A jövő a képernyőkről szól - Interjú az Intel futurológusával

A sci-fi irodalomban találta meg a tökéletes táptalajt munkájához Brian David Johnson, az Intel hivatásos jövőkutatója. A mikroprocesszorok ma negyven évesek, de az Intelnél ma is a jövő laptopjain és mobiltelefonjain dolgoznak. A kutatók próbálják kitalálni, milyen lesz az életünk 2021-ben, és mire vágyunk majd. Johnson a számítástechnika várható jövőjéről mesélt az [origo]-nak.

Az iPad sikerét előre megjósoló Johnson legújabb, Tomorrow Project nevű kezdeményezése a technológia felhasználóit is be akarja vonni a jövőről való beszélgetésbe. A novellásköteteket bárki letöltheti pdf formátumban, a YouTube-on megnézheti Johnson videoblogszerű bejelentkezéseit, a hamarosan induló fórumban pedig azt is megírhatják majd a felhasználók, hogy mit várnak a jövőtől.

- Tudja, hogy tíz év múlva milyen számítógépet fogunk használni, és nem borítják ki a mostani buta PC-k. A legjobb és leggyorsabb elérhető gépen dolgozik? Laptopot vagy tabletet használ?

- Az összes új kütyühöz és számítógéphez hozzáférésem van az Intelnél és a jövőkutató laborban. De nem a leggyorsabbat keresem, hanem azt, amelyik a legjobban illeszkedik az életstílusomhoz, amelyik a legjobban passzol a szokásaimhoz. Azt a technológiát szeretem, amelyet úgy terveztek, hogy az ember életének része legyen. Sokat írok okostelefonon és ultrabookon. Annak alapján döntöm el, hogy melyik eszközön dolgozom, hogy éppen hol vagyok.

Forrás: Intel

- Meg tudta jósolni az iPad sikerét?

- A Screen Future: A jövő szórakozása, számítástechnikája és szeretnivaló eszközei című 2010-ben megjelent könyvemben arról írtam, hogy a számítástechnika fejlődésének fontos fordulópontjához érkeztünk. A gyorsabb és kisebb chipek már nem annyira vonzóak. Meg kell értenünk, hogy a felhasználók milyen élményeket várnak a készülékektől.

Kutatásaink szerint az emberek már nem csak a számítógép elé ülnek le internetezni, nem csak azért emelik fel a telefont, hogy felhívjanak valakit, és nem csak a csatornák közül akarnak válogatni a tévé előtt. Ha mindegyik eszközben processzorok dolgoznak, és képesek kapcsolódni az internetre, akkor mindegyik személyre szabott szórakozást tud biztosítani, és össze tudja kapcsolni az embereket a barátaikkal. Amikor az összes eszköz képes lesz erre, akkor nem PC-ként, tévéként és mobiltelefonként fognak rájuk gondolni az emberek, hanem olyan képernyőként, amelyek kiszolgálják a vágyaikat. A Screen Future-t az iPad megjelenése előtt írtam. És hát mi az iPad, ha nem egy olyan újabb képernyő, ami kényelmesen és elegánsan illeszkedik az életünkbe?

Ezeknek a készülékeknek olyan lesz az alakjuk, amely könnyedén beilleszkedik a mindennapi életbe. A buszon ülve az okostelefonon fogunk tévét nézni, a kávézó teraszán az ultrabookon folytatjuk majd a műsort, otthon pedig a tévén. Nem egy készülék fogja átvenni az uralmat, az emberek választhatnak, hogy melyik formát tartják kényelmesnek. A jövő a képernyőkről szól.

Forrás: Intel

Negyven éve még a sci-fi-írók sem álmodtak négymagos processzorról

- Kötetének előszava szerint az Intel évek óta dolgozik a sci-fis jövőkutatási módszerrel. Vannak olyan termékek a piacon, amelyeket tudományos fantasztikus sztorikkal teszteltek?

- A fő vezérlőket egyetlen lapkát tartalmazó, Atom processzorra épülő egychipes megoldásokat ezzel az eljárással dolgoztuk ki. Most pedig a 2019-es év processzorait tervezzük a jövőkutatás módszereivel.

- Ön segíthet az Intelnek kikerülni a felesleges termékeket, felhívja a figyelmet a nem tervezett, ám hasznos felhasználási módokra?

- A Tomorrow Project a jövőkutató tevékenységem nyilvános része: az a célja, hogy a jövőről beszélgessünk. Videókon, podcastokon és sci-fi történeteken keresztül látjuk el az embereket a szükséges szókinccsel. Szeretnénk, ha családunk, barátaink, munkatársaink, a sajtó képviselői és a kormány is elmondaná, hogy melyik jövőképünk szimpatikus számára, és melyiktől ódzkodik. Hiszek abban, hogy az embereknek aktívan részt kell venniük a jövőjük alakításában, és a jövőről való beszéd az egyik leghatékonyabb módja a jövő formálásának.

- Hogyan tölti egy napját az Intel futurológusa? Amikor nem sci-fit olvas, akkor sci-fit ír?

- Az a dolgom, hogy reális jövőképet alakítsak ki arról, hogy milyen lesz a számítástechnika 2021-ben. Felhasználói modelleket készítek, azt derítem fel, hogy milyen érzés lesz 2021-ben élni, hogyan fognak az emberek technológiai eszközöket használni, milyen kölcsönhatások alakulnak ki az emberek és a technológia között.

Forrás: Intel

Novelláskötetet és módszertani kötetet is eredményezett a jövőkutatás

Időm egy részét kutatási anyagok olvasásával, társadalomtudósokkal és informatikai kutatókkal beszélgetve töltöm, azután részletes specifikációkat készítek, amelyekből a mérnökeink és a cég üzleti stratégái dolgozni tudnak. Ezt követően a világ különböző országaiban élő emberekkel cserélek eszmét arról, hogy ők miként látják a jövőt. Azt szeretném kideríteni, hogy az emberek milyen jövőben élnének szívesen, és mi az a fejlődési irány, amelyet mindenképpen szeretnének elkerülni.

Ezeknek a beszélgetéseknek a megindítására gyakran használok tudományos tényekre és kutatásokra alapozott sci-fi irodalmat. A novellák segítenek, hogy jobb, az embereket hatékonyabban kiszolgáló technológiákat készítsünk. A fantasztikus környezetbe foglalt jövőképekkel egyszerűen el tudom indítani a jövőről szóló beszélgetéseket akkor is, ha a partnerem nem tudós. Ez a Tomorrow Project háttere.

- A Tomorrow Project kötetben csak európai és amerikai szerzők novellái szerelepnek, ázsiai vagy afrikai szerzőkkel is szoktak együttműködni? Ők más irányba indulnak a tudományos tényekből kiindulva?

- A világ minden tájáról vannak részvevői a Tomorrow Projectnek. A 2012-es találkozónk Brazíliában lesz, és reméljük, hogy sikerül Kínában is megszervezni egy másik eseményt. Fontos, hogy a világ minden tájáról kapjunk jövőképeket és elképzeléseket.

Realisztikus jövőt képzelnek a sci-fi-szerzők

A Tomorrow Project keretében írt sci-fi novellák javarészt olyan technológiákat mutatnak be, amelyek jelenbeli gyökerekkel is rendelkeznek. A fantasztikus történetek szerzői is a Google-éhez hasonló, magukat vezetni képes járművek megjelenésére számítanak. Elképzelésük szerint a jövő autóit is felszerelik majd kormánnyal, de az irányításukat csak szükség esetén kell átvennie az utasnak. Minden járművet és az utakat is intelligens szenzorokkal szerelnek majd fel, amely lehetővé teszi a közlekedési eszközök útvonalainak optimalizálását is: a járművek mindig a lehető legrövidebb idő alatt érnek majd célhoz utasaikkal, a dugók megszűnésével pedig a közlekedés is felgyorsul.

Manapság is egyre több adataikat tárolják az emberek számítási hálóban, a jövőben ez méginkább így lesz. Képeinket, zenéinket, filmjeinket és emlékeinket egy központi tárhelyről lehet majd lekérni, melynek használata vagy teljesen ingyenes, vagy rendkívül olcsó lesz. Az akkumulátorról vagy napelemről működő, vezeték nélküli kommunikációra alkalmas szenzorok mindenütt jelen lesznek, még a dzsungelek élővilágát is ezek segítségével figyelik majd a tudósok, de a nagyvárosok bármely pontjának aktuális tulajdonságairól is részletes adatokat lehet majd lekérni bármikor.

A sci-fi-szerzők víziói szerint évekkel később még a testünkről készült röntgenképeket és más egészségügyi információt is mindenkinek a saját online fiókjába kerülnek majd, így mindig kéznél lesznek - hasonló szolgáltatások egyébként már ma is léteznek, csak nem igazán terjedtek el.

- Sok visszajelzést küldenek az olvasók? Elégnek bizonyultak a jövőről szóló novellák az emberek aktivizálásához?

- A Tomorrow Project weboldalát olyan fórummá akarjuk formálni, amely elősegíti a beszélgetéseket. Várják ki, hamarosan kész lesz. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen jövőképeket várnak az emberek, mit fognak beküldeni, ha egyszer lehetőséget kapnak rá.

- Milyen gyakorlati, praktikus tanácsokkal szolgálhat egy jövőkutató az Intel mérnökeinek?

- Ne feledkezzetek meg az emberekről! Nekik tervezünk mindent, amit létrehozunk.