Fejlesszen Ön is mosószert a neten!

Sosem teljesen tanácstalan az, aki az internethez fordulhat. Ha szépen kérjük, a világháló megoldja a gondjainkat, megválaszolja a kérdéseinket, sőt ha jól összefoglaljuk, még az ötleteinket is segít eladni.

Az internet tökéletesen alkalmas arra, hogy igénybe vegyük a ráérő szakemberek pár percét, hogy mások emlékezetére, tudására hagyatkozzunk, vagy hogy pár forintért mással csináltassuk meg az unalmas munkákat. A módszernek neve is van, crowdsourcingnak hívják. Így íródik a Wikipédia, így (is) találja ki új dezodorait az Old Spice, új fogkrémeit az Oral-B.

Másokra hagyatkozva

Az internet végtelen lehetőséget biztosít az emberi lustaság orvoslására. Nem kell mindent megtanulni, hiszen egyszerűen lehet olyan embereket találni, akik értenek ahhoz, amire épp szükségünk lenne. Ez a gondolat vezethette a Lazyweb megalkotására Jamie Zawinskit, a Netscape és a Mozilla projektben nevet szerzett programozólegendát. A sztori szerint Zawinski találta ki azt a módszert, hogy egy levélként megfogalmazott, a Kedves lusta internethez címzett bejegyzéssel lehessen segítséget kérni. Az ötletre weboldal is épült, a lazyweb.org-ra bárki beküldhette a problémát tartalmazó blogbejegyzését abban reménykedve, hogy valaki megadja kommentben a helyes választ.

Az összes ismerőshöz intézhetünk kérdést a Twitteren (a válasz)

A Lazyweb a blogok közül továbbköltözött a közösségi médiába: jelenleg a Twitteren fordulhatunk a tömegekhez. Ha a #lazyweb címkére rákeresünk, láthatjuk, hogy magyarok is használják a módszert. Van aki egy korábban látott hírt akar megtalálni, más olyan információhoz akar hozzájutni, amihez könyvipari tapasztalat szükséges. Olyanok is akadnak, akik csak tippet szeretnének, milyen filmet érdemes megnézni. A Lazyweb jelenleg a röviden megválaszolható, egy jó linkkel megoldható kérdések helye. Ha nem túl bonyolult a kérdésünk, érdemes megpróbálkozni vele.

Nincs veszve semmi, ha egy kérdésre nem sikerül a lusta internet segítségével választ kapni. Számos olyan oldal van - például a Yahoo Answers vagy a Gyakorikérdések.hu - ahová direkt kérdezni és válaszolni járnak a felhasználók. Ezeket az oldalakat korábbi cikkünkben bemutattuk.

Munkába lendül a mechanikus török

Az Amazon, ami a kétezres évekkel végleg kinőtte az egyszerű könyvesbolt szerepét, 2005-ben indította el saját crowdsourcing szolgáltatását. A Kempelen Farkas sakkozógépe után Mechanical Turknek (azaz Mechanikus Töröknek) elnevezett oldalon apró, pár másodperctől pár percig terjedő munkákat lehet elvállalni hasonlóan apró fizetségért. A mechanikus török trükkje az, hogy ezekből a kis munkákból milliónyi van. Ha a felhasználó úgy dönt, hogy képeket fog címkézni, akkor várja a rendszerben tízezer kép. Ha interjút szeretne átírni, vagy podcastot akar begépelni, abból is több órányi áll rendelkezésére.

Pár centet érő munkák tízezreiből lehet választani

A Mechanical Turkön felkínált munkák egy része gyanús. A felhasználónak magának kell eldöntenie, hogy vállalja-e hogy Facebookon terjeszt egy linket, más szolgáltatásba készít regisztrációkat tömegesen, vagy inkább a kevesebbet fizető, de teljesen biztosan legális munkákat vállalja el.

Eltűnt utazó kerestetik

A törököt nem csak monoton aprómunkákra használják. A 2007 januárjában jachtjával eltűnt Jim Grayt és a repülőgépével a Sierra Nevadában lezuhant Steve Fossetet egyaránt megpróbálták nagyfelbontású műholdképek segítségével megtalálni. Az utóbbi esetében a hegységről készült legfrissebb felvételeket 85 négyzetméteres kockákra osztották fel, és ezeket nézhették át az önkéntesek. Az ötvenezer ember segítségével végzett kutatás nem járt sikerrel, mint ahogy a terepet repülőgépekkel átfésülő Kisegítő Légiszolgálat (CAP) sem találta meg a pilótát.

Többnyire a pénzért csinálják a Mechanikus Török munkásai

A munkavállalókat egészen meglepő dolgokra lehet rábeszélni, ha jó a fogalmazás, és megfelelő a fizetség is. Andy Baio amerikai technológus egy kísérletében arra kérte a Turk felhasználóit, hogy küldjenek egy képet önmagukról, amin egy írólapot tartanak. A lapon a következő szöveg kellett szerepeljen "(név) vagyok, azért használom a törököt, mert (indoklás)". A fent látható képek darabja fél dollárjába, azaz körülbelül száz forintjába került Baiónak.

Magyarországon is lehet otthonról dolgozni

Az Amazon törökjéhez hasonlító szolgáltatás hazánkban is elérhető. A Gépelő.hu-nak ugyan már a neve is mutatja, hogy hangfelvételek beírására specializálódott, de vállalnak telefonos munkákat, szkennelt szövegek szerkeszthető formátumba alakítását is. A Gépelő azonban jóval zártabb, mint a Mechanical Turk. A vállalkozókat előbb levizsgáztatják, a rendelkezésre álló feladatok között nem lehet böngészni. A rendszer leginkább távmunkát kereső kismamáknak, diákoknak való. A szolgáltatás tavasszal több magyar, startupoknak szervezett versenyen is bemutatkozott.

Remek ötletek és unatkozó szakemberek

A crowdsourcingot nem csak arra lehet használni, hogy monoton munkát végeztessünk el kevés pénzért. Az internetezőket megszólítva ötletpályázatot is lehet tartani, sőt termékfejlesztést is lehet végeztetni. Az unatkozó, esetenként nyugdíjba vonult szakértők megkérdezésének a legnagyobb nyertese a tömegtermékeket - többek között mosóport, tisztító- és tisztálkodási szereket - gyártó Procter&Gamble vállalat. A cég a kétezres évek elején indította el a tömegek ötleteire alapozott termékfejlesztő oldalát, mára pedig a termékeik ötven százalékában közreműködnek külsős szakértők is.

A tökéletesebb portörlő ötlete Japánból származik

A Procter&Gamble nem hagyta, hogy a szakemberek mindenféle ötleteket beszórjanak az innovációs oldalra. Hosszú listát tartanak fenn azokról a területekről, folyamatokról, amelyeken fejleszteni szeretne a cég, de belsős embereik nem érnek rá foglalkozni velük. A jelenleg elérhető felhívások között akadnak olyan slágerek, mint a megfázás tüneteit enyhítő gyógyhatású készítmény receptje, de pénzt lehet keresni hatékonyabb akkukkal vagy ügyes csomagolási ötletekkel is.

A P&G nem kéri ingyen a segítséget: a beküldött ötletek előbb hosszas vizsgálaton esnek át, mely során a belsős szakmérnökök áttanulmányozzák a dokumentációt, rajzokat, képleteket. A két hónapig is elhúzódó procedúra után tárgyalásokat kezdenek a feltalálóval, megállapodva abban, hogy dollárban kifejezve mennyit ér az ötlete a cégnek.

Internetrádiót ér a jó ötlet

Hasonló ötletpályázat hazánkban is zajlik. A Creative Selector című oldalon jelenleg közösségi oldalakra és mobilos alkalmazásokra vonatkozó javaslatokat várnak a szervezők. Mivel nem csak fotókat kell címkézni vagy hangfelvételt legépelni, a tétje is nagyobb: az első három helyezett 300 ezer forintos díjat kap, amit az ötlet alapszintű megvalósítására lehet fordítani. A zsűri díjai mellett közösségdíj is lesz, az első öt, száz rajongót maga köré gyűjtő ötlet gazdája pedig profi internetrádiót kap. A Creative Selectorban már feltűntek a sziklamászóknak szánt közösségi oldalról álmodók, a bicikliseknek szolgáltatást tervezők, de akadnak bevásárlást segítő mobilalkalmazásra és telefonról elérhető szakácskönyre vágyók is. Az első két rádió már gazdára talált, de még vannak nyeremények, így akinek van egy jó internetes ötlete, vagy aki rég hiányol egy fontos funkciót a mobiljáról, az még jelentkezhet.