Elektronikus könyvek: földön, vízen, levegőben

Az e-könyvek hatására az olvasás a jövőben erősebben fog keveredni más tevékenységeinkkel, képernyőinken ugyanúgy, mint a fizikai valóságban. Akár olyan mértékben is, hogy talán nem is lehet mindig olvasásnak tekinteni.

Mialatt augusztusban sorra jelentek meg olyan hírek, melyek az Egyesült Államok legnagyobb könyvesbolt-hálózata, a Barnes & Noble anyagi gondjairól árulkodtak, az online könyvpiac eladási mutatói épp háromjegyű növekedést értek el. Az ország legnagyobb online könyvkereskedője, az Amazon.com júliusban azzal a történelmi bejelentéssel állt elő, hogy az utolsó három hónapban több e-könyvet adott el, mint "hardcovert", azaz keményfedeles kötésű nyomtatottat.

Az elektronikus könyvek eladásait jelentősen föllendítette az Apple iPad táblaszámítógépének áprilisi megjelenése, amely hónapokon belül lekényszerítette az Amazon addig piacvezető e-olvasójának, a Kindle-nek az árait is: a seattle-i központú cég az eszközt júniusban az eredeti 259 dollár helyett 189-ért kezdte árulni. A versenyt kiélezettebbé teheti a Google hamarosan elinduló Google Editions online kereskedelmi platformja, amelyen keresztül több millió könyvhöz lehet majd hozzáférni, ráadásul többféle eszközzel.

A mostani e-olvasók egyik hátránya ugyanis épp az, hogy csak a gyártók online könyvesboltjából tudunk hozzájuk könyveket vásárolni. Így a Kindle-lel az Amazon.com 630 000, az iPaddel pedig az Apple iBookstore "több tízezer" tételes kínálatából választhatunk olvasmányokat, és hasonló a helyzet az olyan kisebb szereplők eszközeivel is, mint a Barnes & Noble és a Sony. Velük szemben a Google hadat üzenne a zárt szabványok világának: a társaság online könyvesboltja olyan formátumokban forgalmazza majd a könyveket, amelyek kezeléséhez mindössze internetkapcsolatra lesz szükség.

Villanykönyvből többet olvasunk

Elemzők szerint nem csak a táblagépek és e-readerek piaca fog jelentősen bővülni a jövőben, hanem az eszközök jóvoltából az olvasási hajlandóság is növekedhet. Egy májusi felmérés szerint, mely a Sony megrendelésére készült, az e-reader tulajdonosok 40 százaléka többet olvas, mint tette azt az eszköz megvásárlása előtt, és a megkérdezettek mindössze két százaléka szán kevesebb időt könyvekre. Az olvasói szokások jövőbeli alakulása már csak azért sem elhanyagolható kérdés, mert 2007-ben a szövetségi művészeti alap (NEA) egy nagy vitákat kavart felmérése megállapította, hogy az országban csökken az olvasási kedv.

A Wall Street Journal egy cikke szerint az Amazonnak azok a vásárlói, akik Kindle-tulajdonosok, 3,3-szer annyi könyvet vásárolnak a forgalmazótól, mint beruházásuk előtt. A lap a megnőtt olvasói kedvet arra vezeti vissza, hogy az e-readerek rugalmasabban kezelhetők, és mostohább körülményeket is elviselnek, mint egy hagyományos könyv, ami szélesíti a felhasználási lehetőségeket. Így egy Kindle vagy egy iPad előkerülhet olyan élethelyzetekben is, amelyeket szokásosan nehéz összehangolni az olvasással, mint - a lap példáit citálva - a nyíltvízi horgászat, a futógép-használat, vagy éppen a fürdés.

Könyvek extrákkal

Hosszabb távon a kiadók arra készülnek, hogy a nyomtatott piachoz hasonlóan az e-könyvek is több kiadásban látnak majd napvilágot. Ez nem csak a magasabb árú különkiadások megjelenését fogja eredményezni, hanem várhatóan azt is, hogy a formátumok szélesebb választékából válogathatunk majd. A forgalmazók pedig akár egy típus esetében is rugalmasabbak lennének az árképzésben: a tervek szerint a könyvesboltoktól kölcsönözni is lehet majd az elektronikus könyveket, a mostani e-könyv-árak töredékéért.

Az angolul "enhanced ebook"-nak, azaz kb. felerősített e-könyvnek elnevezett kiadások olyan csomagokat jelentenek, melyekben megabájtok tekintetében a legkisebb súlyt maga a könyv képviseli. Az iPad megjelenése új lendületet adott a kiadók ilyen irányú kísérleteinek, míg tavaly még az iPhone-ra fejlesztett ekönyvek kapták a legnagyobb figyelmet ebben a kategóriában. Nick Cave Bunny Munro halála c. regénye például tartalmazta a regény hangos kiadását is, valamint videókat, melyeken a szerző olvas föl a művéből. Újabban egyre inkább olyan, a DVD-kiadás sémáit idéző háttéranyagok is megjelennek a kínálatban, mint a szerzői interjúk, a mű keletkezését dokumentáló fotónaplók, kimaradt szövegrészek és elemző tanulmányok.

Mozgókönyvek kora jön

Az ismeretterjesztő könyvek piacán több olyan e-kötettel is találkozhatunk, amelyek esetében a multimédiás elemek már nem annyira opcionális kiegészítések, mint inkább szerves részei a tartalomnak. Mivel az ilyen termékek több tekintetben újradefiniálják a könyv fogalmát, arról is folyik a spekuláció, hogy az új eszközök hatására vajon meg fognak-e jelenni új kifejezésmódok az irodalomban, és fognak-e születni olyan alkotások, amelyek nem a hagyományos, lineáris és szövegközpontú befogadást igénylik. Jelen pillanatban azonban nagyobb érdeklődés övezi azokat az új technológiai fejlesztéseket, amelyek mindezt egyszer lehetővé tehetik.

Az e-readerek már ma is arra kényszerülnek, hogy hasonuljanak a lényegüknél fogva sokfunkciós táblagépekhez. Így az Amazon idén több játékot is bemutatott a Kindle-re, és az eszköz szoftverének legutóbbi, 2.5-ös változata lehetővé teszi, hogy részleteket osszunk meg az épp olvasott könyvből a Facebookon és a Twitteren. A DMC pedig egy olyan ebook-platform bevezetésére készül, amely ennél is szorosabbra integrálná az olvasást az online közösségekkel. A Copia névre keresztelt rendszer segítségével saját olvasói hálózatokat hozhatunk majd létre, melyekben többek közt megoszthatjuk másokkal az egyes szövegrészekhez készült jegyzeteinket. A fejlesztők weboldala, mely a "közösségi olvasás" jelszavát tűzi ki zászlajára, egyenesen azt ígéri - bár ezt akár baljós prognózisként is értelmezhető -, hogy a szoftver "alapjaiban fogja átírni az olvasás élményét".

Bak Árpád