- Milyen érzés, hogy titeket választottak ki a Depeche Mode előzenekarának a nyári budapesti koncertre?
- Kettős érzés. Egyrészről nagyon jó, másrészt óriási kihívást jelent. Mindenesetre nagy dolog, hiszen mi is nagy rajongói vagyunk a zenekarnak. Ha mutatni kéne majd az unokáimnak egy zenekart a '80-as évekből, az bizonyosan a Depeche Mode lenne.
- Mint modern zenével foglalkozó zenésznek naprakésznek kell lenned a technikai újdonságokból?
- Nem feltétlenül. Laikus felhasználónak tartom magam. Ha van egy jól bevált munkakörnyezet, akkor nem szívesen piszkálok bele, csak azért mert a piacra dobtak valami újat. Persze nem árt, ha egy idő után updateli az ember a munkaeszközeit és a szoftvereit, de nem figyelem folyamatosan a napi újdonságokat.
- Van olyan kütyüd, ami nélkül nehezen tudnál meglenni?
- A hangszereim küzül a Fender Rhodes zongorámat és Korg Polisixet szeretem. De vaszínüleg számítógép nélkül sem tudnék sokáig meglenni. Nálunk sokminden a számítógépen történik a felvételtől a zenék strukturális megfejtésén át a keverésig. Pl. mikor még nem végleges a felvett anyag, a gépen már lehet játszani a szerkezetekkel. Játék közben nehéz megítélni, hogy valami kellő ideig szól-e vagy már unalmas.
- Az internet mennyire van segítségedre a munkádban?
- A zeneiparban is nagy hangsúly került a webes promóciós eszközökre. A zenei felhasználások és az értékesítések is teljesen netfüggők lettek. Manapság már nem úgy van, mint annak idején, hogy elég egy kész lemez és gyerünk koncertezni. Ha például sokáig nem frissül valami a zenekar weboldalán, akkor a közönség máris azt gondolhatja, hogy megszűnt a zenekar. A zeneiparhoz társuló marketing tevékenység már elképzelhetetlen a net nélkül. Ma már nem elég, hogy a művész létrehozta a produktumot, az is hozzátartozik a művészetéhez, hogy hogyan kommunikálja azt.
- Sokat internetezel?
- Mondhatjuk hogy igen. Főként azért, mert 1-2 éve már nincsen TV-m, újságot sem járatok, így szinte minden információt a netről szerzek be. A naprakész információk onnan származnak. Rengeteg mozgókép is van már a világhálón, a televízióra nincs szükség, a weben felhasználó választja ki, hogy mit is akar nézni, így nincs kiszolgáltatva a média burkolt tudatiparának.
- Szerinted melyik a net leghasznosabb funkciója?
- Maga az, hogy létezik. A böngésző mindenesetre alap kiindulópont. Ha valaki internetezni kezd, az először egy böngészőt nyit ki, és akkor ki kell találnia, hogy mire kíváncsi igazából. Zenészként úgy látom, hogy mostanság a közösségi portálok is eléggé kinőtték magukat. Sokszor fontosabb egy zenekar esetében, hogy fent van-e a Myspace-n, minthogy van-e saját hivatalos weboldala.
- Szerinted születik majd valami mindenki számára megfelelő megoldás a zeneletöltés problémájára?
- Reméljük. Én azon az állásponton vagyok, hogy amíg egy zenész felfutó ágban van, addig csak jót tesz neki, ha illegálisan is, de a világ bármely pontjáról elérhetőek a zenéi. Amint ebből már meg szeretne élni és már nem csak az mozgatja, hogy felkerüljön a zenei élet egyre táguló térképére, akkor már kínos tud lenni, hogy mondhatni lopják a kreatív produktumát. Szerintem mindig is lesz feketekereskedelem az interneten, úgy ahogy az életben is van. Nem valószínű, hogy erre teljes körű szabályozás fog születni.
- Ezek szerint te nem vagy emiatt annyira elkeseredve...
- A tehetetlenséggel nem lehet mit kezdeni. Az utolsó lemezünk megjelenésekor azt gondoltam, hogy jó lenne, ha egyidőben megjelenhetne külföldön is, mert mire találunk egy disztribútort, már nem fogja érdekelni őket, mert addigra bárhonnan illegálisan letölthető lesz az anyag. Aztán rájöttem, hogy az illegális oldalakon is csak az talál meg minket, aki tudja, hogy mit keres. Az pedig a kiadó dolga, hogy olyan promóciót tegyen mögénk, hogy felkeltse körülöttünk az érdeklődést és arra ösztönözze a közönséget, hogy legálisan is megvásárolja a lemezünket. Szerintem egy kicsit túl nagy az aggodalom. Egyszerűen csak egy nagy átalakulásnak vagyunk a tanúi. Persze mindenki szeret sírni, a kiadók azt állítják, hogy nem szakítanak annyit, mint régen, de azért én most sem féltem őket. A kiesett hasznot ellensúlyozandó nagyon sok licensz-felhasználás van. Régen például nem volt mobil csengőhang letöltés, youtube, beatport és így tovább. Számos új platform nyílt arra, hogy a hangfelvételekkel pénzt csináljanak.
- Telefont milyen szempontok alapján választasz magadnak?
- Hogy Nokia-e vagy sem. Egy kicsit Nokia mániás vagyok. Már megszoktam a menürendszerét. Eközben azért sok Apple terméket használok, a notebookom is az, amelyen sokszor dolgozom. Az iPhone-t is szép tárgynak tartom, de egy kicsit régimódi vagyok ilyen téren, szerintem a telefon telefonálásra való, és nem arra, hogy oldalt fektetve gitárhúrokat tudjunk rajta pengetni. Az pedig az én saját problémám, hogy nem szeretem a touchpadokat. Az egyik szintetizátoromon is touchpad van, és utálom, hogy azt kell simogatni és nem egy rendes gombot megfogni.
- Használsz mobilnetet?
- Gondoltam már rá, hogy az e-mailjeimet olvashatnám a telefonomon is, de számomra kikapcsolódást jelent, ha nem vagyok a gép előtt. A laptopomhoz használok néha mobilnetes kapcsolatot, azt nagyon jó dolognak tartom.
- Akkor akár hosszabb ideig is meglennél internet nélkül?
- Nem, valószínű nem túl sokáig bírnám. Amikor új lakásba költöztem, bár még semmi sem volt bepakolva, az volt az első, hogy aznap, amikor először ott aludtam, már beköttettem a netet. Féltem, hogy lemaradok valamiről. Az információ tényleg hatalom lett mára. A mi területünkön is folyton naprakésznek kell lenni. Sokszor nagyon gyorsan kell dönteni, mert ha én nem mondok igent valamire, elérnek mást, aki majd rábólint. Például amikor legutóbb fel akarták használni egy számunkat a CSI Helyszínelők című sorozathoz, épp nem voltam internetközelben, mert koncerteztünk valahol. Felhívtak Németországból, hogy szeretnék használni ezt a számot, és azonnal kell az engedélyünk, különben behúznak egy másik számot. Aztán az öcsém mobilnetjén a buszban kötöttük meg a szerzősdést. Ilyen téren nagyon fontos, hogy legalább napi egyszer internet közelbe kerüljek.