Orvos lesz a tévékvízgyőztes szuperszámítógépből

A szóvicceket, trükkös kérdéseket és kétértelmű kifejezéseket is érti az IBM emberi játékosokat is legyőző kvízszámítógépe, Watson. Bár a mesterséges intelligencia ezúttal legnagyobb bajnokainkat is maga mögé utasította, az emberiség leigázásától mégsem kell tartanunk. Az viszont megtörténhet, hogy egy évtizeden belül egy orvosi rendelőben fogunk összefutni Watsonnal, aki a diagnózis felállításában segíti a szakembert.

"Most valami olyasmiről van szó, mintha én képviselném hétmilliárd embertársamat új, gépi elnyomóink ellenében" - nyilatkozta Ken Jennings, minden idők legsikeresebb Jeopardy-játékosa, mielőtt kiállt volna az IBM szóvicceket, trükkös kérdéseket is megértő számítógépe ellen. A meccs utolsó kérdésénél azonban Jennings már nemcsak a választ írta a tippelőtáblájának az aljára, hanem azt is: "a magam részéről köszöntöm új számítógép urainkat". Az IBM alapítójáról elnevezett Watson szoftver az 1964 óta futó, leginkább a Mindent vagy semmit!-hez hasonló Jeopardy kvízjáték két legsikeresebb játékosát legyőzve magához ragadta a bajnoki címet.

Ken Jennings gratulál Watsonnak

Watson Jeopardy-győzelme azért érdemel nagyobb figyelmet, mint a korábbi számítógép-ember meccsek - például a Deep Blue sakkmérkőzése Kaszparovval - mert most a saját terepünkön vert meg minket a számítógép. Popkultúrára vonatkozó, filmekről szóló, nagy lexikális tudást igénylő, szóviccet rejtő kérdéseket tudott megválaszolni az IBM szoftvere. A legemberibb dolgok egyikét, a nyelvhasználatot és a nyelvvel való játékot sajátította el a gép. Watson úgy intelligens, ahogy egy embertől elvárjuk, nem csupán azért képes győzni, mert másodpercenként több millió műveletet tud elvégezni. A gép ettől függetlenül még mindig nem a science fiction regények emberi szintű intelligenciája, valószínűleg bajban lenne, ha egy szóviccet kellene elsütnie, de érteni már érti az ilyen jellegű feladványokat is.

Mi az a Jeopardy?

A Jeopardy-ban (vagy Mindent vagy semmit!-ben) a játékosoknak széles témakört lefedő, esetenként némileg elvont kategóriákban kell a feladványokat kiválasztaniuk, amelyeknek rendszerint már megfogalmazása is vicces, ironikus - és önmagában is egy kis fejtörő. A mindent vagy semmit!-től abban különbözik a kvíz, hogy itt a megadott válaszok alapján a kérdést kell kitalálni a játékosnak.

Watson ráadásul nem használhatta az internetet játék közben, csupán a beletáplált adatok alapján dolgozhatott. Az adatbázisát persze nem szabad lekicsinyelnünk, 200 millió oldalnyi adattal indult neki a játéknak. A négy terabájtnyi adatbázist nem merevlemezről olvasta a gép, az túl lassú lett volna a kvízhez, ehelyett a memóriából használta tudását. Hasonló nagy számok társíthatók a Watsont futtató szuperszámítógéphez is: memóriája 15 terabájtnyi volt, processzormagból pedig 2880 állt a szoftver rendelkezésére.

Hogyan játszik a számítógép?

Az eredmény - legyőzte a számítógép az embert kvízben - megjegyzése mellett érdemes végignézni a két bajnok és Watson küzdelmét a videómegosztókon, így mélyebben megismerkedhetünk az IBM gépének működésével. A három nap alatt levetített műsor alig hosszabb egy óránál, a kérdések megértéséhez pedig közepes angoltudás is elég. A néző segítségére van az is, hogy a felvételt meg lehet állítani, vissza lehet tekerni, ráadásul egy másik böngészőfülre be is lehet készíteni a Google fordítót, a Sztaki-szótárat és egy Wikipédiát is.

A Jeopardy különleges adása, ahol a két bajnok ellen Watson játszik

A mesterséges intelligencia többnyire lehengerlően játszik, sokkal gyorsabb, mint az emberek. Mégis elő-előfordul, hogy hajmeresztő ostobaságokat tippel. Még arra is volt példa, hogy a nála gyorsabban reagáló ember hibás válaszát ismételte meg. Sokat elárul Watson működéséről a képernyő alján található információs sáv is, ahol a gép három legvalószínűbb válasza szerepel: a második és harmadik tippnek köze sincs a megfejtéshez. A nagyon erős nyelvi feldolgozóprogrammal rendelkező gép kiemeli a kulcsszavakat a műsorvezető által közölt nyomra vezető információkból, majd azok mentén kezd el keresgélni. A kapcsolódó témák közti súlyozás miatt kerülhetnek hajmeresztő dolgok a listára - ezek ugyanis azok a megfejtési irányok, amiket Watson elvetett.

Watson munkamódszere arra is rámutat, miért nem kell a robotok és mesterséges intelligenciák uralmától tartanunk. A szoftver szempillantásnyi idő alatt képes óriási adathalmokat átnézni, ki tudja emelni a lényeges tényeket pár mondatnyi szövegből, de valódi, emberi értelemben vett intelligenciával, kreativitással nem rendelkezik. Watsonnak nem fog az eszébe jutni, hogy mennyire jó ötlet lenne az embereket vörös táptalajba zárni és energiatermelésre használni őket. Egy statisztikai alapokon dolgozó programnak egyáltalán nem lehetnek ötletei, ahhoz teljesen más képességekre lenne szüksége.

Kaszparov, az emberiség előző bajnoka

Az első óriási sebet a Deep Blue nevű sakkszámítógép ejtette az emberiség büszkeségén. Az IBM által épített és programozott, sakkmesterek segítségével tökéletesített gép korai verzióit még meg tudta verni Garri Kaszparov. 1997-ben azonban egy hatmérkőzéses tornán a gép két alkalommal verte el minden idők legsikeresebb játékosát úgy, hogy Kaszparov csak egy mérkőzést tudott megnyerni, a maradék három forduló pedig döntetlenre végződött.

A vereség után Kaszparov csalással vádolta meg az IBM mérnökeit: a nagymester emberi intelligenciát vélt felfedezni a számítógép játékában. A sakkozó azt is igazságtalannak tartotta, hogy nem tanulmányozhatta a Deep Blue korábbi játszmáit, míg a gép ismerte az ő stílusát. Kaszparov visszavágóra vonatkozó kérelmét az IBM elutasította, és a gépet szétszerelték, a Deep Blue soha többet nem játszott.

Mára sakktörténeti rejtéllyé vált a kérdés, hogy mi is történt valójában a Kaszparov-Deep Blue mérkőzésen. Napjainkban - és ezt Kaszparov maga írja a New York Review of Booksban 2010 elején megjelent hosszú elemző cikkében - egy erősebb asztali gép is elég egy nagymesteri szintű sakkprogram futtatásához. A számítógépes sakkversenyek többszörös győztese, az ingyenesen letölthető Rybka több mint 3100 Élő-ponttal rendelkezik egy négymagos processzorra alapuló rendszeren, azaz erősebb, mint a legjobb nagymester.

Dámázni sem érdemes a gép ellen

A sakknál is rosszabbul járt egy másik táblás játék, a dáma. Míg a sakk tökéletes algoritmusát, a módszert, amely alapján a számítógép minden meccset megnyerne, még nem találták meg, a dámajátékhoz készült ilyen matematikai megfejtés. A 2007-ben Jonathan Schaeffer által kiadott Chinook ellen az ember maximum döntetlent játszhat, de sokkal valószínűbb, hogy a gép elveri. A Wikipédián komoly listát találunk arról, mely játékokat sikerült már megfejteniük a kutatóknak.

A tökéletes algoritmus meglelését az tette lehetővé, hogy a dáma szabályai meglehetősen egyszerűek: csupán kétfajta figura kerülhet a táblára, lépni egy szabály szerint lehet, az ellenséges bábukat pedig egy módon üthetjük.

Gotábla

A szabályaiban hasonlóan letisztult, ám stratégiájában rendkívül mély, felfoghatatlan mennyiségű lehetséges játékkal rendelkező - tíz a hétszázadikon - go játékban is sikereket értek el a számítógépek. Egyelőre még csak kis (9*9-es) táblán jók igazán a hatalmas számítási teljesítményű gépeken futó szoftverek, ám 6-7 lépéses előnnyel akár nagyobb táblán is képesek megmérkőzni a játék mestereivel.

Továbbra is van értelme a játéknak

Szerencsére nincs vége a világnak, ha kiderül, hogy egy-két játékban a számítógép sokkal jobb az embernél. Ahogy a hétvégén Szentendrére lebiciklizőket vagy a Critical Mass résztvevőit sem nyugtalanítja, hogy Lance Armstrong vagy Contador gyorsabb náluk, úgy a sakkozókat vagy a Mindent vagy semmit!-hez hasonló játékokat kedvelőket sem kell, hogy zavarja a gép győzelme.

A legjobb példa talán a rádióból 2007-ben kiszorult Ki nyer ma?(Játék és muzsika tíz percben) játék, amely a Shazamhoz és a SoundHoundhoz hasonló zenefelismerő szolgáltatások korában jóval kisebb kihívást nyújt, mint eredetileg. Azonban, ha a játékosok ellenállnak annak, hogy a szoftverhez forduljanak, felismerve, hogy a játéknak csak csalás nélkül van értelme, továbbra is lehet játszani. A komolyzene hívei képesek voltak erre, a Café Momus oldalon Kimernya? néven ma is folytatódik a zenefelismerős vetélkedő.

Watsonból üzleti szoftver lesz

Attól végképp nem kell félni, hogy Watson kirobbanthatatlanul ott maradna a Jeopardy élmezőnyében, elrontva ezzel a műsort. Az IBM-nek komolyabbak a céljai az óriási adatbázisok kiértékelésére képes szoftverrel: üzleti döntéseket megkönnyítő szakértői szoftver válik belőle, amelyet csak gazdag cégek engedhetnek meg maguknak. A rendszer ára ismeretlen, ám az árulkodhat a nagyságrendről, hogy csupán a hardverkomponensek több mint egymillió dollárba kerülnek.

A programból emellett készül egy, az orvosok munkáját támogató verzió is, amelyen az IBM a Columbia és a Marylandi Egyetemmel, valamint egy a hangfelismerésben jártas céggel együtt dolgozik. A cél az, hogy Watson olyan legyen, mint a Star Trek számítógépe - mondta David Ferrucci, a Watson-program vezetője a New York Timesnak - amelytől intelligensen lehet információt kérni, és a kapott adatok alapján további kérdéseket lehet neki feltenni.