Vége a .hu és a .com egyeduralmának

Az internetes címeket felügyelő szervezet nemsokára lehetővé teszi vállalatok és szervezetek számára, hogy a .hu vagy .com és egyéb hasonló végződés helyett saját maguk válasszanak egy szót internetes címük végére. Mostantól akár a www.menő.vagyok címet is be lehet jegyeztetni, feltéve, hogy hajlandó valaki rászánni erre mintegy 44 millió forintot.

Negyvenmilliós befektetés minden egyes domainvégződés

Hamarosan bárki vásárolhat magának saját domainvégződést is, ha a megszokott .com vagy .hu végződést túlságosan hétköznapinak tartja. Az ICANN előírásai értelmében egy legfelső szintű domain legfeljebb hatvannégy karakter hosszúságú lehet, és egyelőre nem tartalmazhat ékezetes vagy egyéb speciális karaktereket sem, de később ezek használatát is meg fogják oldani.

Nem kell attól tartani, hogy a belátható jövőben mindenkinek saját végződésű netcíme lesz, mivel ezek regisztrációjáért borsos összeget, 185 ezer dollárt, vagyis mintegy 44 millió forintot kérnek majd el, és éves fenntartás díja is magas összegű.

Nemzetközi óriáscégeknek érheti meg

Koleszár Péter, a DomainABC szakportál internetcímekkel foglalkozó szakértője szerint Magyarországon csak néhány olyan cég lehet, aki számára ilyen magas áron is érdemes lehet beregisztrálhatni egy saját végződést, de az országnak vagy egyes városoknak akár megtérülő befektetése lehet egy saját végződés beszerzése. A domainipari szakember szerint a mindennapokban a rövid, legfeljebb öt-hat karakter hosszúságú végződéseket lehet kényelmesen használni, az ennél hosszabb kifejezések begépelése már inkább idegesíti a felhasználókat.

Ugyanakkor olyan nemzetközi vállalatok számára, mint amilyen például a Pepsi, jó választás lehet a saját felső szintű domain, mert a negyvenmilliós összegből teljes globális online jelenlétét egyszerűsíteni tudja: ha például egy cím .pepsire végződik, az oldal látogatója biztos lehet abban, hogy az üditőitalgyártó valamelyik hivatalos oldalát keresi fel. A szakértő az [origo]-nak elmondta, hogy a nagyvállalatok is hasznot húzhatnak az egységes címekből, mivel például belső levelezésüket is ezen bonyolíthatják le, így ha valaki el is gépeli a címzett címét, az legfeljebb csak a vállalaton belül landol egy téves címen, de nem kerül teljesen illetéktelenek kezére a benne lévő információ.

Ugyanakkor Koleszár arra számít, hogy a hagyományos domainekhez hasonlóan a végződések esetén is gyakori lesz, hogy a nyerészkedni, trükközni kívánó társaságok egy-egy ismert márka nevéhez hasonló, elgépelt változatait vásárolják meg, így a nagy cégeknek kapásból érdemes lesz megvásárolni márkaneveik fals változatait, ami jelentős befektetést igényel majd tőlük. Ennek ellenére a .com-os címek regisztrációjával is foglalkozó egyik jelentős regisztrátor cég, a VeriSign arra számít, hogy legalább ezerötszáz különböző kifejezést jegyeztetnek majd be nála domainvégződésnek.

Megindul a harc a legjobb címekért

Az első legfelső szintű címek bejegyzésére irányuló kérvényeket csütörtök óta fogadják április közepéig: Koleszár szerint hatalmas nemzetközi küzdelem zajlik majd az olyan sokat használt elnevezésekért, mint a .blog vagy a .bank, hiszen ezek tulajdonosai joggal számíthatnak arra, hogy sokan vásárolják meg tőlük a jól hangzó címek valamelyikét.

A internetes címeket felügyelő szervezet nem az adott címért a legnagyobb összeget kínáló jelentkezőnek fogja odaítélni a végződést abban az esetben, ha többen is jelentkeznek ugyanazért a kifejezésért. A legfelső szintű címet a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó félnek ítélik oda: így például lehet, hogy egy alacsonyabb összeget ajánló cég nyer, ha ajánlatában felvállalja, hogy olcsóbban teszi lehetővé például a .budapest kifejezésre végződő címek regisztrációját a leendő ügyfeleknél egy riválisánál.

Az domainvégződések bejegyzési folyamata meglehetősen bonyolult, a Huffington Post szerint a teljes szabályzatot egy háromszáz oldalas dokumentumban foglalták össze. Természetesen más cég védjegyét sem lehet beregisztrálni majd, de egyéb technikai feltételeket is támaszthatnak a bejegyzéskor.

Nem kell átállítani a PC-t az új címek miatt

Koleszár Péter szerint az újfajta netcímek használatához sem a felhasználóknak, sem pedig a netszolgáltatóknak nem kell változtatásokat eszközölniük rendszereiken, mint néhány éve a magyar ékezetes domainnevek bevezetésekor (akkor meg kellett várni a böngészők friss verzióit, amelyek már támogatták ezeket).

A Guardian brit napilapnak az ICANN vezetője, Rod Beckstrom úgy nyilatkozott, hogy a végződések regisztrálására jogosult cégek kiválasztását komoly vizsgálat előzi majd meg. Ennek során annak is utánanéznek majd, hogy az adott társaságnál a múltban követtek-e el bármilyen visszaélést, megfelelően végezték-e adminisztrációjukat, és rendszeren fizették-e a különböző regisztrációs díjakat, ha ugyanis ezt nem tették meg, nem válhatnak az új címek regisztrátorává. Az előzetes kontrollal a webcímek bejegyzésével kapcsolatos visszaéléseket próbálják megelőzni, de az egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatban is teljesülni fog-e.