Kipróbáltuk az összes böngészőt

A Windows napok óta alternatív böngészők telepítését ajánlja fel a felhasználóknak. Segítünk kiválasztani a megfelelőt: kipróbáltuk az összeset a Firefoxtól kezdve az olyan teljesen ismeretlen browsercsodákig, mint a Sleipnir, a SlimBrowser vagy a K-Meleon. Cikkünkből mindegyik programról megtudhatja, miben jó és miben gyenge - olvassa el, és ne váltson vaktában!

Péntek óta a hazai windowsos felhasználók számítógépein is felbukkan egy képernyő, amelyen keresztül az Internet Explorer mellé más böngészőprogramot tölthetnek le. Erre azt követően került sor, hogy az EU vizsgálatot indított a Microsoft ellen, amely az Opera Software vádjai szerint visszaélt böngészőpiaci erejével azáltal, hogy a Windows operációs rendszerekbe saját browserét integrálta. A szoftveróriás a versenypiaci büntetés elkerülése érdekében felvállalta, hogy biztosítja a felhasználók számára azt, hogy alternatív böngészőt válasszanak PC-iken az Internet Explorer helyett.

Tesztünk során kipróbáltuk az összes böngészőt, amely a fent említett választófelületen elérhető, ez tizenkét különböző browsert jelent. Ezek közül öt szoftver széles körben is ismert, például a Firefox vagy a Chrome, a maradék hét viszont kis fejlesztők munkája, amelyet nem sokan ismernek. Bár vártuk a csodát, az ezúttal elmaradt: az ismeretlen böngészők között sem bukkantunk aranyra, igazából egyikük sem múlta felül sem sebességben, sem pedig funkciókban az ismert programokat. A választás így gyakorlatilag az öt legnépszerűbb programra korlátozódik, de ha kíváncsi arra, mit tud Sleipnir, a K-Meleon vagy más bizarr nevű böngésző, lapozzon bátran a következő oldalra!

Internet Explorer 8

A Szoftverbázisról is letöltheti az Internet Explorer 8-at

Miért került listánkra maga az Internet Explorer (IE) is, ha alternatíváit keressük? Azért, mert ez a szoftver is megtalálható a Windowsokon megjelenő böngészőválasztó képernyőn, amelyet a Microsoft azért vezetett be, hogy elkerülje a borsos EU-s pénzbüntetést, amely azért járt volna a cégnek, mert domináns piaci szereplőként saját böngészőjét csomagolta operációs rendszeréhez. Az IE8 képességeit korábban már bemutattuk, dióhéjban a lényeg: az elavult - és a napokban eltemetett - 6-os verzióról gyakorlatilag kötelező, a 7-esről csak javasolt áttérni erre a szoftverre, mert sokkal többet tud elődjénél, és új védelmi szolgáltatásainak köszönhetően biztonságosabb is böngészni vele.

Extrái: A 6-os verzióhoz képest már kezeli a böngészőlapokat, bár ez ma már alapszolgáltatás, az egymásból megnyitott lapokat azonos színnel jelzi, ami hasznos. Gyorsabban működik elődeinél, bár a rivális alternatív browsereket nem tudja lekörözni. Ha az origós változatot tölti le a Szoftverbázisról, abban olyan segédet is találhat, amely címlapi topsztori-dobozunk híreit teszi egyetlen kattintással elérhetővé anélkül, hogy az Origót külön fel kellene keresnie. Hasonló szolgáltatás a 24 óra híreihez is elérhető. Erről az oldalról olyan gyorssegédeket lehet letölteni hozzá, amelyekkel például szótárt, térképszájtot lehet előhívni a kijelölt szövegrészre a jobb egérgombbal kattintva. Érdemes bekapcsolni a programablak alján lévő Védett módot is, a nagyobb biztonság elérése végett. Elérhető még InPrivate-böngészés néven olyan "pornónéző" mód, amikor a felkeresett oldalakról a böngésző semmilyen nyomot nem ment el a PC-re.

Ami ellene szól: Őszintén szólva nem túl áramvonalas a kezelőfelülete az IE8-nak sem, bár sokat javíthatunk ezen, ha az eszköztárak valamelyikén jobb gombbal klikkelünk, és kikapcsoljuk a Menüsort, és a Kedvencek sávot, a könyvjelzőket úgyis el lehet érni a baloldali gombon. Sajnos az Internet Explorer sebességben még nem éri el összes riválisát, de leginkább a jól használható bővítményeket hiányoljuk belőle, ezek listája sajnos nagyon is gyér.

Firefox 3.6

A Szoftverbázisról a Firefoxot is letöltheti

Jelenleg az Internet Explorer legnagyobb riválisának tekinthető, világszerte már 30 százalék körüli részesedéssel bír, de olvasóink körében már a 40 százalékot is elérte. Az első komoly alternatívája az Internet Explorernek, és a Firefox nyomán ismerték meg az átlagfelhasználók a böngészőlapok használatát is.

Extrái: Rengeteg kiegészítő érhető el hozzá, gyakorlatilag több napig tartana átböngészni ezek listáját az addons.mozilla.org honlapon, semelyik riválisához nem érhető el ennyi ingyenes bővítmény, a szótármodultól kezdve a reklámokat kiszűrő segédig. A plugineken keresztül a böngésző kinézete, működése is teljesen testreszabható. Ugyanakkor érdemes átgondoltan kezelni ezeket, mivel ha túlságosan megpakoljuk velük a Firefoxot, az lomhává válik. Ez a böngésző is figyelmeztet, ha kártevőket tartalmazó, vagy adathalász honlapra látogatnánk.

Ami ellene szól: Legnagyobb negatívumának még mindig az számít, hogy hatalmas mennyiségű memóriát képes lefoglalni a rendszerből, sok esetben teljesen indokolatlanul. Idegesítő, hogy a pluginek telepítését követően mindig újra kell indítani a browsert, ráadásul ha megjelenik egy új verzió, előfordulhat, hogy egy-egy bővítmény hetekig nem lesz használható, mert meg kell várni az új kiadással kompatibilis változatát.

Google Chrome

Innen töltheti le a Google Chrome legutóbbi végleges, innen pedig frissebb béta verzióját

A Google első, saját fejlesztésű böngészőjének első kiadása 2008-ban jelent meg, azóta gőzerővel fejlesztik, amit jól jelez, hogy ma már a 4-es verziójánál tart. A böngészőválasztón keresztül a Google programjának legutóbbi végleges verzióját lehet letölteni, de a fejlesztői csatornán már az új funkciókat kínáló béta változat is elérhető. Stabilitásbeli különbséget ezek között nem igazán tapasztalatunk, ezért merjük ajánlani a tesztverziót a régebbi végleges helyett.

Extrái: A Chrome-ot a legtöbben minimalista kezelőfelülete miatt kedvelik, amely a lehető legkevesebb helyet foglalja el a hasznos webtartalmak elől, működését tekintve pedig nagyon fürge. Menürendszere is talán az egyik legegyszerűbb (ez igaz konfigurációs menüjére is), a közelmúltban megjelent béta verzióba pedig automatikus honlapfordító szolgáltatást is beéépítettek. A 4.0-s verziótól felfele végre kiegészítőket is el lehet érni hozzá, ráadásul ezek aktiválásához nem szükséges újraindítani sem a böngészőt, emellett a könyvjelzőket is le tudja menteni egy Google-fiók tárhelyére.

Ami ellene szól: Talán a Chrome egyik legfontosabb hiányossága, hogy nagyon esetlenül kezeli az RSS-csatornákat, pedig akár azt is megoldhatták volna a készítők, hogy egyszerűen meghívja a Google Readert. Sajnos a béta verzió fordítója sem igazi, legfeljebb arra lehet használni, hogy egzotikus nyelven írt honlapokat megértsünk vele valamelyest, angol vagy német cikkeket egyelőre nem ezzel fogunk olvasni magyar változatban.

Apple Safari

Innen töltheti le az Apple Safari legfrissebb verzióját

A Safari az Apple böngészője, amelyet a Mac OS X operációs rendszerben, illetve például az iPhone-on, iPod Touchon is alkalmaz. Ugyanaz a Webkit nevű technológia képezi az alapját, mint a Google Chrome-nak, de első verziója már 2003-ban megjelent, bár Windowsra csak 2007-ben vált elérhetővé.

Extrái: Készítői folyamatosan azzal bombázzák a pr-anyagokban a felhasználókat, hogy ez bizony a leggyorsabb böngésző, bár ezt a gyakorlatban kevésbé tapasztaltuk. A Safari ugyan nem lassú, de nem is kiemelkedően gyorsabb Windowson riválisainál. Legfrissebb verziójában végre a Microsoft operációs rendszereinek saját betűtípusait használja, míg korábban saját fontokkal jelenítette meg a honlapokat, ami megzavarhatta a felhasználókat. Látványos, de igazából nem olyan rendkívül praktikus a 3D-s effekttel megspékelt nyitóképernyő, amelyre kedvenc honlapjainkat sorolhatjuk be, viszont ugyanez a felület jól beválik a korábban felkeresett honlapok közötti böngészéskor.

Ami ellene szól: Ez egy Apple szoftver, az iTunes-hoz és a Quicktime-hoz hasonlóan ezért kicsit idegen a windowsos környezettől. Sajnos nincs magyar nyelvű menüje sem, így gyakorlatilag azt mondhatjuk róla, hogy az azonos technikai maggal bíró Chrome Windows alatt jobb választásnak tűnik.

Opera 10.5

A Szoftverbázisról letöltheti az új Operát

A norvég Opera Software indította el az egész EU-s jogi perpatvart, amely végül a választóképernyő bevezetéséhez vezetett. Bár a társaság böngészője sosem volt rossz, valahogy mégsem vált a netezők kedvencévé.

Extrái: Talán a leghasznosabb egyedi funkciója az Opera Turbo, amely a képernyő alján lévő eszköztárból kapcsolható be. Aktiválását követően a cég szerverein keresztül, tömörített formában érkeznek a PC-re a weblapok - bár így a képek minősége romlik, az átvitt adatmennyiség csökken, így az oldalak lassú netkapcsolaton is gyorsabban érkeznek meg. Általánosságban véve eddigi tesztjeink alapján az Opera nagyon lassú, 1 gigahertznél lassabb gépeken is gyorsabb volt fent említett riválisainál. Opera Link funkciója a beállítások, könyvjelzők online raktározását is lehetővé teszi, ezeket a későbbiekben mobilról vagy egy másik számítógépen, vagy a jelenlegi újratelepítése esetén is elérhetjük a regisztrációkor megadott felhasználói név és jelszó bepötyögésével. Alapból normálisan kezeli az RSS-hírcsatornákat, és elég gyors a működése is.

Ami ellene szól: Bizonyos oldalak nem, vagy nem helyesen működnek Opera alatt, raádásul bővítményei sem olyan beépülő modulok, mint a Firefox esetében, inkább külső minialkamazások, widgetek, amelyek számunkra kevésbé voltak hasznosak, mivel sokszor semmi közük nincs az internetezéshez. Sok köztük a teljesen funkciótlan dolog, például minijáték, aminek egy browserhez igazából semmi köze.