Az Európai Unió a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó, 2004 óta hatályos előírások modernizálását tervezi, hogy a jogszabályok hatékonyan alkalmazhatóak legyenek a gyorsan fejlődő technológia nyomán megjelent új jelenségekre, például az internetes kalózkodásra is.
Az USA-hoz képest sok az európai lopott szoftver
A BSA pedig azért lobbizik a lap szerint, hogy abban a jelenleginél sokkal súlyosabban büntessék meg a szoftvertolvajokat. Az iparági szervezet statisztikái szerint a legnagyobb szoftver-, és hardvergyártó cégek közül kikerülő tagok csak a tavalyi évben 13,5 milliárd dolláros, vagyis közel hárombillió forintnak megfelelő bevételtől estek el az illegális szoftverhasználat magas aránya miatt.
Míg az Egyesült Államokban csupán 20 százalék körüli a lopott szoftverek aránya, az európai átlag jóval magasabb, 35 százalékos, ha pedig csak a kontinens Oroszországot is tartalmazó közép-, és keleti részét vizsgálják, 64 százalékot tesz ki, tavalyi mérések alapján. Magyarországon a hamis szoftverek aránya 41 százalék volt 2010-ben a BSA szerint.
A Microsoft szerint sem elég elrettentőek a büntetések
A Bloombergnek Warren Weertman, a BSA vezető jogásza úgy nyilatkozott, hogy a szervezet szerint arra lenne szükség, hogy Európában a jelenleginél súlyosabb szankciókat alkalmazzanak, nagyobb összegű kártérítések megfizetésére kötelezzék a lopott szoftvereket használókat. Weertman szerint a jelenlegi szabályoknak nincs kellő elrettentő hatásuk. Ugyanakkor a BSA egyik fontos tagja, a Microsoft jogi szakértője, Chris Oldknow a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a szoftvercégnek nem az a célja, hogy az egész világra ráerőszakolja a számára kedvezőbb amerikai előírásokat.
Ugyanakkor azt Oldknow is elismerte, hogy az Egyesült Államokban a legkisebb az illegális szoftverhasználat mértéke, mivel a nagyobb büntetések miatt többet kockáztatnak a kalózok tevékenységükkel. A Microsoft szerint az unión belül csak tíz kisebb államban - többek közt Belgiumban és Ausztriában nem csupán a kiesett bevételek és a felperes jogi költségeinek megfizetésére kötelezik a szoftvertolvajokat, hanem büntető kártérítést is kell fizetniük, ami jelentősen növeli a jogsértő által fizetendő összeget: Belgiumban például a lopott szoftverek licencdíjának dupláját kell megfizetniük a kalózoknak.
A Microsoft érvei szerint a két országban épp a szigorúbb retorziók miatt alacsonyabb (24 és 25 százalékos) a lopott szoftverek aránya, mint a kérdést kevésbé szigorúan kezelő tagállamokban. Ilyen jellegű büntető kártérítést Magyarországon sem alkalmaznak, a szoftvercégek csak az elmaradt hasznukat követelhetik az illegális szoftverhasználókon.