Az Artisjus megágyazna az iTunesnak

Az internetes piac felé nyit új osztályvezetőjének kinevezésével az Artisjus. A zeneipari jogvédő szervezethez áprilisban csatlakozott Kitzinger Dávid internetes tanácsadó. A 35 éves szakember keltette életre többek közt a Nemzeti Audiovizuális Archívumot, de nevéhez fűződik a Gramofon Online és a Filmhíradók Online nevű multimédiás gyűjtemények elindítása, de részt vett kormányzati kulturális stratégia írásában is. A jogvédő szervezetnél a világhálós szolgáltatások mellett feladatai közé tartozik az írható CD-kre és más adathordozókra kirótt díjak felügyelete, és a hagyományos CD- és DVD-kiadványok jogosítása is.

Kitzinger az [origo] kérdésére elmondta, hogy a CD-k és DVD-k értékesítése egyre jobban visszaszorul, ezért az Artisjus részéről kézenfekvő lépés volt egy online piacra koncentráló vezető kinevezése. A szakember kizártnak tartja, hogy egy tipikus zeneszerető ember otthonában ne találnánk másolt CD-ket vagy letöltött mp3-akat is. "Mindenki kölcsönzött vagy másolt hordozókkal kezdi, az orsós magnó megjelenése óta. A fiataloknak sok az idejük és kevés a pénzük. Az idősebbeknél ez pont fordítva van, és ha elérhetők kényelmes szolgáltatások, akkor azokat szívesen megfizetik."

Nem kell jogdíj a net árába

"Manapság kevesebb lemezbolt van, mint 1972-ben, a választék pedig iszonyatosan rossz. Hasonló a helyzet a legális online szolgáltatásokkal." Ahhoz, hogy a szerzők és az előadók is a pénzükhöz juthassanak, az osztályvezető szerint legálisan működő, életszerű internetes szolgáltatásokra van szükség, és nem az internet árába épített jogdíjra. Lehetetlen megmondani, hogy az internethasználat mekkora része érinti a védett műveket, pláne hogy mekkora a valós kár. A "matricázás" indokolatlanul sújtana egyszerre minden felhasználót, és korlátozná a szegényebbek belépését az online világba.

Az osztályvezető szerint kinevezésével a jogvédő szervezet kilép eddigi szerepéből, sokkal aktívabb lesz az interneten: leginkább működőképes üzleti modellek létrehozásában szeretnék segíteni a tartalomszolgáltatókat. Ehhez életszerűen alkalmazható szerzői jogi tarifák kidolgozására van szükség, amelyet a zeneboltok vagy más tartalomértékesítők nem kijátszani akarnak, és nem ró rájuk tarthatatlan adminisztrációs terheket sem. Korábban például bizonyos netes zenei szolgáltatások üzemeltetőitől az alapján szedtek díjat, hogy egy adott hónapban hány alkalommal játszották le a felhasználók a dalokat, most pedig már tervezhetőbb havi átalánydíjat kell fizetniük ezeknek a cégeknek. Vagy egyre több tarifa mozdul el a bevételmegosztás felé, így közössé válik a kockázat és a siker is.

A DRM nem válik be

A helyzetet nehezíti, hogy a világhálón egy sor különböző üzleti modellt alkalmaznak a cégek: bár visszaszorulóban van, még mindig sok cég árul másolásvédett - más néven DRM-es (digital rights management) - formátumban zenefájlokat. Kitzinger Dávid nem híve a DRM-nek, hiszen azt könnyebb átugrani, mint megkerülni. Alkalmazása inkább csak a felhasználók életét keseríti meg, ám az illegális tartalmak terjedését nem gátolja: aki vágyik egy albumra, az más forrásból úgyis letölti majd, nem az ismerősétől kéri el a dalokat.

A internetezők többsége világszerte és Magyarországon is a YouTube-on hallgatja a zenéket, mert az sokkal egyszerűbb, mint egyesével letölteni az albumokat. Ezek a meghallgatások ma nem generálnak bevételeket a magyar zenészeknek. Számukra az jelenthet megoldást, ha a YouTube partnerprogramja Magyarországon is elindul. Ennek az a lényege, hogy az egyes zeneszámokról digitális azonosítókat készítenek, a kiadó vagy szerző pedig eldöntheti, hogy engedélyezi vagy tiltja művének felhasználását. Ha úgy gondolja, akár azt is megtilthatja, hogy az amatőr klipek háttérzenéjeként felcsendüljenek dallamai, de beállíthatja azt is, hogy ilyen esetben jelenjen meg hirdetés a videó mellett, amelynek bevételeiből ő maga is részesülhet. Ha lesznek megbízható statisztikák, akkor ezeket is bele fogják kalkulálni az üres hordozókon beszedett jogdíjak felosztási képletébe, mint mondjuk a CD-k eladását.

Nem az euróra vár az iTunes

A szakember szerint nem az a gátja az iTunes zenebolt, vagy a Spotify nevű streaming szolgáltatás bevezetésének, hogy hazánkban még nem az euró a hivatalos fizetőeszköz. Bár az árfolyam folyamatos ingadozása valóban megnehezíteni a dalok árazását, a külföldi szolgáltatók meg tudnák oldani a hazai szolgáltatókkal a pénzügyi elszámolást euróalapon is.

Az Apple iTunes zeneboltja itthon még nem elérhető

Lokális tartalom, tehát magyar előadók dalai nélkül, azonban még a külföldi előadók milliónyi zeneszámát tartalmazó katalógussal rendelkező társaságok sem lépnek be egy ország piacára, mivel mindenhol ezek a hazai dalok a legkeresettebbek. A helyi előadók zenéinek jogosítása még Magyarország esetében is komoly munkát igényelne. A nemzetközi zenei és filmes szolgáltatások elsőként azokban az országokba települnek, ahol ez a legrövidebb idő alatt megtérül. Hazánk egyelőre nem áll ennek a rangsornak az élén, magas a kalózkodás aránya, a fizetőképes kereslet pedig jóval alacsonyabb a nyugati országokénál.

Kitzinger Dávid elmondta, hogy komoly problémát jelent az, hogy az Európai Unió tagországaiban eltérőek a szerzői jogdíjak, így a határon átnyúló szolgáltatások esetében lehetetlen egységes áron kínálni a zeneszámokat. A problémát az Európai Parlament is vizsgálja, de megoldást egyelőre nem talált rá. A külföldi óriások megjelenése ugyanakkor hasonlóképp "rabolhatná" el a bevételeket a hazai cégektől, mint ahogy például a Facebook és a YouTube kannibalizálja mindenhol a piacot. A hazai boltok egyetlen előnye, hogy külföldi riválisaik megjelenéséig még lesz idejük megerősödni.

Drágább lehet a külső merevlemez

Folyamatosan változik, hogy az emberek milyen típusú adattárolót részesítenek előnyben digitális képeik, zenéik vagy filmjeik raktározására. Az üres adathordozók közül az Artisjusnak még most is az írható CD-k és DVD-k eladásából származik a legnagyobb bevétele. A hordozható lejátszókban, mobiltelefonokban és fényképezőgépekben használatos memóriakártyák csak az optikai lemezek után következnek.

Hologrammos Artisjus-matrica

A magáncélú letöltést legalizáló Artisjus-matrica olyan fajta adattárolókra kerül, amelyeket kimondottan médiafájlok tárolására szoktak használni az emberek - így például a számítógépek merevlemezein itthon nincs díj. Ugyanakkor Kitzinger szerint lehetséges, hogy jövőben a külső winchesterek után is kell majd fizetni az üres hordozói díjat, mivel sokan másolják ezekre filmjeiket és zenéiket.

Vagány lépés

Figyelemreméltó, hogy az Artisjus, amelyről korántsem fiatalos a kialakult kép, egy fiatal, ám tapasztalt internetes szakembert kért fel vezetőnek. Olyat, aki korábbi pozícióiban igyekezett a jogszerű online felhasználás határait kiterjeszteni. Kitzinger Dávid maga is vagány lépésként említette kinevezését, és leginkább azt tartja örvendetesnek, hogy végre külön embert dedikáltak az internetnek. A zenepiac Szent Grálját, azaz a garantáltan busás hasznot biztosító üzleti modellt világszerte keresik a cégek. A hazai jogkezelő azt ígéri, hogy ehhez megpróbálnak minden lehetséges támogatást megadni. Ha beindul az online zenefelhasználás piaca, akkor az biztosan a szemünk előtt fog majd történni.