Zaklatás a gépből

Bár a felhasználók egymás közötti gyalázkodása leginkább a netes fórumokat jellemzi, az iWiW-en, a Facebookon és más hasonló közösségi oldalakon is komoly inzultus érhet bárkit még akkor is, ha nem közszereplő. Miként lehet fellépni az ilyen támadásokkal szemben? Milyen büntetésre számíthat az, aki más fiókjába lép be illetéktelenül, netán haragosa nevében regisztrál kamu adatlapot? Egy biztos, nem érdemes várni.

Annak ellenére, hogy a legtöbb embernek a rég eltűnt osztálytársak megjelenése jut eszébe az iWiW-ről, a hozzá hasonló közösségi szájtok gyakran szerelmi viták, kicsinyes és komoly ellenségeskedések színhelyei. Nem kell feltétlenül Hajdú Péterhez hasonló celebnek lenni ahhoz, hogy zavaró inzultusok érjék az embert, bár az esetek többségében leginkább arról van szó, hogy a való világbeli sérelmeket próbálják az emberek a virtuális közösség keretei közt is megtorolni egymás közt - tudtuk meg az [origo] tulajdonában lévő iWiW munkatársaitól.

Béna jelszavak miatt lopják el az adatlapokat

Egy-egy iWiW felhasználó adatlapjára illetéktelenek a közvélekedéssel ellentétben nem bonyolult hackereszközök használatával jutnak be, hanem egészen egyszerűen úgy, hogy kitalálják a belépéshez használt jelszót. Sokan ugyanis rendkívül primitív jelszavakat használnak, például saját keresztnevüket - esetleg születési évükkel kiegészítve -,vagy gyermekük, imádott háziállatuk becenevét adják meg jelszónak, esetleg óvatosabbak ugyan a jelszó megalkotásakor, ám elmentik azt egy többek által használt (például családi) számítógépre.

Van persze más módszer is, amire szinte senki nem gondolna: számos felhasználó nem a mindennapokban használt e-mail címével, hanem egy direkt erre a célra regisztrált ingyenes e-mail címmel iratkozik fel a közösségi oldalakra. Ez önmagában nem baj, ám sok szájt néhány hónap után megszünteti a postafiókot, ha nem léptek be rá, az adott címet (például [e-mail]) pedig újra be lehet regisztrálni. Az újonnan létrehozott, ám a megszüntetettel azonos e-mail címre pedig a közösségi szájtok küldhetnek státuszüzeneteket vagy értesítéseket, az új tulajdonosnak pedig annyi a dolga, hogy jelszóemlékeztetőt kérjen a már tulajdonába került címre, így teljesen átveheti az irányítást a fiók felett.

Szinte mindennel vissza lehet élni

Persze nem kell feltétlenül feltörni valakinek az adatlapját ahhoz, hogy kellemetlenséget okozzunk neki. Előfordul olyan is, hogy egyszerűen leklónozzák a haragos fiókját, azonos adatokkal, képekkel töltik fel, ezzel kísérelve meg átverni az ismerőseit. Megesik, hogy valaki a saját adatlapján publikál olyan képet, amely más számára kellemetlen: ilyen esetben az iWiW-vel kell felvenni a kapcsolatot, megadni az illető adatlap linkjét, akinél a rólunk készült fotó szerepel és a kifogásolt kép címét, ami alapján az szolgáltató eltávolításra szólíthatja fel a felhasználót.
Fontos megjegyezni, hogy bárkiről csak saját hozzájárulásával lehet publikálni fotót a közösségi oldalakon, kiskorú személy esetében pedig mindkét szülő hozzájárulása szükséges, még családtag sem tölthet fel e nélkül publikus albumba fotót a gyermekről. Ez utóbbi azért fontos, mert elvált szülők esetén előfordul, hogy a képek körül vitás helyzet kerekedhet. Megesik az is, hogy valaki más nevében ad fel apróhirdetést vagy mocskolódó üzeneteket terjeszt levélben vagy a hírfolyamon másokról.

Éveket lehet kapni érte

Az ORFK-nál nem tudtak tájékoztatást adni kérésünkre arról, hogy milyen gyakoriak a közösségi oldalakon elkövetett visszaélések, mivel nem vezetnek statisztikát erről. Azt azonban elmondták, hogy a közösségi oldalakon zajló adok-kapok során leginkább három fő bűncselekménytípust követhetnek el a felhasználók: személyes adattal való visszaélést, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt, vagy számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszását.

Adatvédelmi beállítások az iWiW-en

Sokan nincsenek tudatában cselekményük súlyának a közösségi oldalakon való vagdalkozáskor: a fenti bűncselekmények elkövetőire több év börtönbüntetést is kiróhatnak. A védelem kijátszásáért akár két év, számítástechnikai rendszer vagy adatok elleni visszaélés esetében egytől tíz évig terjed a retorzió, míg a személyes adattal való visszaélésért akár három évet is rács mögött tölthet az elkövető.

Nem szabad várni a feljelentéssel

Fontos kiemelni, hogy sem az iWiW, sem a Facebook üzemeltetői nem töltik be a döntőbíró szerepét, azaz nem fognak megbüntetni, például törölni egy velünk anyázó felhasználót. Azt sem fogják kinyomozni, ki lépett be titokban adatlapunkra, és változtatta meg a jelszót, ez ugyanis a hatóságok feladata. Ha azonban csak arról van szó, hogy egy felhasználó egy inkriminált képet, vagy egy számára kínos - személyére való egyértelmű utalást is tartalmazó - hírfolyam-üzenetet vagy fórumhozzászólást szeretne eltávolíttatni a rendszerből, többnyire elegendő az üzemeltetőkkel felvennie a kapcsolatot.

Olyan esetben azonban, ha valaki adatlapja felett ismeretlenek átveszik az irányítást, vagy törlik azt, csak a rendőrségen lehet feljelentést tenni az illető kézre kerítése érdekében - ezt egyébként érdemes a helyi örs helyett az illetékes kapitányságon megtenni a minél hatékonyabb ügymenet érdekében.

Az iWiW-től ugyanis megtudtuk, hogy adatkezelési szabályzatának megfelelően hat napig őrzik meg szervereiken azt, hogy mely fiókokba milyen IP-címekről lépnek be, így ahhoz, hogy a nyomozás hatékony legyen, ezen a határidőn belül kell kikérnie a hatóságoknak az adatokat. Ha csak hetekkel, vagy hónapokkal később kérik ki ezeket, az üzemeltetők már nem tudnak segíteni a nyomozásban. Az iWiW esetében tehát érdemes minél hamarabb lépni, és magát az intézkedésre alkalmas időintervallumot is rögzíteni a feljelentésben, ezzel segítve az interneten nem feltétlenül otthonosan mozgó nyomozókat.

A Facebook sajtóosztályától mintegy másfél hét után sem kaptunk választ arra, meddig tárolják a nyomozások során felhasználható adatokat a felhasználóktól. Azt mindenesetre sikerült kiderítenünk, hogy a cég ugyan amerikai, az oldalán elérhető bejelentő űrlapon magyar nyelven is el lehet küldeni az észrevételeket, üzenetünket érteni fogják.

A Facebook bejelentőoldala

Képernyőmentést közjegyzőnél

A nyomozás során előfordulhat, hogy bizonyítani kell, egy adott oldalon egy bizonyos időben mi volt látható, hiszen megeshet, hogy például egy zaklató képet néhány nap után eltávolít feltöltője az oldalról. Ennek bizonyítása céljából érdemes egy közjegyzőhöz elmenni, és ott készíteni egy hitelesített képernyőmentést a tartalomról.

Olyat eleve nem is érdemes kérni egyik közösségi szájttól sem, hogy adják meg annak a személynek az IP-címét vagy más adatait, aki visszaélt valakinek a tartalmaival, az ilyen jellegű információkat ugyanis csak a hatóságoknak adhatják ki a közösségi szájtok. Sajnos az iWiW-nél nincs lehetőség egy már feltört adatlap visszaállítására, az ilyen esetekben csak a személyazonosság igazolása után a már nem az eredeti tulajdonos birtokában lévő adatlap törlését vállalják. Ezt azonban csak annak célszerű kérni, aki nem akar feljelentést tenni az ügyben, hiszen a törléssel éppen az értékes információkat semmisítenék meg. Az [origo] tulajdonában lévő közösségi oldal működtetői még egy olyan triviális dologra is felhívták a figyelmet, hogy a törlési kérelemhez érdemes az adatlap linkjét is beilleszteni, hiszen példul Kovács Istvánból akár több ezer is lehet egy városban, a név és lakhely tehát közel sem elegendő a tökéletes beazonosításhoz.

Ha az exbarát/barátnő üzenetekkel zaklat

Egyszerű a helyzet, ha csupán üzeneteivel zaklat valaki egy közösségi oldalon. Az iWiW esetében a Feladó kizárása nevű opció áll rendelkezésre, amely minden megnyitott levél fejléce feletti gombsorban megtalálható. Ha ezt aktiváljuk, a felhasználó többé nem tud üzenetet küldeni nekünk, ám erről ő maga is értesülni fog, amikor próbálkozik.

A Facebook esetén kissé másként lehet eljárni, itt ugyanis a felső menüsor Profilom pontjában kell kiválasztani az Adatvédelmi beállítások pontot, ott pedig a Letiltott felhasználók listáját. Itt kétféle lehetőség érhető el: a Személy mezőbe a blokkolandó ember nevét lehet bepötyögni, de akár e-mail cím alapján is lehetőség van szűrésre. Ez utóbbi akkor lehet hasznos, ha már azelőtt elejét akarjuk venni a párbeszédnek valakivel, hogy az az általunk ismert e-mail címével feliratkozott volna az oldalra.

Az iWiW közösségi portált az [origo] kiadója, az Origo Zrt. üzemelteti.