Külsőre a készülék sokat változott: a korábbi, mobiltelefonra emlékeztető formát felváltotta egy egyszerű, ízléses, praktikus, gumírozott fekete burkolat lekerekített szélekkel. A zsebprojektor egy kicsit könnyebb is lett, a súlya már csak 154 gramm, de fontosabb különbség, hogy az akkumulátort az elődjével ellentétben már csavarozás nélkül bele lehet helyezni, mivel kézzel levehető a hátlapja.
Ez azért fontos részlet, mert ezt külön csomagolva kapjuk. A projektor dobozában találunk még egy kis bőr tokot a hordozáshoz, egy háromlábú asztali állványt, egy VGA- és egy RCA-kábelt, valamint egy négyféle nemzetközi csatlakozófejjel ellátott töltőt - végtére is egy utazáshoz kitalált készülékről van szó. Egy fontos kiegészítőt hagytak ki csupán a tervezők: jól jött volna egy tisztítókendő a vetítő aprócska lencséjéhez.
A projektort nagyon egyszerű használatba venni: csak bele kell tennünk az akkut, két óráig töltenünk, és máris csatlakoztathatjuk a számítógéphez, vagy bármilyen VGA- vagy RCA-kimenettel ellátott készülékhez. A VGA-kábelen egy sztereó jackcsatlakozó is van, ez azonban elég rövid, így nem minden modellen ér el a hangkimenetig hosszabbítás nélkül. Az MPro 120 beépített, 2x5 wattos hangszórói egyébként sem múlják felül egy átlagos notebook hangrendszerét.
A készüléket nem kell külön telepíteni, a Windows magától felismeri. A bekapcsoló gomb mellett négy másik nyomógombot is találunk egy tárcsaszerűen kialakított felületen. Ezekből kettő hangerőszabályzó, a harmadikkal a fényerőt szabályozhatjuk két fokozatban, a negyedik pedig az akkumulátor töltöttségét jelzi ki. A két utóbbi funkció össze is függ egymással: gyengébb fényerőnél 4, erősebbnél 2 órán keresztül bírja az akkumulátor egy feltöltéssel, ami egyébként 2 órán át tart.
Az MPro 120 körülbelül 30 százalékkal jobb fényerejű az elődjénél. A 12 lumenes fényerő körülbelül arra elég, hogy félig lesötétített szobában már látható legyen a kivetített kép, de élvezhető minőséget csak akkor kapunk, ha majdnem teljes a sötétség. A készülék 20- 127 centiméteres (8-50 hüvelykes) képátlójú képet tud maximális fényerővel és élességben kivetíteni. Mi ennél nagyobb, két méteres kép vetítésére is használtuk: képek, videók nézegetéséhez teljes sötétítés mellett még akár ennyit is elbír (lásd videónkat).
Optimális körülmények között a 3M miniprojektora az optimális képméret mellett arra jó, hogy egy kisebb asztaltársaságnak tartsunk bemutatót vele, amihez maximum másfél méterre tehetjük le a vászontól vagy faltól. A nagyobb méretű képhez, mint látható, a készülék fényereje még éppen elég lenne, de ekkor az élesség beállításával már meggyűlik a bajunk. A fókuszt a vetítő lencséje melletti tekerőgombbal lehet állítani, ami igen pontatlan: a megadott maximális képméretnél sem könnyű eltalálni a megfelelő élességet, és ilyenkor is érzékelhető eltérés van a kép szélei és közepe között. Ez különösen akkor zavaró, ha szöveget szeretnénk kivetíteni vele, például egy előadásnál, vagy prezentációnál. A monitoron 12 pontos betűmérettel szedett szövegeket szinte lehetetlen volt élvezhető minőségben kivetíteni, igazából csak 20 pontos méret fölött volt meggyőző a végeredmény.
Amikor filmet néztünk, vagy játszottunk az eszközzel, akkor is kicsit zavaró volt a bizonytalan életlenség, és ilyenkor szembeötlő az is, hogy a kép jóval fakóbb, mint egy monitoron. Megfordult pedig a fejünkben, hogy egy drága nagyképernyős tévé helyett milyen jó lenne a viszonylag olcsó kis projektorral mozizni, de még a gyengébb LCD-tévékkel sem veszi fel a versenyt képminőségben. A legviccesebb dolog a miniprojektorban az, hogy bárhová könnyedén vetíthetünk vele: ágyban fekve például tökéletesen lehet vele mozizni a plafonon, feltéve, hogy nem túl nagy a belmagasság, munkahelyen pedig akár az átellenben ülő kolléga hátán, amikor éppen félhomály van az irodában. Ilyenkor csak az lehet zavaró, hogy ha nem pont merőleges a célpontként kinézett felületre a fénysugár, eltorzul a kép.
A miniatűr eszköznek kétségtelen előnye emellett a hordozhatóság, és a lámpa élettartama is kiváló: 20 ezer órán keresztül szolgálhat minket. A kis méretből adódóan csak azzal kell vigyázni, nehogy leverjük valahonnan, főleg az asztali tripodon. Míg az MPro 110-esnek nem volt hűtőventillátora, addig a 120-asnak van. A hűtés nem megy folyamatosan, csak pár perc elteltével indul be egy időre, és magas, vékony hangon zúg, mint egy miniatűr repülőmodell. Ha a készülék nincs teljesen vízszintesben, csúnya zörgésre is hajlamos. Egy diavetítést vagy előadást ez még nem zavar, főleg, ha beszélgetés is van mellette, filmnézés mellett viszont már nem az igazi.
Az MPro 120-assal kapcsolatban meg kell állapítanunk: dizájnban és a praktikumot tekintve a 3M jó munkát végzett, de az első lelkesedés után meg kellett állapítanunk: egy kicsit erősebb lámpa még elkélne benne, hogy az előírtnál messzebbről is használni lehessen. Annak, aki megelégszik a mostani teljesítménnyel, 95 ezer forintot kell fizetnie az egyébként kiváló élettartamú, remek akkumulátor-üzemidővel rendelkező készülékért, de joggal vetődik fel a kérdés, kinek éri meg. Szórakoztató eszköznek az MPro 120-as egy kicsit még gyenge, maximum egy társasági összejövetelt lehet feldobni vele videózással vagy fotókból való diavetítéssel, ha viszont prezentációkhoz használja az ember, és nem csak 4-5 nézőnek ad elő vele, akkor vagy túl kicsi, vagy nagy, de életlen képet kap vele, amin emiatt már olvashatatlanok a szövegek. A legfotnosabb üzleti partnereket viszont talán már így is le lehet nyűgözni vele egy megbeszélésen, és ha tényleg nincs kéznél más, de be lehet húzni a függönyt rendesen, akkor akár ki is válthat egy hagyományos projektort.