A világ elérte az internet legszélét

Bekapcsoljuk a számítógépet, mennénk a netre, a rendszer azonban nem kapcsolódik, az összes szolgáltatás elérhetetlen. A laptop és az asztali gép legfeljebb a merevlemezén lévő adatok megnyitására használható, az okostelefon tudása pedig hívásban és sms-ezésben merül ki. Az IP-címek elfogyásáról szóló híradások nyomán nagyjából így képzelhetjük el a közelgő internetes apokalipszist. Tényleg itt a digitális világvége?

A net atyja hibázott

Az internet szülőatyjaként számon tartott Vint Cerf (aki jelenleg a Google internet-evangelistájaként dolgozik) tavaly egy interjúban magára vállalta a felelősséget az internetcímek elfogyásáért. Saját bevallása szerint ugyanis még 1977-ben, az internet elődjének tekintett, az amerikai védelmi minisztérium kísérleti projektjeként megalkotott DARPA hálózat kifejlesztésekor ő maga beszélte le kollégáit arról, hogy a jelenlegi címrendszernél több egyedi azonosító kiosztására alkalmas megoldást alkalmazznak a hálózaton. Ennek ugyanis egyszerűen nem látta értelmét a kísérleti rendszerben, azt azonban ekkor még nem sejthette, hogy a rendszer próbaüzeme gyakorlatilag sosem fog befejeződni.

Az internet címzési rendszerét felügyelő szervezet, az IANA (Internet Assigned Numbers Authority) csütörtökön bejelentette, hogy öt kontinensen működő regionális szervei számára kiutalta az utolsó öt, még szabad IP-cím-tartományt. Ezek mindegyike egyenként 16 millió darab olyan azonosítót tartalmaz, amely egy-egy világhálóra kapcsolható számítógép egyedi azonosítására használható fel, amely nélkül az internet nem is lenne működőképes.

Egy évre elegendő címtartaléka lehet Európának

Ha az internetes címek jelenlegi használatba vételének ütemét vesszük alapul, Európa számára nagyjából egy évre lesz elegendő a 16 millió cím, a Wirednek nyilatkozó szakértők szerint azonban Ázsia már az idei év közepén kifogyhat ezekből. A jelenleg használt, IPv4 nevű címzési technológia 4,3 milliárd cím kiosztására alkalmas, ennek elérését követően újabb gépeket elvileg nem lehetne a világhálóra kapcsolni. Ezért van szükség egy újabb technológia, az IPv6 bevezetésére, amely már 340 szextillió darab (azaz háromszáznegyven, és utána harminchat darab nulla) egyedi azonosító kiosztására alkalmas. Ezt a hatalmas címbázis a belátható jövőben biztosan nem lesz telíthető még akkor sem, ha minden embernek lesz saját PC-je, táblagépe, okostelefonja, intelligens házvezérlő rendszere, és világhálóra kapcsolódó tévéje, hifitornya, és zsebrádiója.

Elérhetetlen szigetek képződhetnek honlapokból

Bár a technológia már egy évtizede rendelkezésre áll, és a nagyobb szolgáltatók világszerte és itthon is évek óta tesztelik az új internetes címzés használatát, Magyarország is jócskán bevezetésének kezdetén jár napjainkban. Kalmár Zoltán, a hazai internetszolgáltatókat összekötő adatcserélő központ, a BIX projektmenedzserének becslései alapján a teljes átállás legalább tíz évet vesz majd igénybe, ez alatt a régi és új címzési rendszer párhuzamosan fog működni.

Kalmár szerint a már létező honlapok a következő évtizedben egyaránt elérhetőek lesznek a jelenlegi és az új címzési rendszerekben is. Nehezebb lesz a helyzete viszont a később elinduló szájtoknak, ezeknek ugyanis egy idő után nem jut majd az IPv4-es, csak az új címekből, így csak azok tudják megnyitni ezeket, akik az IPv6 technológiát is támogató rendszerről interneteznek.

Ez elsősorban a fejlődő országoknak okozhat problémát, ahol nagyon nincs pénz az internetes infrastruktúra megújítására, bár a hálózati eszközök és szoftverek cseréje egy fejlett országban működő kisebb szolgáltató számára is komolyabb terhet jelenthetnek. Mivel az új címzési módszer bonyolultabb elődjénél, nagyobb teljesítményű hálózati berendezéseket igényel használata, ezek viszont sokkal drágábbak a korábbi típusoknál.

Ezért is halogatják a kicsi, vagy szegény országokban működő szolgáltatók az átállást addig, amíg csak lehet. Mivel tíz- és százmillió forintos tételekről van szó, még a legnagyobb cégek is igyekeznek racionálisan elvégezni az átállást, azaz soron kívül lehetőleg nem cserélnek le eszközöket, új beszerzéseik során azonban már mindig az IPv6-tal kompatibilis hardvereket választanak.

Elvileg nem vesszük észre az átállást

Kalmár Zoltán az [origo]-nak elmondta, hogy jelenleg mintegy negyven hazai cég csatlakozik a BIX-hez, melyek közül csak nagyjából tizenkét társaság használja az évek óta elérhető IPv6-ot, és az ezen bonyolított adatátvitel is csupán tízezred részét teszi ki a teljes forgalomnak.

A két legnagyobb hazai szolgáltatónál, a Magyar Telekomnál és a UPC-nél kérdésünkre elmondták, hogy olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek révén az előfizetők közreműködése nélkül lehet elvégezni az átállást. A társaságok közlése szerint a legtöbb hazai ügyfélnél olyan ADSL-, és kábelmodemek működnek, amelyek vagy eleve alkalmasak az új címzési rendszer használatára, vagy távolból történő szoftverfrissítéssel azzá tehetőek.

Operációs rendszerekkel nem, a routerrek lesz gond

A Windows XP-t, Vistát, Windows 7-et használóknak nem jelent problémát az új címzési megoldás használata, ezek a szoftverek ugyanis már támogatják a technológiát, nyilatkozta az [origo]-nak Lepenye Tamás, a Microsoft Magyarország rendszermérnöke. A Mac OS X és az újabb Linux-disztribúciók ugyancsak alkalmasak erre.

Sokan osztják meg az otthoni netkapcsolatukat wifi routerrel: még az utóbbi egy-két évben vásárolt eszközök többsége nem támogatja alapból az IPv6-ot. Van olyan gyártó, amelynek készülékéhez nyílt forráskódú, alternatív szoftvert lehet letölteni, ennek telepítése azonban már meghaladja egy átlagfelhasználó képességeit. Mivel a címzési rendszer támogatása elsősorban szoftverkérdés, jó esély van arra, hogy az otthoni routerek gyártói előbb-utóbb kiadják a egyszerűen frissíthető gyáró szoftvereket is, amelyeket lényegesen egyszerűbb installálni - sokan azonban ehhez is szerelőt kell majd hívjanak.

A kiosztható IP-címek elfogyása részben a mobilinternet rohamos terjedésének köszönhető, ugyanakkor az egyre növekvő számban a világhálóra kapcsolódó okostelefonokat érinti a legkevésbé érzékenyen az átállás. Mobiltelefonját az átlagember sokkal gyakrabban cseréli számítógépénél, ezért a "géppark" sokkal frissebb, az utóbbi években vásárolt modellek pedig gond nélkül használhatóak az IPv6-tal a Magyar Telekom szerint. A Telenornál is hasonlóképp nyilatkoztak, bár ez a cég számít arra, hogy bizonyos készülékeket csak szervizben lehet majd beállítani.

Sem a Magyar Telekom, sem pedig a UPC nem tervezi a jelenlegi címzési rendszer teljes lekapcsolását a közeli jövőben, mindkét cég arra készül, hogy még sok éven át párhuzamosan működtesse a technológia mostani, és újabb változatát. Az újonnan csatlakozó ügyfelek valószínűleg már csak IPv6-os címet kapnak majd, a meglévők azonban az IPv4-et is tovább használhatják azzal párhuzamosan (egy számítógépnek ugyanis lehet egyszerre IPv4-es és IPv6-os címe is). A UPC szerint előfizetőinek csekély hányada használ olyan ősrégi kábelmodemet, amely semmilyen módon nem alkalmas az újfajta címzés használatára, ezeket a társaság szerelőinek kell lecserélnie, ha az ügyfél jelzi, hogy át szeretne állni.

Miért érdemes átállni?

Az otthoni felhasználók számára az új címzési rendszer használata konkrét előnnyel nem bír, ezért is nem követelték eddig tömegek az IPv6 bevezetését a szolgáltatóktól. Az újabb internetes szolgáltatásokat - például a Bittorrentet, vagy a Skype-ot - és az online játékokat azonban akkor lehet zökkenőmentesen használni, ha az elérésükhöz használt eszköznek saját IP-címe van. Jelenleg az az elterjedt megoldás, hogy az otthoni wifikre csatlakozó eszközök egyetlen közös címmel látszanak a világháló felé, ami például internetre kapcsolt játékkonzolok esetében a router bonyolultabb beállítását igényelheti. Az IPv6-tal akár az összes otthoni ketyerének lehet saját címe a biztonsági kamerától az internetrádióig, ezek használata pedig ennek köszönhetően problémamentesebb lesz.

Ugyanakkor egy az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó hazai hálózati szakember szerint hiú ábránd azt gondolni, hogy az IPv6-ra való átállás zökkenőmentes lesz (nemrég a Google egyik mérnöke is hasonlóképp vélekedett erről). Hiába lehet például egy-egy berendezés szoftverét elméletben a távolból kicserélni, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen megoldások sosem működnek száz százalékos biztonsággal. Ha pedig a távoli frissítés nem zajlik le sikeresen, az eszköz ideiglenesen használhatatlanná válik, a szolgáltató pedig szerelőt küldhet az ügyfélhez kicserélni azt. A webhostinggal foglalkozó szakember szerint bár az internet apokalipszisére nem érdemes számítani, üzemzavarok, leállások azért előfordulnak majd az elhúzódó átállás során.