A japán gazdaság jó hírét veszélyeztetik azok a hírek, amelyek az Olympus vitatott üzleti lépéseiről és nagy összegű kifizetéseiről szólnak - nyilatkozta Noda Josikiko, Japán miniszterelnöke a Financial Times brit üzleti napilapnak. Noda szerint a japán döntéshozók és üzleti vezetők máris attól tartanak, hogy a világ az Olympus ügyét a japán kormányzás és üzleti szabályozás hiányosságainak jeleként értelmezi.
"Az aggaszt, hogy az emberek a japán cégnél történteket olvasva általánosítanak, és azt a következtetést vonják le, hogy Japán egy olyan ország, ahol nem követik a kapitalizmus szabályait" - mondta Noda a Financial Timesnak. Szokatlan Japánban, hogy a miniszterelnök egy magánkézben lévő cég ügyeiről szóljon, ám a fényképezőgépeiről és diktafonjairól ismert cég körüli botrányok több mint egy hete tartanak, és komoly nemzetközi figyelemmel járnak.
Milliárd dolláros összeg tűnt el
Kezdetben apró, figyelemre sem méltó üzleti hírnek tűnt csupán, hogy az Olympus éléről távozott Michael Woodford, aki harminc éve volt tagja a cég vezetésének. A brit vezér távozása után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy nem a korábbi hírekben szereplő "kulturális különbségek" miatt rúgták ki, hanem azért, mert szembesítette az igazgatókat azzal, hogy több mint egymilliárd dollár szivárgott ki az Olympustól különböző befektetési alapokhoz és pénzügyi tanácsadókhoz.
Az ország jó hírnevét félti Noda miniszterelnök a botránytól
Az Olympus elutasította a kifizetéseket ért kritikákat, sőt Kikukava Cujosi, az igazgatótanács elnöke még azzal is megvádolta Woodfordot, hogy állításaival kárt akar okozni az Olympusnak, és lemondatni az igazgatótanácsot, hogy maga vegye át az irányítást. Ahogy azonban az ügy dagadt, Kikukava is lemondásra kényszerült. Az elnök a japán vezetőkre ilyen esetekben jellemző gesztussal, a nagy hibákért való bocsánatkérésre használt mély meghajlással zárta bejelentését.
Mi lehet a háttérben?
Az Olympus körüli botrány felkeltette Jake Adelstein, az 1994 óta Japánban dolgozó oknyomozó újságíró figyelmét is. A Japan Subculture Research Center hírblogon megjelent összefoglalójában Adelstein azt írja, hogy az ügy először a japán Facta és a Zaiten nevű újságokban robbant ki, ám a legbefolyásosabb szigetországi hírlapok nem vették át a sztorit. Az újságíró úgy gyanítja, hogy a lapok attól féltek, elesnek a Humalabo kozmetikumgyártótól származó hirdetési bevételektől, amely gyártó szintén az Olympus tulajdona.
Adelstein szerint a hirdetési bevételek miatt nem feszegette a japán sajtó az Olympus-ügyet
Adelstein szerint az Olympus ügyei 2008-ban vettek érdekes fordulatot. Az addig hét üzleti területre fókuszáló cég óriási ütemben kezdett el burjánzani, és hamarosan már tizenhét területen voltak érdekeltségei. A profilbővítések ismeretlen logikát követnek, a technológiai cég olyan területekre vásárolta be magát, mint az ingatlanbefektetés, a hulladékhasznosítás, munkaerő-kölcsönzés és az utazási irodák piaca.
Gyanús területekbe fektetett pénzt a cég
A cikkben idézi Igari Tosiró korábbi ügyészt, a japán fehérgalléros bűnözés legnagyobb szakértőjét, aki szerint az a legbiztosabb jele, hogy egy cég jakuza, vagyis a japán alvilág befolyása alá kerül, hogy a cég terjeszkedése hirtelen teljesen új irányba indul. Különösen, ha az irányok között megtalálható a hulladékgazdálkodás, a munkaerő-kölcsönzés és az ingatlanpiac, hiszen ezeken a területeken az "antiszociális erők" - ez a jakuza finom megnevezése - erős pozíciókkal bírnak.
Kikukawa felelősségével is foglalkozhat az Olympus üzleteit vizsgáló bizottság
Az Olympus három olyan cégbe is fektetett pénzt, összesen több mint 700 millió dollárt, amelyek ezekben az ágazatokban működnek. A három cég címe azonos volt, az üzletben részt vevő egyik auditor pedig a Jamagucsi-gumi, a legnagyobb japán bűnszövetkezet tagja. A szóban forgó három cég egyikének sincsen üzleti múltja, a felvásárlás előtt pedig veszteséggel üzemeltek. A Wall Street Journal amerikai napilap cikke szerint a cég legfeljebb az ígéretes tervekért fizethetett, mert üzleti tevékenységet nem folytattak felvásárlásuk előtt.
Független bizottság vizsgálja a céget
A részvényesek nyomása miatt az Olympus vezetése beleegyezett, hogy független auditorok tekintsék át a 2008 óta eltelt három évben történt felvásárlásokat. Legalább három, a cégben nagyobb tulajdonrésszel rendelkező csoport kérte, hogy tisztázzák a Michael Woolford által feltárt 1,3 milliárd dolláros hiány ügyét - írja a Financial Times.
Kikukava lemondása és a vizsgálat megindítása elég volt ahhoz, hogy a tőzsde bizalmat szavazzon a cégnek. Az amerikai cégek felvásárlásának ügyében azonban már vizsgálódik az FBI, a részvényesek által felkért független csoport pedig éppen csak elkezdte működését. Könnyen elképzelhető, hogy a cég korábbi igazgatóinak kényelmetlen kérdéseket kell megválaszolniuk a jövőben.