A hidegháború mocskos melói

A videojátékok végleg maguk mögött hagyták a mozifilmeket. A Call of Duty: Black Ops már bemutatásának napján annyi bevételt termelt, amelyre a 3D-s mozizást felfuttató Avatar csak három hét alatt volt képes. Kipróbáltuk a hidegháború titkos hadműveleteit bemutató játékprogramot.

A pár napja megjelent Call of Duty: Black Ops elképesztő sikert aratott, a premier napján az Egyesült Államokban öt és fél millió-, az Egyesült Királyságban nagyjából másfél millió példányt tudtak értékesíteni. A hihetetlen érdeklődésnek köszönhetően az első napon, csak az Egyesült Államokban több mint háromszázhatvan millió dollár bevételt könyvelhetett el a játék kiadója; a siker mértékét mutatja, hogy a filmipar jelenleg legsikeresebb alkotásának számító Avatar csak három hét alatt tudott ehhez hasonló eredményt elérni.

Vietnám, Kuba és Bajkonur is meglátogatható a Black Opsban

A Black Ops már a debütálás napján a szórakoztatóipar legsikeresebb termékévé vált, a játék nagyjából negyvenmillió dollárral múlta felül az eddigi rekordernek számító Call of Duty: Modern Warfare 2 sikerét. A Call of Duty-széria hét évnyi, botrányokkal, és hullámvölgyekkel teli időszak után jutott el a csúcsra, a legkeményebb időszak ráadásul a tavalyi, rekordot hozó epizód megjelenése után következett.

Egymásnak esik a két legnagyobb kiadó

Az 1999-ben az Electronic Arts kiadásában megjelenő Medal of Honorral a stratégiai játékok után a lövöldözős szoftvereket is meghódította a második világháborús tematika. Néha még ugyan labdába rúghattak az űrlények, formátlan ufók, és szottyos idegenek, de az FPS-játékok főszerepe az Ardennekben senyvedő, Sztálingrád alatt fázó katonáknak jutott.

A látványos többjátékos mód a Black Ops legfontosabb része

A legjobb második világháborús játék címéért 2003 óta folyik a harc, ekkor jelent meg az Activision kiadó Call of Duty című játéka. Nem elég, hogy a két legnagyobb játékipari cég feszült egymásnak, a történetben helyet kapott az árulás, a megcsalás is. A Call of Duty-t fejlesztő Infinity Ward csapat szakembereit a konkurenciától csábította el az Activision.

A másodikként a csatatérre érkező kiadó mindent bevetett, hogy lenyomja ellenfelét. A kiegészítők gyártására ráállított fejlesztőstúdiók mellett két ötlet segített az Activisionnek: ők adtak először a számítógép által irányított társakat a játékos mellé, ami a drámaibb, nagyobb csaták lehetőségét rejtette magában. A sikersorozatot a Call of Duty 2-vel folytatták, amiben meg több olyan játékmechanikai újítás jelent meg, ami a modern lövöldözős játékok alapját képezi: például az erős online támogatás és az, hogy a golyózáporból kimenekülő harcosok automatikusan gyógyulni kezdenek.

A jövőben is harcolhattak a játékosok

A Call of Duty harmadik része nem jelent meg PC-re, csak konzolokon lehetett vele játszani. Ráadásul ebben a játékban nem több kampányban mutatták meg a tervezők a különböző hadszíntereket, hanem csak egy óriási hadműveletet dolgozott fel a program.

A világ összes tűzfészke a játékosra vár

A játéksorozat igazi megváltását a Modern Warfare alcímen megjelentetett 2007-es cím jelentette. Ebben végre nem a partraszállást vagy az észak-afrikai hadszíntér csatáiba lehetett beszállni, hanem egy 2011-es közel-keleti és oroszországi konfliktusban kellett helytállniuk. Az újfajta kihívások, moziszerű jelenetek és modern fegyverek győztes kombinációnak bizonyultak: a Modern Warfare-ből 13 millió példányt adtak el világszerte, tavaly kiadott folytatása, pedig új rekordot állított fel: a megjelenés napján 320 millió dollár bevételt termelt. A játék sikeréről az mondja el a legtöbbet, hogy a World of Warcraft után ez is bekerült a South Park egyik epizódjába.

Újra szakít a fejlesztő és a kiadó

Senki sem tudja pontosan, hogy mi történt az Infinity Ward és az Activision között, de a Modern Warfare 2 megjelenése után a stúdió kulcsfigurái elhagyták a céget, és új fejlesztőcsapatot alapítottak az Electronic Arts szárnyai alatt. A szaksajtó ekkor leírta a Call of Duty-játékok következő, Black Ops című elemét, ám az Activison tartalékcsapatának számító Treyarch remekelt.

Nem rossz munka a b-csapattól

A kiadó is megtett mindent azért, hogy a játékosok észre se vegyék a váltást, vagy ha fel is tűnik, ne törődjenek vele. A nyár és az ősz folyamán több százmillió dollárt költöttek el a huszadik század titkos háborúit, hidegháborús csetepatéit feldolgozó játék reklámozására. A videókban tucatnyi világsztár mellett a visszatérésén dolgozó Eminem is fellépett. Az eredmény nem maradt el, a Black Ops a játékipar eddigi legnagyobb sikere, ami egy nap alatt több pénzt termelt, mint az Avatar.

Kapd el Castrót!

A játékban a hidegháborút járhatja be a játékos több katona bőrébe bújva. Ezeknek a harcosoknak létezése titok, ha fogságba esnek, feletteseik letagadják őket, arra pedig nem is számíthatnak, hogy egy fogolycsere program részeként egyszer csak hazakerülhetnek. Küldetéseik is a legkeményebbek közül kerülnek ki, csupa olyan missziót kapnak, amikről a döntéshozóknak csak egy része tud: ezek az igazi mocskos melók.

A narrációt visszaemlékezészerűen oldotta meg a Treyarch stúdió: a játékos egy fogságba esett katona emlékein megy végig. Az aktívan végigjátszható akciót filmszerű, brutális részletek szakítják meg: a Szarvasvadászból ismert oroszrulett jelenet mellett még az üveg etetéses kínzás is feltűnik. A Black Ops nem a gyenge gyomrú gamerek játéka.

A rövid, 6-7 óra alatt teljesíthető történetet hosszú hetek alatt sem megunható többszereplős mód egészíti ki. Az egymás elleni küzdelmet választó játékosok online és osztott képernyőn is összemérhetik erejüket, akik pedig inkább közösen szeretnek videojátékozni, kooperatív módot is találnak a programban.