Hadat üzent a Google Kínának

A Google szerint kínai hackerek támadták meg ingyenes levelezőrendszerét, a Gmailt, hogy emberi jogi aktivistákról gyűjtsenek adatokat. A  keresőcégnél ez kiverte a biztosítákot, így dacára annak, hogy Kína gigászi piacot jelent, az is elképzelhető, hogy elhagyja az országot, ha továbbra is cenzúrázott keresési eredmények közvetítésére kötelezik. Az amerikai külügyminiszter magyarázatot kér a támadások ügyében Pekingtől, magyar ismerősünk pedig a helyszínről számolt be arról, milyen komplikált módon lehet csak internetezni az ázsiai országból.

Bár a keresőcég szervereire folyamatosan próbálnak illetéktelenek bejutni, egy nagyszabású, igen szofisztikált, és célzott módon végrehajtott internetes támadással kínai számítógépes kalózok próbáltak meg hozzájutni a Gmail levelezőprogramot használó, Kínában tevékenykedő emberi jogi aktivisták elektronikus leveleihez még tavaly december közepén - közölte a Google hivatalos blogján. A hackerek csupán két azonosítatlan felhasználó leveleibe tudtak betekinteni, és ezeknek a leveleknek is csak a tárgy mezőjét és olyan jellemzőit láthatták, mint például a levél keltezése, szövegtörzsük tartalmához nem fértek hozzá. A keresőcég úgy véli, az akcióval információkat akartak gyűjteni több tucat emberi jogi aktivistáról a behatolók. A társaság szakemberei jelenleg vizsgálják, hogy a kínai kormánynak vagy a hírszerzésnek köze lehet-e a támadásokhoz.

Aktivistákat és cégeket támadtak

A társaság közölte, hogy értesülései szerint kínai hackerek legalább további húsz multinacionális, egyebek mellett a pénzügyi, médiaipari, technológiai vagy vegyipari szektorban tevékenykedő vállalat elleni indítottak támadást. A Wall Street Journalnak például a Photoshop és Flash nevű termékeiről leginkább ismert amerikai Adobe is arról számolt be, hogy hasonló jellegű attakokat szenvedett el. A Google beszámolója szerint vizsgálataik során kiderítették, hogy számos, Kínában tevékenykedő emberi jogi aktivista postafiókjának tartalmához is gyakran fértek hozzá illetéktelenek. Erre azonban nem a Gmail vagy más Google-rendszer biztonsági hibája révén volt lehetőség, hanem adathalász támadásokkal, vagy a PC-kre juttatott kártevőkkel fértek hozzá a felhasználók belépési adataihoz a hackerek.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közleményben reagált a Google bejelentésére: "Magyarázatot fogunk kérni a kínai kormánytól. "Alapvető jog egy modern társadalomban és gazdaságban, hogy mindenki bizalommal tudja használni a kiberteret". P.J. Crowley, a külügyminisztérium szóvivője pedig így nyilatkozott: "A Google már a bejelentés előtt egyeztetett velünk. Minden országnak kötelessége, hogy a maga területén gondoskodjon az internet biztonságáról, függetlenül attól, hogy honnét támadják azt a területet rossz szándékkal".

Cenzúra vagy pénz miatt hagyhatja ott Kínát a Google

A Google illetékesei az elkövetkezendő hetekben tárgyalni akarnak a kínai kormánnyal arról, hogy a társaság miként szolgáltathatna a helyi törvényeknek megfelelő módon, mégis cenzúrázatlan keresési eredményeket a felhasználóknak. Amennyiben nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, a Google kész távozni Kínából, négy évvel azután, hogy beindította üzletét az országban. A BBC beszámolója szerint ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de a Google amerikai vezetése kész erre is rászánni magát, ha nem rendeződik a helyzet. A TechCrunch technológiai blog kissé rosszindulatú értelmezése szerint a háttérben valójában az áll, hogy a Google kínai részlege nem tud elég jó üzleti eredményeket felmutatni. Ezt azonban a cég szóvivője cáfolta, mondván, a kínai leányvállalat most zárta eddig legjobb negyedévét.

Egy kínai netkávézóban

A világ legnépszerűbb keresőjét működtető amerikai cég még 2006 januárjában indította el keresőszolgáltatásait Kínában, amely önmagát cenzúrázva kiszűrte az emberi jogokra, Tibetre, valamint egyéb, a pekingi hatóságok számára kényes témákra vonatkozó találatokat. Amerikától és Európából eltérően az ázsiai országban egyébként a Google nem piacvezető, az ottani netezők mintegy 60 százaléka ugyanis a Baidu keresőt használja, a Google legfeljebb 30 százalékot tudhat magáénak. A külföldi internetes cégek számára a kínai piacon való jelenlét azért kiemelkedő jelentőségű, mert ebből az országból kapcsolódnak a legtöbben a világhálóra: Kínában mintegy 340 millió ember használja a világhálót, szemben az Egyesült Államokból böngésző nagyjából 230 millió felhasználóval.

Szakértők szerint nem lesz megállapodás

Ha a Google távozik Kínából, mintegy 700 alkalmazott veszíti el a munkáját - számolt be a Hszinhua hírügynökség, amelynek a cég egyik helyi alkalmazottja úgy nyilatkozott: "Egy szerda reggeli gyűlésen közölték, hogy a Google talán elmegy Kínából, és mindannyian nagyon szomorúak vagyunk". "Majdnem lehetetlen, hogy a Google itthagyja Kínát" - véli Kuo Ko (Guo Ke), a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének professzora, kiegészítve azzal, hogy "a kínai kormány nem fog lemondani a cenzúráról". "A kormány számára nem oszt, nem szoroz, hogy a Google befejezi-e tevékenységét az országban, miközben a Google jelentős gazdasági veszteséget lesz majd kénytelen elszenvedni, ha elhagyja a kínai piacot" - nyilatkozta Kuo a hírügynökségnek.

Az esetleges kivonulás igazi vesztesei az internetfelhasználók lesznek - jegyezte meg a szakember, aki úgy véli, hogy a Google macska-egér játékot játszik és igyekszik az internetezők mérgét, vagy csalódottságát kihasználni és abból tőkét kovácsolni. Kuót szerint "a kormány soha nem fog megalkudni ideológiai-, vagy más alapvető, lényegi kérdésekben. Ugyanakkor a Google-ügy jó figyelmeztetés arra, hogy az internet ellenőrzését végezhetné visszafogottabban és okosabban".

Hasonlóképp vélekedik az Electronic Frontier Foundation civil szervezet koordinátora, Danny O'Brien is az esetről, aki szerint nem sok esély van arra, hogy Kína sutba dobja a cenzúrát, és szabad utat engedjen a Google-nek, valószínűbb, hogy az országban inkább blokkolni fogják a cég szolgáltatásait.

Mi köze a cenzúrának a támadásokhoz?

Szakértők szerint a Kínában alkalmazott internetcenzúrának nem szükséges száz százalékos hatékonysággal működnie, hiszen a módszer a mostani állapotában is erősíti a nethasználókban az öncenzúrára való hajlamot. Elég, ha a helyi polgárok számára emlékeztetőül szolgál, hogy vannak témák, amelyek említését kerülni kell. Az internet szűrése, a megfigyelés és az online támadások alkotnak egy egészet, ezt a három eszközt használja az információ begyűjtésére és ellenőrzésére Kína.

Hol a legszigorúbb az internetcenzúra?

A Hozzáférés Megtagadva Térképen (Access Denied Map) az tekinthető meg, mely országokban milyen szolgáltatások elérését korlátozzák a törvény parancsának megfelelően a netszolgáltatók. Tudták, hogy Etiópiában nem érhető el a Google Blogger szolgáltatása, és hogy Thaiföldön különösen utálják a webkettes szolgáltatásokat, ezért több le van tiltva? A térképet nézegetve nem csak a hasznos információkat lehet begyűjteni, pár kattintással arrébb arról is értesülhet a leendő aktivista, mely eszközökkel lehet megpróbálni a korlátozások alól való kibújást.

A Hozzáférés Megtagadva Térképen megnézheti, hol cenzúrázzák a netet

A Freedom House jogvédő szervezet szerint egyébként nem is Kínában, hanem Kubában gyakorolják a legszigorúbb kontrollt a világháló használata felett, ám a kínai hatóságok alkalmazzák a világ legkifinomultabb és legkiterjedtebb cenzúrázási rendszerét: a "Nagy Kínai Tűzfallal" megfigyelés alatt tartják és korlátozzák az interneten és a mobiltelefonokon bonyolított érintkezést és informálódást. A hatóságok és az internetszolgáltatók több ezer embert alkalmaznak az online tartalmak ellenőrzésére és manipulálására. A Freedom House egyébként Iránt és Tunéziát is az internet-hozzáférés szempontjából "nem szabad" kategóriába sorolta.

Kijátszható a cenzúra, de érteni kell hozzá

A kínai Nagy Tűzfal egyébként nem kijátszhatatlan - állítja Nart Villeneuve, a kanadai Citizen Lab biztonsági kutatója, aki korábban felfedezte, hogy a Skype kínai változata titokban adatokat közvetít a felhasználókról a hatóságok számára. Olyan adatforgalmat titkosító szoftverekkel, mint például Psiphon vagy a Tor, a hozzáértő felhasználók könnyen kikerülhetik a szűrőrendszert -a kínai átlagnetezők többsége azonban nem él ilyen eszközökkel.