egy XP-t. Méréseinkből egyértelműen kiderült, hogy a közel 8 éves XP-t tart a legtovább felinstallálni, esetünkben ez 44 percet vett igénybe. A Vista esetében már jobb a helyzet, ez 30 perc alatt, a Windows 7 pedig minimális időelőnnyel, 25 perc alatt mászott fel a PC-re.

Jelentős előny viszont, hogy a Vista óta a telepítő felülete leegyszerűsödött, ráadásul az eleve kisebb számú párbeszédablak is az installáció első felében villan fel, ezt követően nyugodtan magára lehet hagyni a gépet, amíg végzi a másolást, míg az XP esetében szinte végig ott kellett ülni, várva a leokézandó ablakok megjelenését. Jó tudni, hogy az esetek többségében a PC-re aggatott vagy abban lévő hardverkomponensek a vistás illesztőprogramjukkal működésre bírhatók a hetes Windows alatt is.

A téglalap jobbra az új Asztal megjelenítése gomb (még több kép)

...de ugyanúgy indul

Kíváncsiak voltunk a rendszer indulásának és kikapcsolásának sebességére is, hiszen a Microsoft - ahogy minden korábbi verzió esetében - most is azt kommunikálja, hogy az új Windows gyorsabb lesz majd elődeinél. Minden esetben frissen telepített operációs rendszerrel végeztük a mérést, egyik rendszerre sem volt semmilyen külső szoftver feltelepítve, a végeredményt 8 mérésből átlagoltuk.

A PC bekapcsolását követően 1,6 gigahertzes Core Duo processzoros laptopunkon a leggyorsabban a Windows XP startolt el, átlagosan 54,4 másodperc alatt, második helyen a Vista futott be 57,6 másodperces idejével, a Win7 pedig 65,1 másodperces átlaggal az utolsó helyre szorult. Reméljük, csupán a szükséges optimalizációk hiánya miatt, a mérések során ugyanis az indulási idő rapszodikusan változott: volt, amikor már 44 másodperc alatt elindult, de volt, amikor 87 másodperc telt el a bejelentkezésig.

Kikapcsolni is az XP-s gépet lehetett a legfürgébben (13,8 mp-es átlag), viszont itt a Windows 7 a dobogó második helyét szerezte meg 14,7 másodperces átlagával, az utolsó pedig a Vista lett 29,2 másodperccel. Persze jól tudjuk, több hónapnyi használat után mindegyik rendszer belassul, de ezt csaknem lehetetlen szimulálni három különböző operációs rendszeren.

A fölösleges ablakok lerázhatók

Az extra funkciókkal megpakolt Aero téma lehet az egyik ok, ami miatt megéri kipróbálni a Windows 7-et: bár ez már a Windows Vistában is megtalálható volt, a redmondi grafikusok tovább finomították. Számos olyan gesztus került bele a rendszerbe, amivel könnyebbé válik az ablakokkal való zsonglőrködés. Például az ablakok kinagyítását és átméretezését most már úgy is meg lehet oldani, hogy a program ablakát a képernyő megfelelő részére húzzuk. Az oldalra kivonszolt alkalmazások a kijelzőnek pont a felét próbálják elfoglalni - így például könnyen összehasonlítható két fotó vagy honlap. Hasonlóan egyszerű teljes magasságúra nagyítani az ablakokat, amint az átméretezendő alkalmazás széle eléri a kijelző alsó vagy felső szélét, a másik oldal is teljes méretűre ugrik. A más programokhoz tartozó felesleges dologkat pedig az általunk használt alkalmazás megrázásával - ez az Aero Shake - tüntethetjük el: ehhez csupán a szoftver címsorát kell megragadni a kurzorral és jól megrázni azt.

Új effektek a Win7 grafikus felületén

Meg kell említenünk azonban, hogy a fenti gesztusparancsok igazán csak egérrel, asztali gépen kényelmesek, az Aero Shake vagy a fél képernyőre nagyítós effekt előhívása a notebookok tapipadján viszonylag körülményes. Remélhetőleg a rendszer kiadására ezeket a funkciókat billentyűkombinációval vagy más, kényelmesebb módszerrel is el lehet majd érni. Az Asztal megjelenítése ikon is átalakult: egyrészt átköltözött az óra mellé, másrészt egy álló téglalappá alakult át - működése persze nem változott.

Átszabták a Tálcát is

Áttervezésen esett át a rendszer Tálcája is. A Gyorsindító eszköztár helyét a Tálcára rögzített ikonok vették át. Szabadabban átrendezhetők a jobb oldalon, az óra mellett található ikonok is, igaz, az egyszer letiltott alkalmazásokat még két helyről lehet visszanyerni, attól függően, hogy a rendszer része-e vagy csupán valami külső program. Ez azonban nem állhatja útját a letisztult, információval teli Tálcát építő felhasználóknak.

Az új Tálca betekintőablakai

A Windows 7 alapbeállítás szerint csoportosítva, ikonnézetben tartja a Tálca elemeit - a válogatást a gyorsnézet segíti -, így megszámlálhatatlanul sok programot kell ahhoz futtatni, hogy ne férjenek el egymás mellett. Akinek ez az elrendezés nem tetszik, az visszakapcsolhatja hagyományos ikon plusz címes nézetbe is a Tálcáját, amelyen az egyazon szoftverhez tartozó megnyitott szoftverablakok ikonjai már azonos színnel szerepelnek, az Asztal megjelenítése ikon pedig eltűnt, helyét egy függőleges pozíciójú téglalap vette át, erre bökve érhető el a jól ismert funkció, amely az óra mellé költözött.

Kézre eső médiafájlok, okosabb lejátszó

A rendszer leghasznosabb kényelmi újítása valószínűleg a spéci gyűjtőkönyvtárak bevezetése. A felhasználó beállíthatja, hogy mely könyvtárak tartalmából álljon össze a nagybetűs Zene, Képek, Filmek és Dokumentumok mappája, a megfelelő alkalmazások pedig elsősorban ezekben fogják keresni a nekik kellő adatokat. Egyelőre még csak a Microsoft alkalmazások barátkoznak meg az új rendszerrel, Foobar 2000 zenelejátszónk nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy neki a Zene mappából kéne dolgoznia, ezt vélhetően a későbbi verziókban majd orvosolják a fejlesztők. A módszer legfontosabb előnye a kényelem, a felhasználó úgy tárolhatja másik partíción vagy másik merevlemezen az adatait, hogy azokat ott is utoléri, ahol a rendszer szerint a helyük lenne. A megoldás rádásul nem olyan erőszakos, mint a korábbi Windowsok Dokumentumok mappája.

Okosabb lett a Media Player is a Windows 7-ben: az új operációs rendszerben már a 12-es verziójú lejátszó kap helyet. Ez pedig a tetszetősebb, látványosabb grafikus felület mellett arra is képes, hogy külön dekóder feltelepítése nélkül megnyisson DivX, XviD vagy H.264 formátumú videókat, és AAC szabványban kódolt hangjukat is le tudja játszani kiegészítők nélkül. Azt még nem tudni, hogy csak a Win7-hez jár majd, vagy a korábbi Windowsokhoz is le lehet majd tölteni. Vigyázat, a béta Windows egyik hibája is ezt a szoftvert érinti, amely hajlamos sérülést okozni a vele megnyitott mp3-akban: ehhez a nem kívánatos eseményhez itt lehet elérni a javítást.

Egyszerűbb lesz a hálózat

Akinek több Windows 7-es gép van az otthoni hálózaton, az pár kattintással összekapcsolhatja őket. A nyomtató- és fájmegosztási funkciókat Home Groupnak hívják az új operációs rendszerben, segítségükkel nem kell a gépek közt pendrive-val szaladgálni, ha kell egy adat. Elég csupán a másik gép megosztásairól lekérni az adatot. Hasonló otthoni hálózatokat eddig is lehetett létrehozni, ám a Home Group az első, ahol a beállítási felületet is a felhasználói igényekre szabták, és kellően barátságos lett.

Az új Media Player több formátumot támogat alapból (még több kép)

Modern fájlok az új Windowsban

Új fájlformátumok jelentek meg a Windows 7 alapértelmezett segédprogramjaiban. A Wordpad már tud a szabványos ODF formátumba is menteni, a Paint pedig lecserélte a BMP-t az elterjedtebb PNG formátumra. A két segédprogram megkapta az Office 2007 csomag szalagos menüjét is, igaz, a kidolgozottsága elmarad az irodai szoftver menüjétől.

Már az új, 8-as Internet Explorer bétája kapott helyet a Windows 7 próbaverziójában, ez néhány újítást kínál elődjéhez képest: az azonos oldalról megnyitott linkeket megegyező színekkel jelzi, az InPrivate Browsing nevű módot aktiválva pedig nem mentődnek az épp felkeresni kívánt oldal adatai az előzményekbe. Letölthetők még hozzá webszeletek, és elérhető egy gyorsító nevű funkció is, ha ezekre is kíváncsi, olvassa el korábbi bemutatónkat. Az IE 8 béta verzióját egyébként az XP- és Vista-felhasználók is tesztelhetik, bár a félkész browser még nem túl stabilan működik.

A Windows 7 kipróbálható verziója is megörökölte a Vista biztonsági mentéseket készítő modulját: a szoftverben beállíthatjuk, hogy milyen típusú - például a felhasználói könyvtárakat - adatokat szeretnénk mindenképpen elmenteni, de hozzácsaphatunk teljes könyvtárakat is. Az alkalmazás automatikusan felismeri, ha USB-s merevlemez van a gépre dugva, ilyenkor ezt tekinti alapértelmezettnek. Ez a funkció gyakorlatilag kivált bármely fizetős alkalmazást, azonban valószínűleg csak a Win7 drágább verzióiba kerülhet bele, ahogy a Vista esetében is csak a Business, az Ultimate és az Enterprise kiadás tartalmazza. Mivel egy-egy backup alkalmazás ára a 10-20 ezer forintos sávban mozog, az operációs rendszer üzleti verzióját biztosan megéri megvenni bárkinek, aki nem akar többé a rendszer teljes újratelepítésével vacakolni.

Használhatóbb az új Paint (még több kép)

Van még mit csiszolni

Zavaróan buta még a rendszer beépített keresője. Ez különösen azért kellemelten, mert a kis méretű Start menüben azzal a leggyorsabb megtalálni az alkalmazásokat. A Windows 7 keresője sajnos a sokadik alkalommal sem jegyzi meg, hogy egy-egy szó beírása után melyik találatra kattintottunk, nem súlyozza át a találati listát. Ezzel alkalmatlanná válik sajnos arra is, hogy programgyorsindítónak használjuk - pedig a Windows gomb miatt nagyon gyorsan el lehetne érni -, hiszen a gyakran használt szoftverek sem kerülnek a lista elejére.

A rendszeren továbbra sincs olyan alkalmazás, amivel egy PDF fájlt meg lehetne nézni, akinek erre van szüksége, kénytelen lesz Adobe Readert vagy Foxitet telepíteni. Teljesen eltűnt az Outlook Express, levelezőprogram helyett csak egy Windows Live Essentials letöltési linket tartalmaz a Start menü, ebből lehet elérni többek közt a Messengert és a Fotótár szolgáltatást sem. Cserébe a programcsomag új kiadása majdnem minden igényt kielégít, csupán a külső netes naptárak kezelése nehézkes benne.

A Windows 7 kütyüjei azonosak a Vistáéival (még több kép)

Hatalmas előnye az új rendszernek, hogy a Microsoft mérnökei megpróbálták megjavítani a Vista köhögős-kényelmetlen wifi-kezelését. A Tálcán található kapcsolat ikonra kattintva egyszerűen lehet hálózatokra csatlakozni vagy váltani közöttük. Az újratervezés során kimaradt viszont a drótnélküli hálózati kártya kikapcsolásának lehetősége, ezt a Windows 7-ben csak hat-hét kattintásból lehet megtenni.

Amikor a Vistában megjelent, örültünk az Oldalsávnak (Sidebar), bár később azt tapasztaltuk, nagyon kevés widget készült hozzá, ez pedig jelentősen csökkentette vonzerejét. Az új Windowsban pedig csupán annyit változtattak a megoldáson, hogy most már bárhol el lehet helyezni a naptárt, a számológépet és más tipikus minialkalmazásokat - ezekből azonban még mindig nagyon kevés a praktikus.

Miért rohannánk a boltba?

Forrás: [origo]

Őszintén szólva az első próbák után nem éreztük, hogy mihamarabb rohannánk a boltba a Windows 7-ért, hogy aztán már a liftben kicsomagolva, minél hamarabb telepítsük azt a PC-re, egy jól belőtt, üzembiztos XP még mindig hibátlanul ellátja feladatát, ingyenes segédprogramokkal pedig szinte mindenre alkalmassá tehető.

A teszverzióval a Windows 7 funkcióinak nem minden részét tudtuk kipróbálni, magyarul nem tudó tesztverzióban a kézírás- és beszédfelismerést sem tesztelhettük - egyelőre azt sem tudni, ezekből egyáltalán készül-e lokalizált verzió, pedig egy olyan Windowsnak, amelynek diktálni lehet, gépeléstől sajgó ujjaink biztosan nagyon örülnének.

A Windows 7 felújított keresőjét is nagyon vártuk, ám az egyelőre meglepően közepesnek bizonyult. A keresőmező már nagyon jó helyen van az új Start menü alján, ha a találatok minősége javulna, illetve a szoftver tanulna a korábbi keresésekből, akkor a rendszer igazi középpontjává válhatna. Mivel a Windows 7 még csak próbaverzió, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a végleges kiadásra ezen a funkción még csiszolnak. Ebben az esetben az új operációs rendszer megvásárlása melletti egyik legfontosabb érvvé válhat.

Nagyon örülnénk viszont annak, ha a Microsoft otthoni felhasználóknak szánt szoftverei jobban integrálódnának egymással. Nem hisszük, hogy extra funkció lenne, hogy például az operációs rendszerrel érkező naptár widgetre kattintva új elemeket vihessünk fel az alapértelmezett naptárba. A különböző adatszinkron megoldások jelentősen megkönnyítenék a felhasználó életét, biztosítva, hogy azonos címjegyzéke, találkozói legyenek a telefonján, a webes és asztali kliensszoftverében, ahogy ezt más rendszereken már megoldották. Azt se bánnánk, ha végre nem kellene minden egyes feltelepített programot egyenként frissíteni minden egyes apró verziófrissítéskor, hanem a Windows elvégezné ezt a feladatot, de nem csak a Microsoft saját programjaival - hasonlót például az Ubuntu Linuxban már rég meg tudtak valósítani.