Leáldozóban van az e-mailnek és a telefonhívásnak

A közösségi oldalak és azonnali üzenetküldő szolgáltatások vagy az online közös munka újabb eszközei, amelyek már mobilneten is kényelmesen használhatók, fokozatosan szorítják vissza az egykor legalapvetőbbnek számító e-mail és telefon használatát mind az üzleti, mind a magánéletben. Eközben az e-mail megújítására vonatkozó kísérletek is zajlanak, amibe a Google részben belebukott, a Facebook jó eséllyel próbálkozik, a Mozilla nagy dobása pedig még várat magára.

Ne lehessen spamelni, gyorsan lehessen keresni benne és a fontos üzenetek kerüljenek előre - nagyjából ezek a legfontosabb elvárások az e-maillel szemben, és ezeket a szempontokat veszik figyelembe azok az internetes vállalatok is, amelyek az utóbbi időben ezzel próbálkoznak. A legutóbbi lépést a Facebook tette azzal, hogy átalakította saját üzenetküldő rendszerét, amely már e-mailezni is tud.

A facebookos e-mail azonban már nem hagyományos elektronikus levelezést jelenti. A közösségi oldal fejlesztői a fiatal internetezők igényeit követik, akik nem szeretnének mailcímekkel, megszólítással, köszönéssel bíbelődni, csupán gyors üzeneteket váltanak egymással. A közösségi oldalról elküldött üzenetekben ezért már nem lesz szükség ezekre, és Mark Zuckerberg, a szájt alapítója nem is szeretné, ha a jelenlegi e-mailszolgáltatók alternatívájaként gondolnának rájuk. Szerinte az újításnak csak egy része az, hogy a rendszerből már elektronikus leveleket is lehet küldeni bármilyen e-mailcímre. (A közösségi oldal univerzális kommunikációs eszköznek való használatától csak az riaszt el sokakat, hogy a Facebooknak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban számos botránya volt az utóbbi időben, de az is igaz, hogy a belső üzenetküldő rendszere mindig is a legvédettebb volt ilyen szempontból.)

Az amerikai tinédzserek szokásait monitorozó kutatások az utóbbi években már rámutattak, hogy a fiatalok egyenesen ódivatúnak tartják az elektronikus levelet, ami tényleg az internet egyik legrégebbi szolgáltatása. Ők már csak chaten (azonnali üzenetküldő szoftvereken, például Messengeren, Skype-on, Gtalkon) tartják egymással a kapcsolatot, vagy sms-eznek, meg persze a közösségi oldalak üzenőfalain, hozzászólásaiban érintkeznek egymással folyamatosan.

Az irodában is a közösségi oldalaknak van jövője

Az üzleti életben viszont még megkerülhetetlen az e-mail, az átlagos irodai dolgozó napjai nagy részét a levelekkel való bíbelődéssel tölti. A Gartner szerint azonban ez nem sokáig lesz így, mivel a közösségi funkciók a munkahelyekre is betörnek. Az amerikai piackutató szakemberei azt jósolják, hogy 2014-re már az üzleti kommunikáció egyötöde a közösségi oldalakon keresztül zajlik majd, és a hagyományos levelezőprogramok is kezelik majd ezeket, hogy egy helyen legyen minden.

A Facebook közösségi postafiókja: kevesebb szemét, előtérben az ismerősök

Való igaz, az üzleti életben is hatékonyan működhet az elképzelés, hogy akik valóban üzleti kapcsolatban állnak egymással, azok visszaigazolják egymást, ezzel kizárva az üzenetváltásaikból a kéretlen leveleket. A csatolt dokumentumok eszetlen küldözgetését pedig kiváltják olyan online közös munkát, vagyis egy-egy megosztott dokumentumon végzett egyidejű kommunikációt lehetővé tévő alkalmazások, mint a Google Docs, vagy a Microsoft legújabb online eszközei az Office-ban vagy a vállalatoknak szánt Lyncben, ami a közös munkaasztal használatát is lehetővé teszi.

A Mozilla fejlesztés alatt álló levelezőszoftvere, a Raindrop nevű levelezőprogram is azt az elképzelést próbálja megvalósítani, hogy a felhasználó egyetlen felületen érje el minden kommunikációs alkalmazását. A szoftver, hasonlóan a Facebook új üzenetküldőjéhez, a felhasználó számára fontos, valódi ismerősöktől érkezett leveleket sorolja előre a hírlevelekkel, cégektől vagy szolgáltatásoktól érkezett értesítésekkel szemben, emellett a Twittert, a Messengert vagy más üzenőprogramokat és közösségi oldalakat is kezel. A fejlesztők arra is törekednek, hogy a felhasználó minden lehetséges tartalmat, például a csatolmányban kapott linkeket, webes videókat ott helyben nézhesse meg, ne kelljen miatta elhagynia a szolgáltatást.

Régóta csak készül a Mozilla Raindrop

Sajnos még nem lehet tudni, hogy a Firefox és a Thunderbird levelező fejlesztőinek munkája mikorra készül el, és a benne foglalt ötletek lassan máshol is megjelennek. Ilyen például a levelek fontossági sorrendjének automatikus meghatározása, amit a Facebook mellett időközben a Google is megvalósított a Gmailben. A fontos leveleket előre soroló Priority Inbox funkció augusztus óta létezik, és a felhasználó viselkedése alapján következteti ki, mi a fontosabb számára: azokat a feladókat kezeli kiemeltként, amelyek leveleire az ember válaszol, vagy legalábbis megnyitja őket. (A Facebook ezzel szemben csak a valódi személyektől érkezett leveleket emeli ki, máshogy nem válogat, de szűrni alaposan lehet nála is.)

A Gmail bejött, a Wave nem

A Google az e-mailezést megújító kisebb ötleteivel jobban belopta magát a felhasználók szívébe, mint azzal, amikor az elektronikus levelezés utódját és egyben az online közös munka minden eddiginél sokoldalúbb eszközét akarta feltalálni. Utóbbi lett volna a Google Wave, aminek nem egész egy évvel a premier után leállították a fejlesztését. A netezőknek elég volt az, hogy a Gmail óriási tárhelyet ad, beszélgetésekbe fűzi fel a leveleket, remek spamszűrője van és gyorsan kereshető, a hagyományos levelek helyett kitalált, közösségi üzenőfalhoz hasonló Wave-vel már nem tudtak mit kezdeni.

Átláthatatlan, zavaros volt a Google Wave

A bukás oka az lehetett, hogy míg az e-mail és az üzenetküldés (ami már szintén jó ideje benne van a Gmailben) viszonylag egyértelmű dolog, addig a Wave túl sok mindent ötvözött magában. A felhasználók nem egyszerűen üzeneteket váltottak benne, bár minden, amit beírtak, azonnal megjelent, hanem egy minden beszélgetőpartner által látható dokumentumot szerkesztettek, amibe képeket, médiafájlokat is bedobálhattak. A beszélgetésnek ráadásul nem volt könnyen áttekinthető fonala, mint az e-mailezésnek, mivel bármikor hozzá lehetett nyúlni a már lezárt részekhez is, ezért a párbeszéd nyomon követéséhez szabályosan vissza kellett játszani az eseményeket.

A telefonon is írásban szövegelünk

Az online kapcsolattartás változásának másik frontja az okostelefonokon zajlik, amelyek felhasználói már egyre kevésbé hívják fel egymást, inkább ők is közösségi oldalakon hagyott üzenetekben, Twitteren, Facebookon kommunikálnak. Ennek egyszerű pszichológiai magyarázata van: az így zajló (aszinkron) kommunikáció alacsony intenzitással ugyan, de fenntartja a folyamatos kapcsolatot a két fél között, viszont egyikük számára sem zavaró, nem úgy, mint a váratlanul megcsörrenő telefon.

A Nielsen piackutató cég legfrissebb adatai szerint az amerikai tinédzserek körében egy év alatt 14 százalékkal csökkent a telefonhívások száma, miközben egy nap alatt akár több tucatnyi szöveges üzentet is megírnak sms-ben vagy a közösségi oldalakon, de az idősebb felhasználókra is jellemző, hogy egyre kevesebbet használják telefonálásra a készülékeiket. Az egyik legnevesebb amerikai technológiai szájt, a Techcrunch napokban megjelent cikke szerint a telefonhívás már egyenesen halott, olyan, mint a kézzel írt levél. Az amerikai cégek munkatársai ugyanis már nem a telefonszámukat adják meg az újságíróknak, hanem arra kérik őket, Skype-oljanak rájuk.

Természetesen mindenhol eltérő ütemben terjed az ilyen és ehhez hasonló digitális kommunikációs eszközök használata, sürgős esetben, vagy segélykérésnél pedig továbbra is elképzelhetetlen a telefonálás lehetőségének hiánya. A hagyományos elektronikus postafiók nélkül ma még nehézkes lenne az azt kiváltó közösségi oldalakra vagy üzenetküldőkre való feliratkozás is, hiszen a legtöbb webes szolgáltatásnál a felhasználó e-mailcíme szolgál azonosítóként, és a legfontosabb kapocsként közte és a szájt között, gondoljunk csak az elfelejtett jelszó visszaállításához vagy a regisztráció megerősítéséhez szükséges levelezésre. Elgondolkodtató viszont, hogy a fiatal internetezők többsége, úgy tűnik, már tényleg csak ezért tartja az e-mailcímét.