Százötven évig őrzi az emlékünket a high-tech koporsó

A csúcstechnológia olyan konzervatív iparágakat is megújít, mint a temetkezés, anélkül, hogy giccses lenne: létezik már kavicsot formázó modern koporsó iPad-emlékalkalmazással, egy amerikai vállalkozó pedig többévnyi kísérletezéssel az elhunytról információkkal szolgáló, intelligens sírkövet is kifejlesztette.

A temetés, ha eltekintünk a hírességek extravagáns búcsúztatásaitól, több száz éve változatlan. Apáink apáinak földi maradványai is ládára emlékeztető koporsóba vagy hamvasztás után urnába kerültek, elföldelésük után tort ült a rokonság, szerencsés esetben pedig fényképekkel teli doboz, kézírásos napló maradt utánuk. Szerencsétlen esetben pedig semmi, csak olyan történetek, amelyeket egy generáció még ismer, a következő számára viszont már elvesznek.

Az internetes vállalkozók, dizájnerek, helytörténészek és a tárgykultúra megszállottai közel tíz éve próbálnak új arcot adni a temetőknek. Olyat, ahol a sírok mesélni is tudnak az elhunytakról és a korról, amelyben éltek, és ahol a hideg kő mellett emlékeket vagy archív családi felvételeket is megtekinthet az emlékezni vágyó. A csúcstechnológia kegyeletsértés nélkül tud reformálni még egy olyan konzervatívnak tűnő ipart is, amilyen a temetkezés.

Százötven évig őrzi az emlékünket a high-tech koporsó

A The Womb nevű amerikai vállalkozás egy formabontó külsejű high-tech koporsót és hozzá tartozó szolgáltatásokat fejlesztett ki. A tojásra, vízben koptatott kőre hasonlító nyughelyben az elhunytat magzati pózban helyezik el. A koporsó megrendelőjének a cég egy digitális időkapszulát is biztosít: az online felületre akár saját maga is feltöltheti valaki legkedvesebb emlékeit, fotóit, videóit vagy jegyzeteit és zenéit, amelyek halála után válnak hozzáférhetővé az előzetesen megadott személyek számára.

DNS-t is őriz a Womb nevű, továbbfejlesztett koporsó

Az emlékezést szolgáló tartalmak a Facebook új Timeline felületéhez hasonló módon, egy idővonalra helyezve jelennek meg, így az egyes életszakaszokat külön is meg lehet vizsgálni, illetve akár helyszínekhez kötődő emlékek között is böngészhetnek az adatlapba betekintést nyerő rokonok és barátok.

A Womb üzemeltetői igény szerint azt is vállalják, hogy százötven évig biztonságosan tárolják az elhunyt DNS-mintáját. Egy-egy ember genetikai állományából kiolvashatók - illetve a jövőben kiolvashatók lesznek - az élete során őt ért környezeti hatások, táplálkozási szokásai, betegségekre való hajlamai. Az, hogy a formatervezett koporsóért és a digitális szolgáltatásokért mennyit kell fizetni, nem derül ki sem a honlapról, sem pedig a nyughelykoncepciót kidolgozó, Diddo álnevet használó művész honlapjáról.

Laptopon mesélő sírhelyek

A helytörténészek álma lehet az a fajta temető, amelynek sírkövei nemcsak neveket és évszámokat tartalmaznak, hanem okostelefonnal vagy laptoppal leolvasható azonosítót is. Az atlantai Oakland Temetőben néhány évvel ezelőtt már kipróbáltak egy olyan kiterjesztett valóság (augmented reality) technológiát használó megoldást, amely lehetőséget biztosított arra, hogy webkamerás laptoppal audiovizuális információkat kérjenek le egy sír előtt állva az elhunytról, vagy az 1850-ben megnyitott sírkert történetét ismerhessék meg.

Az internet és a táblagépek megkönnyítik az emlékalbumok létrehozását

Az ehhez hasonló megoldásokhoz ma már laptopra és wifihálózatra sincs szükség. Az okostelefonokban kivétel nélkül van GPS-vevő, az adatokat, visszaemlékezéseket pedig mobilneten is le lehet tölteni. Különösen azokban a temetőkben lenne ez jó módszer, ahol nemzeti nagyságok gyakorta látogatott sírhelyei vannak. Míg nagy méretű emléktáblákat ízléstelen lenne elhelyezni egy temetőben, addig a helyhez kötött, mobil eszközzel megtekinthető információ a turisták épülésére szolgálhat. A helytörténeti gyűjtemények anyagai, a könyvtárból ritkán kikért személyes visszaemlékezések hangfelvételei is érdekesebbé válhatnak, ha valamilyen módon egy személyhez kötik őket.

Ahol híres emberek sírjait nézheti meg

Hazánkban ugyan még nincs olyan temető, ahol okostelefonos térképpel vagy kiterjesztett valósággal kereshetnénk meg a hírességek végső nyughelyét, a budapesti temetőkről azonban létezik egy bámulatosan részletes, fotókkal és kereshető névlistával rendelkező adatbázis. A BME szerverén található listát dr. Varga József, az egyetem egyik adjunktusa hozta létre 2003-ban, és azóta is rendszeresen frissíti. A több mint kétezer képből álló archívum a Kerepesi és Farkasréti temetőben, az Új köztemetőben és a Kozma utcai zsidó temetőben készült. Az archívumba kizárólag hírességek, politikusok, írók, művészek és sportolók síremlékei kerülnek be.

Aki mer kísérletezni a high-tech sírkövekkel

Augmentált valóságot használó eszközökkel segítené a gyászolókat Quiring Monuments nevű seattle-i temetkezési cég is. A társaság vezetője, Dave Quiring évek óta kutatja az interaktív síremlékek építésének módszereit, ám az eddigi eljárások egyike sem volt kényelmes vagy elég olcsó. A vállalkozó először egy rádiós azonosítóchippel (RFID) akarta megoldani az adatok sírkőhöz kötését, ám ehhez speciális leolvasóra volt szükség. 2008-ban azzal próbálkozott, hogy flashmemóriát, napelemet és memóriában tárolt képeket megjelenítő LCD-panelt szereljen a sírhelyekbe. Ez az eljárás ugyan megbízhatóan működött, viszont több mint hatszázezer forintnak megfelelő költséget jelentett az ezt választó családoknak.

Új elem a gravírozott sírkövön a mobilkód

A digitális emlékekkel felvértezett sírkő legújabb verzióján viszont csak egy okostelefonnal leolvasható mobilkód van. A kód egy, a Quiring által kidolgozott műanyagból és fémből készült lapkára van rányomva, amely jól viseli az időjárás viszontagságait. A megőrizni kívánt adatok pedig a számítási felhőben vannak, amelyhez a leolvasható kód adja a kulcsot. A módszer sokkal egyszerűbb, mint a cég korábbi próbálkozásai: a mobilkódnak nem kell áram, nem merül le, a megjelenítés feladatát pedig elvégzi az okostelefon. A cég már el is nevezte "élő fejfának" a szolgáltatást, amelyért ötévente 65 dollárt, vagyis 14 ezer forint körüli összeget kell fizetniük a hozzátartozóknak.

Itthon még nem a neten emlékeznek

Míg koporsót nem barkácsol az ember a műhelyben, valakinek emléket állító weboldalt, családi galériát bárki elindíthat az interneten. Amerikában a temetkezési vállalkozások alapcsomagjai többnyire már tartalmaznak egy elektronikus emlékoldalt, amely lehet nyilvános vagy zárt is, és a szűkebb család mellett a tágabb ismeretségi kör is részvétet nyilváníthat rajta keresztül, vagy régi történeteket oszthatnak meg rajta a túlélő ismerősök.

Itthon legfeljebb a közösségi oldalakon szoktak megemlékezni az elhunytakról: szerencsés esetben valamelyik hozzátartozó hozzáfér az eltávozott rokon Facebook-fiókjához, és ezen keresztül másokat is tud értesíteni például a temetés időpontjáról. Ha ez nem lehetséges, a Facebook ügyfélszolgálatánál a családtagok kérhetik azt, hogy az elhunyt adatlapját minősítsék át emlékoldallá. Ez egy speciális üzemmód, amikor az adatlapot csak a korábbi ismerősök láthatják, új kapcsolatokat nem lehet felvenni arra, és az elhunyt nevében sem lehet üzeneteket küldeni, viszont a felhasználó meglévő ismerősei emléküzeneteket válthatnak az oldalon.