Sarkköri kábellel gyorsítják az internetet

A sarkköri jégpáncél visszaszorulásával lehetővé vált kommunikációs kábelek lefektetése eddig megközelíthetetlen térségekben is. Az Északi-sarkkörben nem hajóktól, hanem úszó jéghegyektől kell védeni az optikai szálakat, melyek lefektetése embert próbáló feladat lesz.

Annak következtében, hogy az Északi-sarkkör jégpáncélja a globális felmelegedés hatására jelentősen visszaszorult, lehetővé vált, hogy a Jeges-tenger aljára is teljes földrészek összekötésére alkalmas, nagy átviteli kapacitású optikai kommunikációs kábeleket fektessenek le. Korábban ez azért nem volt lehetséges, mert a vízfelszínen húzódó jégpáncél miatt a kábelfektető hajók nem tudták megközelíteni a térséget - adta hírül a New Scientist amerikai tudományos folyóirat.

Felgyorsul a kontinensek közti kommunikáció

A lap értesülései szerint idén augusztusban kezdődhet meg az első, az Északnyugati átjárón át vezető optikai kábelek lefektetése, amelyek London és Tokió között létesít majd közvetlen és gyors internetkapcsolatot. A kommunikációs kábelek közül egy Oroszország, két másikat pedig Észak-Amerika partjai mentén fogják lefektetni: ezek egyike a világ leghosszabb egybefüggő kommunikációs kábele lesz. Az új kábelek alkalmazásával nem az Európa és Ázsia közötti kommunikációs kapacitás bővül, hanem a két kontinens közötti kommunikáció késleltetése is jelentősen csökkenni fog, ami a manapság már számítógépes algoritmusok által uralt tőzsdei kereskedésben bír nagy jelentőséggel, hiszen ezek használatakor milliszekundumokon múlhat milliós összegek sorsa.

Hajók helyett jéghegyektől kell óvni kábelt

Bár a jégpáncél visszaszorulása miatt a kommunikációs kábelek fektetése lehetővé vált, a New Scientist szerint a vízfelszínen úszkáló jégtömbök miatt az új digitális összeköttetés kiépítése ennek ellenére rendkívül bonyolult feladat lesz. A kábelek fektetéséhez olyan hajókra lesz szükség, amelyeket jeges vízben való közlekedésre terveztek, raádásul ezek is csak az év néhány hónapjában tudnak majd dolgozni.

Ugyanakkor az új összeköttetések komoly előnyökkel is rendelkeznek: az Északnyugati-átjáró hajóforgalma ugyanis rendkívül csekély, ezért kicsi az esélye annak, hogy a kábeleket véletlenségből bárki is megsértse, ami egyéb, óceánok alatt húzódó optikai szálak esetén nem ritkán megesik. A sarkköri vizeken viszont az úszó jéghegyek jelentenek veszélyt a kábelekre, ezért azokat megóvásuk érdekében legalább hatszáz méter mélyre fogják lefektetni - számolt be a New Scientist.