Kémkedni szeretne az internetezők után a francia kormány

Trójai programokkal figyelhetnék az internetezőket, egyesített nyilvántartást készítenének a lakosságról, és központi utasításra blokkolnának bizonyos weboldalakat Franciaországban, ha elfogadják azt a törvényt, amely a kiberbűnözés, az online pedofília ürügyén Nagy Testvért csinálna a belügyi szervekből.

A Michelle Alliot-Marie francia belügyminiszter által előterjesztett Lopsi 2 nevű törvénytervezet elemei névlegesen a kiberbűnözés elleni hatékonyabb fellépést teszik majd lehetővé, a gyakorlatban azonban egy orwelli jövőkép elemeit vetítik előre - derül ki a Le Monde beszámolójából. A törvény három legfontosabb - és legérzékenyebb - eleme lehetővé tenné, hogy a hatóságok távolról kémkedjenek az internetezők ellen, az internetszolgáltatókat a nem kívánatos tartalmak blokkolására kötelezné, és egy "szuper-adatbázist" állítana össze a törvényszegő állampolgárokról.

Az internetezők tevékenységének monitorozása már a korábbi szerzői jogi törvénynek (Dadvsi), és a május 12-én elfogadott, a kalózkodás ellen irányuló "három csapás" törvénynek (Hadopi) is fontos elemét képezte - írja a francia napilap. Előbbit még 2006-ban hozták meg, és a digitális kor kihívásainak megfelelően rendelkezett a szerzői és szomszédos jogokról, beleértve a DRM-rendszerek (a köznyelvben digitális másolásvédelem, valójában digitális jogkezelés) kijátszásának büntetését. A 2007 óta húzódó viták után nemrégiben a törvényhozáson átszuszakolt (és a felsőházban végül jelentős többséggel elfogadott) Hadopi pedig arról rendelkezik, hogy a külön az erre a célra felállított kormányhivatal három figyelmeztetés után lekapcsoltathatja az internetről azokat a felhasználókat, akik jogsértő tartalmakat töltenek le.

Jön a kormányzati trójai

Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy az internetszolgáltatók monitorozzák a felhasználók internetforgalmát, a nemzetbiztonsági célkitűzéseket szolgáló Lopsi 2 (teljes nevén Loi d'Orientation et de Programmation pour la Sécurité Intérieure, amelynek első, eredeti változata még 2002-ből származik) ennél továbbmegy. Ha a tervezetet elfogadják, a hatóságok trójai programokkal és minden egyes billentyűleütést rögzítő, úgynevezett keyloggerekkel kémkedhetnek majd az állampolgárok után, azok tudta és beleegyezése, vagy külön bírói engedély nélkül. A kémprogramokat akár közvetlenül, akár a távolból telepíthetnék a megfigyelt személyek számítógépeire, és négy hónapon keresztül használhatnák azokat, további egy hónapig pedig bírósági végzés hosszabbíthatná meg a megfigyelést.

Mindent összefoglalva a Lopsi lehetővé tenné a francia belügyminisztérium számára az állampolgárok "informatikai (rendszerből származó) adataihoz való hozzáférést, azok megfigyelését, összegyűjtését, regisztrálását, megőrzését és továbbítását" - vagyis gyakorlatilag mindent, amit digitális adatokkal érdemben művelni lehet, leszámítva azok nyilvánosságra hozását. Gondoljunk csak bele: a francia lakosságnak a tulajdon kormánya elképzelései szerint a jövőben azzal kellene együtt élnie, hogy minden egyes e-mailjét, online üzenetváltását vagy a netre feltöltött családi fotóját, videóját vagy blogbejegyzését rögzíthetik és tárolhatják a kormány emberei, amikor az nekik tetszik.

A markukban tartanák az ISP-ket

Mint már említettük, a törvény szándékai szerint a kiberbűnözés ürügyén fosztaná meg az átlagos internetezőt az online magánszférájától, a kiemelt célpont pedig nem más, mint az internetes pedofil pornográfia és annak terjesztői. A többségnek tehát emiatt kellene eltűrnie a távoli megfigyelést, és a törvénytervezet arról is rendelkezik, hogy az internetszolgáltatók egy, a belügy által összeállított feketelista alapján kötelesek lennének blokkolni az ilyen tartalmakat szolgáltató weboldalakat. A minisztérium az inkriminált szájtok felderítésére saját web-crawlert, vagyis a weboldalakat felderítő robotot indítana útnak, mint amilyet a webkeresők is használnak. Az alkalmazott technológia mellett azonban fontosabb, hogy a belügy a szolgáltatóknak utasításba adhatná a saját kritériumai szerint kiszűrt oldalak letiltását, ellenkező esetben egyéves börtönnel vagy több tízezer eurós bírsággal szankcionálva őket.

A tartalomszűrésben ráadásul nem csak a netszolgáltatóknak, de a hardvergyártóknak is együtt kellene működniük a hatóságokkal. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, még csak találgatni lehet, de elképzelhető, hogy ennek következtében például kémprogramokkal ellátott hálózati eszközök (például routerek) kerülhetnének piacra az országban. Nem kell sok fantázia hozzá, hogy elképzeljük, mennyire megkönnyítené az illetékes szervek, például a kiberbűnözés ellen létrehozott OCLCTIC (Office central de lutte contre la criminalité liée aux technologies de l'information et de la communication) dolgát, ha külön beavatkozás nélkül, egy gombnyomással elindíthatnák a távoli megfigyelést.

A legfontosabb adatbázisokat egyesítenék

A kémkedés mellett egy másik, az internetezőkön mellett az állampolgárok szélesebb körét érintő intézkedés a Pericles nevű központi meta-adatbázis létrehozása lenne, amely a különféle bűnügyi nyilvántartások között biztosítana átjárást. A kulcsszó itt is a pedofilok elleni küzdelem, de az adatbázisban a hagyományos bűnügyi rekordok mellett egy sor fontos információ is szerepelne az állampolgárokról a jogosítványuk számától kezdve a különféle számlaszámaikon át a mobiltelefonjukat azonosító IMEI-számig. A Le Monde szerint a Lopsi által előrevetített állami "szuperdosszié" ráadásul nem csak az erőszakos bűncselekmények elkövetőit venné nyilvántartásba, akikről már eddig is létezett hasonló regiszter, hanem bárki belekerülhet majd, aki valamiért a hatóságok látókörébe került. (Ironikus módon az adatbázist éppen az ókori görög demokrácia egyik bajnokáról, Periklészről nevezték el.)

Mivel a törvénytervezet általános belbiztonsági témákat is érint, a bűnüldöző szervek helikoptereinek beszerzésére fordított költségvetéstől kezdve egy sor más tétel is szerepel benne. Az internetes megfigyelésre, az internet-cenzúrára és adatgyűjtésre vonatkozó passzusok mellett azonban a jogvédők a Lopsi 2-nek azt a passzusát is aggodalmasnak tartják, amely több mint félmilliárd eurót fordítana az elkövetkezendő években a gépkocsik rendszámtábláját rögzítő technológiákra, a hatékonyabb biometrikus adatrögzítésre és biztonsági kamerákra. A törvény rendelkezéseit 2010 és 2015 között valósítaná meg a francia kormány, körülbelül egymilliárd eurós költségvetésből.

Nesze neked, netsemlegesség

A francia "Nagy Testvér-törvény" ellen már civilek is tiltakozást indítottak, de a francia kormány internetügyi tanácsadója, Jean-Michel Planche is elfogadhatatlannak tartja azt. A szakember elsősorban a tartalomszűrésre vonatkozó passzusok miatt emelte fel a hangját, mivel szerint ez súlyosan sérti az internet semlegességének elvét. A Le Monde szerzője azt is megjegyzi: egyáltalán nem biztos, hogy az online bűnözők ellen a törvénytervezetben felvonultatott eszközök egyáltalán bármit is javítanának a helyzeten, a Lopsi-val kapcsolatban pedig még csak most kezdődik a vita, amelyben várhatóan nem csak a törvényhozásban ülő képviselőknek lesz szavuk.