Szupergyors internet otthonra

Nem elérhetetlen luxus a száz megabites otthoni internet: a hazai szolgáltatók a lakásig elvezetett optikai kábelen, illetve a legmodernebb kábeltelevíziós technológiákkal már olyan gyors böngészést tudnak biztosítani, mint a japánok. Kipróbáltuk a szupergyors világhálót, és megtapasztaltuk a vadonatúj technológiák örömeit és gyermekbetegségeit is.

A hazai szolgáltatók egyre gyorsabb internet-eléréseket kínálnak a legújabb technológiák alkalmazásával: optikai szálon és a legújabb kábeltévés technológiák bevetésével húsz-harmincszorosára lehet növelni a letöltési sebességet. Az akár nyolcvan-százhúsz megabites kapcsolattal nem csak a folyamatosan letöltögetőket és a több PC-t használó családokat célozzák meg a cégek, ekkora sávszélességen online videotékát, internetes televíziót is lehet nézni böngészéssel párhuzamosan.

Korábban ehhez hasonló sebességekkel legfeljebb a japán és dél-koreai technológiai hírekben találkozhattunk, idén nyártól azonban Magyarországon is sok helyütt vált elérhetővé a korábbinál sokkal gyorsabb internet. A kábeltévés hálózatokon az EuroDocsis 3.0 technológiával, az ADSL helyett pedig a lakásig elvezetett optikai kábelen lehet megvalósítani a nagyobb sebességet, míg a mobiltelefon esetében majd az LTE (Long Term Evolution, hosszútávú fejlődés) hoz majd áttörést, ez utóbbi azonban még a jövő zenéje.

Mire kell a száz megabit?

Egy átlagos család manapság 2-4 megabit/s-os letöltési sebességet kínáló netkapcsolatot használ, amely másodpercenként negyed, illetve fél megabájtnyi adatot letöltését biztosítja a PC-re, míg egy 8 megabites csomaggal már elérhető a másodpercenkénti 1 megabájtnyi adat lekérése is. Ehhez képest egy 50 megabites kapcsolat birtokában már több mint 6 megabájt a megérkezik a távoli szerverről a merevlemezre, 100 megabit esetében pedig ennek a duplája, azaz több mint 12 megabájt. Ezek a műszaki paraméterek azonban legfeljebb egy krónikus letöltő, fájlcserélő felhasználó szívét dobogtatják meg, egy átlagfelhasználóét nem.

Miért jó a tíz-hússzor gyorsabb internet? Azért, mert ha mondjuk három PC-ről egyszerre internetezik a család, nem fognak lassulást érzékelni még akkor sem, ha mindenki a YouTube-ot vagy más videós szájtot böngész, vagy online rádiót hallgat. A gyorsabb elérésekhez pedig gyorsabb sebességű feltöltés is jár, azaz jóval kevesebb ideig tart átküldeni a barátoknak az mp3-at, vagy feltölteni a fényképeket a webre, mint korábban. Emellett ez a magas sávszélesség már lehetővé teszi például IPTV, vagyis az internethálózaton sugárzott televízió, vagy a karosszékből vezérelhető online téka használatát is, egyszerre akár több tévékészüléken is, HD felbontásban.

Nem csak böngészéshez, IPTV-hez, online tékához kell a nagy sávszélesség

Ez utóbbiak esetén azért van szükség nagy sávszélességre, mert minden egyes nézett csatorna különálló internetes adatfolyamként továbbítódik a tévére csatlakozó set top boxra, ha pedig több készülék is van a lakásban, ráadásul azokon még egy másik műsor felvételét is elindítják, ami összeadódva már komoly sávot foglal le, emellett pedig még a böngészésnek is zökkenőmentesen kell működnie. A T-Home szolgáltatás keretében már régóta működik IPTV, vagyis telefonvonalon nyújtott, bármikor megállítható, azonos minőségben rögzíthető műsort sugárzó televízió és távirányítóval vezérelhető online téka, míg a UPC korábban csak az adásmegállítást és felvételt kínáló beltéri egységeket kínált, internetes filmkölcsönzője ezen a héten indult el, de egyelőre csak Budapesten lehet használni.

A UPC Fiber Power nevű szupergyors csomagjai jelenleg 60 és 120 megabites letöltési, valamint 6 és 10 megabites feltöltési sebességet kínálnak, míg a T-Home Optinet csomagjai közül az 50 és 80 megabitesek (ez utóbbit éppen ma jelentette be a vállalat) sorolhatók ebbe a kategóriába - ezekkel 25 és 40 megabit adatot lehet feltölteni másodpercenként. Ezek az értékek mindkét társaság esetében elméleti értékek, a szerződésben vállalt minimális sávszélesség a UPC esetében a névleges negyede, a T-Home-nál pedig a fele, azaz reklamálni csak akkor lehet, ha valakinél ezek a feltételek sem teljesülnek. Miért van szükség az elméleti és a minimális sávszélesség alkalmazására? Azért, mert az elérhető sebesség területenként, akár utcánként is eltérő lehet: eddigi tapasztalataink szerint az esetek többségében a szolgáltatók tényleg tudják biztosítani a hirdetett letöltési sebességeket - vagy legalább azok háromnegyedét -, de a sebességet az is befolyásolja, ki hol lakik, ott mekkora a hálózat terheltsége, vagy egyáltalán honnan próbálunk letölteni.

Nem 1.0-s felhasználóknak való

Tesztjeink során nagyjából azt sikerült leszűrnünk, hogy a böngészés élményében az 50-60 megabites csomagok hoznak leginkább érzékelhető változást, a 80-120 megabitre való gyorsulás ezt követően már nem volt annyira érzékletes. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ilyen sávszélesség mellett már nem a felhasználó kapcsolata a szűk keresztmetszet, hanem mondjuk a felkeresett szoftverletöltő vagy videomegosztó szájt, esetleg nettévé vagy internetrádió kapacitása. Persze tagadhatatlan, hogy a fájlcserélők, letöltőoldalak esetében a további nővelés is látványos gyorsulást idéz elő, emellett mégis a feltöltés gyorsasága a leginkább szembetűnő a mezei júzer számára, hiszen a szokásos másodpercenkénti egyharmad megabájt helyett optikai szálon már öt megabájtnyi adat kúszik át a távoli szerverekre. Száz megabites vagy gyorsabb letöltést biztosító "drót" inkább a fent említett tévés, tékás szolgáltatások nyújtásához tűnik nélkülözhetetlennek, az ilyen kapcsolatokkal tehát elsősorban egy kis darab közeljövőt vásárolhatunk.

A szupergyors internetre váltókat extra meglepetés várhatja: hiába a meglévő márkás router, a sebesség nem megy 30 megabit fölé. Magunk is ugyanezt tapasztaltuk tesztelés közben, majd PC-nket direktben a gyors internetre kötve az elvárt sebesség helyreállt. Végül kiderült, a wifi útválasztó a ludas, nem képes megbirkózni ekkora sebességgel, így bár kutya baja, márkás és teljesen stabilan működik, újabb modellre - gigabites routerre - kell lecserélni. Nem képes ekkora sebességgel alapból megbirkózni a Windows XP sem, ehhez szerencsére csak egy minimális módosítást kell elvégezni a rendszeren, a feladatra a UPC Fiber Power Optimizer szoftvere is használható - Vista, Windows 7 és Mac OS X, valamint a Linuxok többségében pedig nincs szükség ilyen jellegű beavatkozásra.

Esetünkben a választás egy 3 ezer forintos routerre esett, amely már gond nélkül elboldogult a szupergyors internettel, lemértük, pontosan ugyanakkora sebességű letöltést értünk el vele, mint akkor, amikor közvetlenül PC-nk kapcsolódott a modemhez. Persze ekkor vezetékes kapcsolatról beszélünk - ahhoz, hogy wifin is hasonló tempót lehessen elérni, a legmodernebb, 802.11n szabványt támogató ketyerére van szükség mind az útválasztó, mind pedig az eszköz oldaláról. A szélesebb körben elterjedt 802.11g-t használó eszközök elméletileg 54 megabitet képesek átvinni másodpercenként, tapasztalataink szerint ez egy átlagos lakás viszonyai között inkább 30 megabit körül teljesít. Léteznek a g-s wifit felturbózó egyedi megoldások is, ám ezeket többnyire csak akkor lehet használni, ha a router és a laptop is azonos gyártó wifi hardverét tartalmazza, ami ritka. Saját, illetve egy sor online fórumon szerzett tapasztalataink szerint ráadásul az új n-es routerek zöme sem éppen kiforrott típus, sorra jönnek elő működési hibáik, például nem működik stabilan vezeték nélküli hálójuk - esetünkben a gyártó saját IP-kamerájával bizonyult inkompatibilisnak a router: ezt a hibát ugyan szoftverfrissítéssel orvosolni fogják, csak azt nem tudni, pontosan mikor.

Hűséggel érdemes szerződni

A szupergyors internetkapcsolatok közül a 60 megabites letöltést biztosító csomag a UPC-nél 8 ezer forintba kerül 1 év hűséggel, 120 megabites társáért hasonló feltételek mellett 9 ezer forintot kérnek el, társasházi kedvezménnyel ezekből is lehet engedményeket kapni, amelyek iránt egyedileg kell érdeklődni. A T-Home esetében különböző kedvezményes konstrukciókkal az 50 megabites csomag 11 850-13 900 forintba kerül, a 80 megabitesért pedig 13 850-15 900 forintot kérnek el (ez optikán és kábeltévén is ennyibe kerül a cégnél). Az előbbi szolgáltatás előnye, hogy egy modemcserével megoldható a nagyobb sebességre való átállás, az optikai internet esetében pedig a vékony üvegszálas kábelt vezetik be a lakásba. Ugyanakkor ez utóbbi nagyobb feltöltési sebességet biztosít a kábeltévés megoldásnál: a 6 és 10 megabit helyett 25 és 40 megabitet kapunk, ami például otthonról dolgozók számára igencsak előnyös lehet, és a nyaralós videók gyorsabb feltöltését is lehetővé teszi.