Világmegváltók: LSD, IPTV és a kalózok

Nem csak a válságról esett szó a negyedik Web 2.0 szimpóziumon, ami idén a Barcamp fedőnév alatt futott. A résztvevők megtudhatták, miben hasonlít egymásra az LSD és az internet, hogyan versenyeznek egymással a szabad kultúra különböző megnyilvánulásai, és hogy mennyi idő alatt lehet IPTV-függővé válni. Tudósítónk a geekek és webes vállalkozók éves konferenciáján járt.

Internetes trendek, befektetési számok vagy a felhasználók szokásainak ismertetése helyett a konferenciát megnyitó előadás arról szólt, mi kapcsolja össze a hatvanas évek hippijeit napjaink internetével. Timothy Leary LSD- és kiberkultúra-próféta szavait idézte meg előadásában Ersnt-Jan Pfauth, a The Next Web blog korábbi főszerkesztője. A két egymást követő ellenkultúrát megélő Leary a kilencvenes évek LSD-jének nevezte az internetet, ami ugyanúgy képes felszabadítani az embereket, ugyanúgy képes új nézőpontokat megnyitni, mint a hippik ikonikus drogja.

Változó szlogenek, hasonló tartalom

A szeretet nyarából nem sok maradt mára. A "Légy itt most" (Be here now) szlogenjét lecseréltük a mobiltelefonok és az internet által lehetővé tett legyél bárhol másholra - nyilatkozta Freek Staps holland újságírónak egy öreg hippi. Pfauth szerint azonban nincs ennyire távol egymástól a két korszak, az internet elhozta a szólásszabadságot majdnem mindenkinek, a kormányok és multik ellen tüntetők a neten kampányolnak, ott szervezik meg akcióikat. A holland blogger nem esett abba a hibába, hogy túlértékelje a webet, a 2.0-s változások nem önmagukban érdekesek, viszont lehetőséget adnak arra, hogy értékes dolgokat építsenek a vállalkozó kedvűek. Pfauth összefoglalója és diasora elolvasható új blogján, a Duthcprobloggeren.

A hatvanas és kilencvenes évek összevetése nem új ötlet, az amerikai kiberkultúrához felhasználói kézikönyvet ígérő Mondo 2000 - A User's Guide to the New Edge kötet előszavában is szerepel az LSD-vel való összevetés. Phil Proctor amerikai humorista pedig úgy fogalmazott: "A kilencvenes évek a hatvanasok fejjel lefelé". A világmegváltó lendületét ugyan megtörte a dotcom lufi kipukkanása, de még mindig az internet hasonlít a leginkább a Hakim Bey név alatt író Peter Lamborn Wilson kormányoktól és szabályoktól mentes utópiájára, az időlegesen autonóm zónára. A politikai utópiák világával szemben azonban az interneten megél az üzlet is.

Szárnyal az IPTV

A tavaly ősszel sikeresen lezajlott T-Home-márkaváltásnak valamint a szolgáltatás kényelmi funkcióinak, könnyen megtanulható, intuitív kezelőfelületének tulajdonítja az IPTV sikerét Megyeri Tibor, a T-Home marketingvezetője. Az előadó bevallása szerint mindez az "édesanya-teszten" is átment, nem volt szükség arra, hogy otthon elmagyarázza az elektromos műsorújság használatának és a kedvenc sorozatok rögzítésének módját.

Megyeri szerint három-négy hónap alatt a hagyományos televízióhoz, illetve televíziózáshoz szokott nézők teljesen átállnak az új technológiára, és arról később már nem, vagy csak "végszükség" esetén hajlandók lemondani. Tapasztalatok szerint az IPTV előfizetők előbb csak kedvenc műsoruk rögzítésére állítják be készüléküket, az idő előrehaladtával azonban egyre több műsort néznek felvételről. A negyedik hónap után pedig már nagyon nehéz a kényelmes, a szabadidőtől függő tévézésről visszaállni a régi, úgynevezett lineáris megoldásra, amely szokást a T-Home IPTV esetében meglévő, több száz címmel rendelkező digitális videotéka használata is nyomatékosít

A marketingvezető elmondta, hogy az IPTV legjobb reklámja "önmaga": azaz a szolgáltatást leginkább a kipróbálás, illetve az ismerősök lelkes beszámolói népszerűsítik. Ennek is köszönhetően a "visszatekerős", a műsorok interneten keresztüli felvételére is képes tevő tévét egyre többen kedvelik meg.

A technológia persze veszélyeket is rejt magában, a felhasználókról ugyanis minden eddiginél több adat gyűlik össze a szolgáltatónál, ám ezek felhasználását szigorú adatvédelmi szerződések kötik. A filmeket megszakító reklámblokkok ideje pedig leáldozóban van, hiszen ezek - például ha a néző az elő adást csak késleltetve vagy felvételről nézi - egyszerűen áttekerhetők. Az említett aktuális filmeket kínáló digitális videotékára épülő ötletek kiaknázása is számtalan lehetőséget tartogat: a távoli jövőben például olyan megoldás várható, ami heti egy csúcsfilmet tesz ingyen letölthetővé a film előtti reklám megnézéséért cserébe.

Kalózok és médiacégek között

Két olyan modell is van a piacon, ami a rovatunk által is használt Creative Commons licencekkel versenyzik - állítja Bodó Balázs, a MOKK kutatója. Az egyik a webes videós szolgáltatások által gyakorta kínált beillesztés funkció, ami ideig-óráig biztosítja a klipekhez és zenékhez való hozzáférést, ám a távolból egy pillanat alatt ki lehet kapcsolni. Az így felhasznált anyagokat levehetik, a letöltésükből kizárhatnak egész országokat - ahogy például hazánkból nem nézhetőek a Hulu.com-on található teljes sorozatrészek - vagy akár a hang kicserélésére is késztethetik a felvételeket feltöltő netezőket. Ez utóbbit nemrégiben a YouTube lépte meg a jogsértő zenéket tartalmazó felvételekkel. A beágyazós megoldást kínáló cégek kívülről úgy tűnhetnek - mondta a kutató - mintha a Web 2.0 szellemében osztanának meg anyagokat, valójában viszont a hagyományos médiamonopóliumok működtetik őket, csupán a kapuőrök változtak meg.

A CC licenceket használó szabad kultúra másik versenytársa a teljesen ingyenesen, kalózkodáson alapuló terjesztés. Ez az ágazat egyáltalán nem foglalkozik a szerzői jogokkal, tudomást sem vesz rólunk, a jog szerint nem szabad kultúra, a gyakorlatban viszont az - mondja Bodó. A Pirate Bay ellen zajló per pedig arra is rámutat, hogy a jog nem tud mit kezdeni a kalózok által használt techológiával.

Az ügyesen közzétett CC-s tartalmak több ezer emberhez juthatnak el, hírnevet szerezve a készítőjüknek. A klipjeiből beágyazható anyagokat tartalmazó YouTube csatornát és szabad licencek alatt letölthető filmeket kínáló oldalt is üzemeltető Al-Dzsazíra tévének például bevált a Creative Commons. Ahhoz viszont, hogy a mostani helyzet érdemben megváltozzon, hogy a szabad szoftveres mozgalomhoz hasonlóan megnőjjön a szabad műveket kívánók köre, valami traumára van szükség a kutató szerint. A robbanásra váró CC-rajongókat pedig várja a Magyar Creative Commons Egyesület.

Pénz, paripa, fegyver kéne

Ötleteket vár az ország legnagyobb médiaarchívuma, a karácsonytól január végéig tartó 77 filmajándék akcióval nagyot robbantó NAVA, vagyis a Nemzeti Audiovizuális Archívum. A 320 terabájtos (egy terabájt ezerhuszonnégy gigabájt) kapacitással rendelkező archívum közgyűjteményként működik, a közszolgálati televíziók, a két legnagyobb kereskedelmi csatorna és a rádiók magyar gyártású és magyar vonatkozású műsorait gyűjti össze, egyelőre csak az utókor számára.

A 77 filmajándék akció során félmillió anyagot töltöttek le - mondta Kitzinger Dávid, a NAVA-t üzemeltető Neumann Ház ügyvezető igazgatója. A Nagy Imre temetés nyolc óráját ugyan senki sem nézte végig egyhuzamban, de a látogatók nagyon hosszú időket töltöttek a honlapon. A kísérlet arra is rámutatott, hogy az elsőre kevéssé érdekes anyagok is tömegeket tudnak érdekelni, az 1988-as Iron Maiden koncert részlete az egyik legtöbbet beágyazott klip lett, és akadtak olyanok is, akik a harmincas évek furcsa hangulatú filmhíradóinak örültek meg nagyon.

Az archívumnak csupán az a problémája, hogy nincsenek egyelőre olyan vállalkozások, akik kifizetnék a NAVA-ban fellelhető adatok elérhetővé tételéhez szükséges jogdíjakat. Oktatási célra, könyvtárakban már így is el lehet érni a rajta lévő filmeket, nyárra pedig elindulhat az otthoni előfizetéses rendszer, aminek köszönhetően mindenkinek az asztalán ott lehet a magyar film- és tévétörténet egy tekintélyes szelete. A NAVA emelett ötletelésre is várja az üzleti ötlettel és fantáziával rendelkező filmrajongókat.

Itthonról is sikerülhet

Nem maradtak távol a konferenciától a szárnyaikat bontogató hazai webes vállalkozások, a startupok sem. A beszédet is tartalmazó virtuális világot fejlesztő Visuland.com mellett szóhoz jutott az unalmas PowerPoint bemutatókat zoomoló, pörgő-forgó megjelenítésre cserélő prezi.com is. A szájtokat egyszerűbb kipróbálni, mint pár szóban bemutatni. A Kitchen Budapest médialaborból kinőtt Prezi weboldalán több demó előadás is van, ráadásul hazai és külföldi konferenciákon is lehet találkozni az újszerű eszközzel. A készítők szerint még Al Gore-nak is tetszett a nem lineáris bemutatók összerakására alkalmas eszköz. A Visulandbe belemerülni sem igényel több erőfeszítést, csupán egy pár megabájtos futtatható fájlt kell letölteni a világba való belépéshez.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.