A winchester adatátvitelének sebessége a számítógépek paramétereinek nem túl szembeszökő példánya: ha a PC-be új processzort, izmosabb grafikus kártyát rakunk, jóval feltűnőbb lesz a teljesítményben megmutatkozó különbség. Az első USB mai szemmel már érthetetlenül lassú, de még a jelenleg elterjedt USB 2.0 határait is könnyen elérheti bárki, aki - mondjuk - a laptopjára kapcsolt külső merevlemezre akarja átmásolni fotóit vagy filmjeit, látva, hogy egy nagyobb adag fájl átmozgatása akár másfél óráig is eltarthat.
Sajnos az USB 3.0-s csatlakozók még koránt sincsenek jelen minden egyes új számítógépen, bár néhány modell már most is rendelkezik ezzel. A meglévő laptopokhoz és asztali PC-khez viszont lehet venni az új szabványt támogató bővítőkártyákat nagyjából 12 ezer forint körüli összegért, mi is ilyen modul alkalmazásával próbáltunk ki Iomega és Verbatim gyártmányú USB 3-as meghajtókat.
Repül az mkv fájl, ki tudja hol áll meg
A merevlemezek esetében a technológia működéséből adódóan mindig gyorsabban lehet átmásolni ugyanazt az adatmennyiséget, ha az néhány nagy fájlból áll, nem pedig sok kicsi állományból. Az ilyen műveleteknél mértük USB 2-n a leggyorsabb átviteli sebességeket, akár 30-35 megabájtot is megmozgatott ilyenkor egy másodperc alatt a számítógép.
A hármas USB-vel méréseink szerint feleolyan hamar végezhetünk a feladattal: míg a régebbi csatolóval egy 6,3 gigabájtos, kétrétegű DVD-re kiírható lemezfájl átmásolása valamivel több mint három percig tartott, 3.0-s társával 71 másodperc alatt végez a gép. Ebbe a rövid időbe már egy rövid akakeresőzés sem fér bele.
Próbáink során kiderült, hogy a másolás akkor is csak minimálisan vált lassabbá, ha az asztali kiszerelésű, konnektorról működő külső winchester helyett kisebb, laptopokban használatos merevlemezt tartalmazó - ugyancsak USB 3-as - társukra cseréljük. Ekkor 71 helyett 76 másodpercet kell várnunk az eredményre - cserébe az adathordozónk elfér a farzsebben is.
Felrakom mindkét évadot, jó?
Következő mérésünkben azt próbáltuk kideríteni, hogy a közepes méretű fájlokkal - sorozatrészek, CD-képfájlok, veszteségmentesen tömörített zenei albumok, gyengébb minőségű digitális filmek - gyorsabban lehet-e zsonglőrködni az USB 3-nak hála. Hat, egyenként hétszáz megabájtos fájlt másoltunk fel a külső merevlemezre, majd olvastunk vissza onnan. A művelet ekkor már nem volt annyira gyors, mint az egy hatalmas fájl másolása, az egyes sorozatrészek végén a gép befejezte az írást, és gondolkodott egy keveset, ezért rosszabb átlagsebességek születtek.
Az USB 2-es lemezünkre másodpercenként 35 megabájtot tudtunk másolni, így a tesztre használt 4,2 gigabájt adatot kerek két perc alatt tudtuk átjuttatni. Az új szabvány ebben az esetben is dupla sebességre volt képes, másodpercenként 70 megabájtot továbbított, így a művelet egy percet vett igénybe. A notebookwinchestereket tartalmazó USB 3-as lemezek sem voltak lassabbak, a hordozhatóbb eszközökre is 60-70 másodperc alatt töltődött fel az egyévadnyi brit sorozat.
Kicsi fájlokkal az új USB is molyol
Vannak olyan feladatok is, amiket a hármas USB sem tud jelentősen felgyorsítani. Az apró fájlok másolása, áthelyezése még akkor is lassú folyamat, ha a számítógépbe szerelt lemezek között kíséreljük meg. Ha az adatcsomag célja egy külső meghajtó, akkor az Enter leütése után nyugodtan elmehetünk kávézni, mert legalább egy cappuccinónyi időre van szükség, míg a fájlok átmozognak új helyükre. Ez a jelenség az USB 3-as eszközökkel sem változik meg: bár hosszú kávé helyett már csak presszóra lesz idő.
A csatlakozó ugyanúgy néz ki
USB 2-es asztali merevelemezünkre 3 perc 36 másodperc alatt sikerült felmásolni több mint nyolcezer apró fájlból álló e-könyvtárunkat. Ugyanennyi időt vett igénybe a két USB 3-as hordozható merevlemezre való másolás is, ha a notebookba csúsztatható USB 3-mas ExpressCard csatolóra kötöttük az apró merevlemezeket. A hordozható lemezek csak akkor táltosodtak meg, ha az asztali gépünkről próbáltuk meg átmásolni a többezer apró fájlt, ilyenkor egy perc alatt végzett a gép a feladattal. Az 3,5 hüvelykes, asztali gépbe való winchesterrel működő Iomega eGo Desktop lemezre viszont alig több mint egy perc alatt felkerült a könyvtár tartalma, függetlenül attól, melyik teszt számítógéphez csatlakoztattuk.
Az adatok olvasása, tallózása valamivel gyorsabb az új USB-t használó külső merevlemezen. Ha egyszer sikerült kivárnunk, hogy a világ összes dokumentuma átkerüljön az USB 3-as külső lemezünkre, az ezek között való keresgéléssel már nem lesz gond. Aki gyorsan szeretne kis méretű adatokat írni, annak nem az új csatoló szabvány, hanem a mozgó alkatrészek helyett memóriachipeket tartalmazó SSD meghajtók kínálnak megoldást. A flashes tárolók jóval gyorsabbá teszik az ilyen jellegű munkát.
És olvasni tudsz-e már?
Az adatok felmásolása után végrehajtottunk egy olvasási tesztet is. Ehhez egy PCI Express foglalatba szerelhető USB 3-kártyával felszerelt asztali tesztgépünkre csatlakoztattuk a lemezeket, majd nekiláttunk a külső winchesteren tárolt anyagok visszamásolásának. Az eredmények papírforma szerint alakultak: az asztali merevlemezt tartalmazó USB 3-as ház volt a leggyorsabb: az egy gigabájtnyi apró fájlt 48 másodperc alatt, a hat sorozatrészt 53 másodperc alatt, az óriási képfájlt pedig 62 másodperc alatt töltöttük le róla. A csúcsteljesítményét hozó USB 2.0-s lemez csak feleekkora sebességre volt képes, sőt egy nagy ISO fájl másolásánál háromszor volt lassabb az új technológiánál.
Minden működik mindennel, de csak az új hardverek gyorsak
Az USB valószínűleg a számítástechnika leggondosabban összerakott szabványa. Üdvösen kevés csatlakozót használ, még a digitális fényképezőkből ismert, elburjánzó méretű mikro-USB szabványok mellett is viszonylag egyszerűen ki lehet igazodni a drótok között. Ezen a hármas verziójú csatolók megjelenése sem bonyolít jelentősen: a lemezeken új aljzatok jelentek meg, a számítógépbe viszont a szokásos lapos csatlakozót kell bedugni.
Középen az asztali kivitel, kétoldalt a hordozható winchesterek
A gyorsabb USB 3.0-s eszközök eszközök maguktól visszalassulnak, ha a régebbi, lassabb szabvány használó portba dugjuk be a kábelt. Még arra is van lehetőség, hogy a tíz éve megjelent USB 1.1-es kapukat használó gépekre kössük rá az új merevlemezeket. Az ilyen régi eszközök összedugásában persze nincs sok köszönet, négy gigabájnyi - azaz egy DVD-lemeznyi - adat átmásolásához több mint másfél órára lenne szükség.
Verdikt: gyorsabban másol, de mi ráérünk
Az USB 3.0 nem forradalom, nem változtatja meg egyik napról a másikra az életünket. Most ráadásul még kicsit drágábbak is a gyorsabb másolást, olvasást lehetővé tevő kék csatlakozós eszközök, mint a mindenbe beleszerelt 2.0-s USB-t használó berendezések. Ráadásul a digitális kamerák, mobiltelefonok, hordozható lejátszók nem is támogatják még az új technológiát, így nem rossz stratégia kivárni ezek megjelenését az átállással.
Amíg meg nem érkeznek az alaplapi USB 3-as csatolót tartalmazó notebookok, alaplapok, addig az átlagos otthoni felhasználóknak nem érdemes váltaniuk rá. A legtöbb tevékenységet a jelenlegi USB 2.0-s eszközökkel is lehet használni, legfeljebb kicsit többet kell várni a másolásokra. A külső lemezeket sokat használó hobbifotósoknak, videósoknak vagy fanatikus, HD-felbontással dolgozó tévésorozat-gyűjtőknek már érdemes megfontolniuk a felszerelés bővítését. Egy 2 terabájtos merevlemez ára mellett már nem igazán számít, hogy milyen csatolójú házzal vesszük, 50-60 ezer forintért már USB 3-as példány is kapható. A hordozható USB 3-as lemezek sem lényegesen drágábbak a régi csatolóval szeretlt társaiknál, áruk 30 ezer forintnál kezdődik.
A profiknak még ennyit sem kell gondolkodniuk a következő kiegészítő vásárlásánál. Aki nem vette meg a villámgyors, de kevéssé elterjedt eSATA-t használó eszközöket, annak az USB 3.0 lesz a megfelelő technológia, kétszeres-háromszoros sebessége magáért beszél.