Öreg tévé, XP, Firefox: az átlagmagyar kedvencei

Kábeltévét néz, laptopja azonban még nemigen van a magyar átlagfelhasználónak. A tipikus hazai internetező még mindig Windows XP-t használ, kedvenc böngészője a Firefox, imád chatelni és letölteni, mobilján azonban még csak telefonál, nem facebookozik.

Az átlagmagyar rendelkezik televízióval, amit csak akkor cserél le, ha már sokkal jobbra vágyik. A KSH infokommunikációs eszközökről szóló 2009-es felmérése szerint majdnem minden magyar háztartásban van tévé. Akármennyire is divatos volt az elmúlt években a síkképernyős tévé, az átlagos magyar háztartásban hagyományos - képcsöves - televízió található. Az AGB Nielsen Médiakutató 2010-re vonatkozó adatai szerint közel négymillió háztartásban van televízió, ám ezeknek csupán 18 százaléka síkképernyős (LCD, LED, plazma vagy projektoros technológia), ezek jó része alkalmas a HD-felbontású adás megjelenítésére is.

A matuzsálemi korú tévéktől sem szabadulnak meg a magyarok

A Nielsen kutatása arra is fényt derített, hogy a magyarok öreg készülékeket használnak. A háztartások 57 százalékában 4-10 éves televízió található, és csupán a háztartások ötödében (21 százalék) található legfeljebb három éves készülék. Meglepően magas (8 százalék), azoknak a lakásoknak az aránya, ahol tizenhat évnél is idősebb készülék működik.

Mindenkinek van mobilja, bár lehet, hogy régi

A mobilpenetráció évek óta rendkívül magas, a televízió mellett a mobiltelefon a magyarok másik kedvenc technológiája. Polgártársaink 91 százaléka használ mobilt, így az átlagos magyar háztartásban egészen biztosan van ilyen készülék. Feltűnően csak az 56-64 éves korcsoport marad le, ők azok, akik a mobilozás mellett a számítógép használatban és az internetezésben sem jeleskednek annyira, mint a fiatalabbak. Bár korábban vágynivaló dolognak számított, mára elmúlt a vonalas telefon varázsa, az átlagmagyar még rendelkezik vele, de szerepe egyre csökken.

A legfrissebb felmérések szerint az átlagmagyar mobilját a Nokia gyártotta, s egy-másfél éve, vagy még ennél is régebben használja tulajdonosa. Honfitársaink nem cserélik le az elöregedő telefonjaikat, a felhasználók kilencven százaléka legalább másfél évet vár, mielőtt új telefont venne. Az átlagmagyar telefonja a mobilszolgáltatótól származik és 10-30 ezer forintot kellett kifizetnie érte.

Megállíthatatlanul terjednek az okostelefonok

Lassan, de követik a nemzetközi trendeket a magyar mobilozók. Az Ipsos 18 évnél idősebb internetezőkre reprezentatív felmérése szerint a használatban levő mobilok 24 százaléka számít okostelefonnak. Az NRC 18 és 49 évesek között végzett, országosan reprezentatív kutatása szerint pedig a mobilozók 18 százaléka használ okosmobilt. A legalacsonyabb elterjedséget az IDC adatai mutatják (15 százalék), ám ez is azt jelenti, hogy 1,3 millió smartphone van a magyarok zsebében. Az Ipsos kérdőíve arról is megkérdezte az embereket, hogy akarnak-e ilyen telefont. Az okostelefonnal nem rendelkezők 47 százaléka szeretne okostelefont - lehetőleg olcsón -, míg 53 százalékuk kifejezetten butamobilt szeretne.

Komoly rajongói tábora van a "csak telefonálásra" alkalmas butatelefonoknak

"Még korai Magyarországon a tabletek forradalmáról beszélni, ezért nem érdemes háztartásokra kivetíteni az elterjedtségét sem" - mondta az [origo] kérdésére válaszolva Timár Szabolcs, a GKIeNET üzletágvezetője. A szakember szerint a kereslet élénkülése már észlelhető, a 2010-ben eladott 420 ezer hordozható gép negyede a szuperkönnyű, ultrahordozható kategóriába tartozott. A tényleges tabletek azonban még csak a korai befogadók között népszerűek, bár elterjedésüket segíthetik a mobilszolgáltatók által kínált, tabletre szánt kedvezményes mobilnetcsomagok. Az Ipsos 2011 márciusi felmérése szerint a felhasználóknak csupán egy százaléka rendelkezik táblagéppel, és további 27 százalék tervezi, hogy ilyen eszközt vásárol. A válaszadók 73 százaléka nem szeretne tabletet, 78 százalékuk pedig biztos abban, hogy egy éven belül nem vesz ilyen kütyüt.

Nem tűntek el az asztali gépek

Az átlagos háztartásban nem vette még át az uralmat a laptop, inkább asztali számítógéppel rendelkeznek a magyarok. A rendelkezésre álló adatok szerint a netbook korszak maradandó nyomot hagyott az országon, 2008 és 2009 között ugrásszerűen megnőtt a hordozható számítógéppel rendelkező családok száma. A GKIeNET 2009-es felmérése szerint a felnőtt lakosság 29 százaléka rendelkezik hordozható számítógéppel, de ezek mellett a többség asztali gépet is tart. Csupán öt százalék azoknak az aránya, akik minden munkájukat, netezésüket laptopon végzik. Bár az elmúlt években remek olcsó notebookok jelentek meg, az újabb felmérések sem mutatnak számottevő változást, még 2011-ben is csak a teljes lakosság egyhatoda rendelkezik laptoppal.

Csak asztali géppel rendelkezik az átlagmagyar

Ahogy a széles sávú internetcsomagok egyre olcsóbbak lettek, úgy terjedtek el hazánkban. A KSH adatai szerint mára már az átlagmagyar széles sávon internetezik. A statisztika ezen a ponton csal, az Európai Bizottság által meghatározott definíció alapján már a 144 kilobit/s-os letöltési sebességű kapcsolat is szélessávúnak számít. Ilyen sebességgel az [origo] címlapjának betöltődésére nagyjából egy percig kellene várni.

Az átlagmagyar rendelkezik számítógépes tapasztalattal, több éve használ PC-t. A találkozás nem csupán alkalomszerű, hanem napi, de legalább heti rendszerességgel van dolguk vele. A felmérés szerint a PC-t ismerők többsége (92 százalék) otthon ül a gépe elé, csupán 38 százalék jelölte meg, hogy a munkahelyén számítógépezik.

Keresgél és beszélget a neten a magyar

A lakosság 64 százaléka internetezett már, 59 százaléka számít tényleges internetezőnek a KSH adatai szerint, azaz olyannak, aki az elmúlt három hónapban használta a világhálót. Ahogy a számítógépet, úgy az intenetet is inkább otthon használják honfitársaink. Az átlagmagyar kommunikációra (96 százalék) és információkeresésre használja a világhálót. Megszokott internetes tevékenységnek számít a hivatalokkal való kapcsolattartás is, a netezők fele erre is használja számítógépét.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérésének készítésekor még kevéssé volt népszerű a mobilinternet, mint napjainkban. 2009-ben a drótnélküli kommunikáció a wifis laptopot jelentette, ezt használták a legtöbben. Az NMHH legutóbbi gyorsjelentése szerint idén májusban már 1 millió 503 ezer mobilinternet-előfizetés volt hazánkban, tehát az átlagos magyar még nem rendelkezik vele, de a közeljövőben ugyanolyan elterjedt lehet, mint a mobiltelefon.

Még XP-t használ és Firefoxszal böngészi az oldalakat

A Rankings.hu statisztikái szerint a tipikus magyar internetező még Windows XP-t használ, és Firefox böngészővel keresi fel kedvenc oldalait, ezt a böngészőt használja csaknek minden második netező. Itthon a Windows 7 már a második legnépszerűbb operációs rendszer (az XP 62 százalékához képest 30 százalék körüli részesedéssel). A balul sikerült Windows Vista eltűnőben van, már csak a netezők 4,8 százaléka használja, de még így is közel ötször annyian használják, mint a Mac számítógépeket vagy valamelyik Linuxot, ezek ugyanis csak egy százalék körüli részesedéssel bírnak.

XP-t használ és Firefoxon böngészik az átlagmagyar

Keresőként gyakorlatilag minden hazai PC-n a Google-t használják, a Rankings számai szerint a magyar számítógépek több mint 98 százalékán ezzel keresnek, a keresőóriás így stabilan tartja részesedését évek óta. A hazai géppark jelentős részének elavultságát jelzi az, hogy a webstatisztikák szerint a legtöbben (30,72 százalék) 1024x768 pixeles felbontást használnak, pedig ilyen monitort, vagy ekkora felbontást használó laptopot már évek óta nem lehet vásárolni. A laptopok elterjedtségének mértékére lehet következtetni abból, hogy a netezők több mint 14 százaléka már szélesvásznú, 1280x800 pixeles felbontású képernyőt használ - ami a hordozható gépek sajátossága.

Az átlaggamer fiatal férfi és PC-n játszik

Az átlagos magyar gamer PC-n játszik, és 14-29 év közötti férfi. Ez eddig rá is illik a kockafejű videojátékmániásokról kialakult sztereotípiára, akiket éjjeleket a monitor előtt gubbasztva képzelnek el a legtöbben. Ugyanakkor a videojáték már itthon sem a geekek kizárólagos szórakozási formájának tekinthető, a böngészőben vagy közösségi oldalakon játszható programokat például elsősorban a nők részesítik előnyben - derül ki a Gaming Hungary Egyesület statisztikáiból. Dacára annak, hogy már szinte a nagymamák is tisztában vannak azzal, mi az az Xbox vagy a Wii, konzolgépekkel csupán a játékosok 14 százaléka üti el szabadidejét. Bár a legtöbb honi videojátékos 14-29 év közötti korú, a böngészőben játszható programok főleg a 30-50 éves nők körében népszerűek.

Milyen stílusú játékok kelendőek itthon? Meglepő, de a legtöbb eladást a World of Warcraft című online szerepjáték előfizetői kártyájából adják el - ezt a programot kalózmásolatban ugyanis nem lehet használni, mivel internetes szolgáltatás kapcsolódik mellé. A tavalyi eladási adatok szerint a FIFA futballszimulátor mellett a Call of Duty és a Battlefield lövöldözős akciójátékok epizódjai, illetve a Starcraft II űrstratégia volt népszerű a magyar gamerek körében.

Letöltőprogram és chat: a magyarok kedvenc szoftverei

Bár nem fedi le a teljes hazai piacot, a legnépszerűbb hazai letöltőoldal, a Szoftverbázis statisztikái nyomán képet kaphatunk a magyar felhasználók szoftverhasználati szokásairól. Az oldal toplistájának első két helyét a uTorrent nevű letöltőkliens, és a Daemon Tools nevű, lemezképfájlok virtuális meghajtóként való kezelését biztosító program szerepel. Az előbbi szoftver többek közt - sok esetben kétes eredetű - filmek, zenék és szoftverek letöltésére, az utóbbi játékok, DVD-k lemezre égetés nélkül történő használatára való. Népszerűségük azt mutatja, hogy az átlagmagyar bizony előszeretettel szerzi be kedvenc filmjeit és zenéit az internet valamelyik szürke szegletéből.

Dobogós helyen áll még a Windows Live Messenger chatprogram, honfitársaink legtöbbje ezzel chatel ismerőseivel. A top tizes listában még két univerzális, kodekek telepítését nem igénylő médialejátszó, a KMPlayer és a VLC is helyet kapott, de a Flash és az Adobe Reader segédprogramok is a legnépszerűbbek között találhatóak, az átlagfelhasználó tehát szeretne YouTube-ot nézni, böngészőben futó játékokkal szórakozni, és szoktak küldeni neki PDF formátumú dokumentumokat is.