A felnőtt lakosság több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal, negyven százalékuk pedig gyakori internetezőnek tekinthető, heti rendszerességgel használja a világhálót. Az internet nem csak a számítógépet ismerők köréből hódítja híveit, a digitálisan írástudatlanok csoportjából csatlakoztak néhányan a világhálóhoz.
Az internetet használók többsége (42%) már 3-5 éve használja a hálózatot. Az ASDL hazai bevezetésével csatlakozók a nethasználók tíz százalékát adják, a modemes korszakban pedig napjaink számítógép-használóinak egyötöde kezdett ismerkedni az internettel. Igazi újoncnak csupán az a huszonöt százaléknyi felhasználó tekinthető, aki az utóbbi két évben találkozott először a világhálóval.
Nincs harc a nemek közt
A férfiak átlagosan 5,1 éve használják az internetet, míg a nők átlagosan 4,6 éve. Életkor szerint sincs komoly különbség az internetezés múltját illetően: az ötven évnél fiatalabb internetezők átlagosan 4,9 éve kezdték használni a világhálót, az ötven év felettiek 4,4 éve vannak jelen a neten.
Internet-használat intenzitása kistérségenként
Végzettség alapján már élesebb elkülönülés tapasztalható. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők hat, az érettségizettek 4,6, míg az érettségi nélküli középfokú végzettségűek csak 3,7 éve interneteznek. A trend megtörik a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél, ők átlagosan 5,1 éve használják az internetet. Igaz, ennek a csoportnak több mint a fele fiatalokból áll, 29 százalékuk még a huszadik életévét sem töltötte be.
A többség legalább két órát ül gép előtt
A 18 év feletti számítógép-használók egyharmada napi egy órát ül a számítógépe előtt, 2-4 órát tölt a PC előtt a következő 35 százalék. A maradék harmad több mint négy órát ül naponta a képernyő előtt. Az otthoni számítógépezés átlagosan 2 órát tesz ki a felhasználók napi programjában, munkahelyükön viszont 5,8 órát ülnek a gép előtt.
Míg számítógép előtt 3,8 órát tölt az átlagos felhasználó, az internet-használat időtartama rövidebb, csak 2,8 óra. A dolgozók átlagosan 2,8 órát töltenek internetezéssel, a tanulók másfélszer ennyit, 4,2 órát. A nyugdíjasok kevesebb mint napi másfél órát töltenek a világhálóra csatlakoztatott számítógép előtt.
A legaktívabban internetező kistérségek a közép-magyarországi régióból kerülnek ki, a fővárostól távolodva jellemzően csökkenő értékek láthatók. Ez alól csak a debreceni, a szegedi és a siófoki kistérség jelent kivételt. A települési adatokból az is látható, hogy Szentendre a leginkább e-aktív magyarországi település.
(Lapunk kiadója a Magyar Telekom-csoport tagja.)