A macskát üldözik a csúcsszámítógépek

A kovakő ugyanolyan szerves része volt az ember evolúciójának, mint most a számítógép, amelynek hamarosan egy macska intelligenciájával és érzékenységével kell rendelkeznie. Az IBM vezető kutatójával, John Cohnnal beszélgettünk.

A tudomány szórakoztató és hasznos oldaláról tartott előadást a BME-én John Cohn, az IBM egyik vezető kutatója. Szakmáját tekintve Cohn professzor számítógép-mérnök, több mint ötven bejegyzett és függőben lévő szabadalma van, de nemcsak algoritmusokkal foglalkozik, hanem a világot járva próbálja népszerűsíteni a tudományt. 2009-ben a Discovery Channel The Colony (A kolónia) című valóságshow-jában is feltűnt, ahol egy posztapokaliptikus szimulált élet keretében mutatta be társaival, hogy egy globális katasztrófa után mennyi mindenre lehet jó a tudomány. Az [origo] a Műegyetemen tartott előadása előtt beszélgetett vele.

A kozmosztól kérdezte, hogyan tovább

Cohn - aki saját bevallása szerint úgy néz ki, mint egy bohókás tudós - egész életében a tudományt népszerűsítette. 2006-ban megtört az élete, amikor középső fia egy váratlan balesetben meghalt. "Nehéz volt feldolgozni, de a tudomány segített visszajönni az élet normál működésébe. Viszont szerettem volna egy magasabb szintre emelni a tevékenységem. Feleségem tanácsára egyik éjjel kiálltam a verandára, és a megkérdeztem a kozmosztól, mije van számomra. Másnap egy hollywoodi castingos felhívott, nem akarok-e tudósként szerepelni a tévében" - magyarázta, hogyan vált tévészereplővé annak ellenére, hogy még tévéje sincs, mert állítása szerint túl sokat nézné.

Az 53 éves szakember szerint a tudomány és technológiai innováció neutrális eszközök. "Nincs jó vagy rossz tudomány, hanem jóra vagy rosszra lehet használni." Az elmúlt évszázadokban a világ szempontjából olyan negatívumokat hozott a tudomány, mint a környezet pusztítása, a természeti erőforrások kizsákmányolása vagy például a háborúk - vélekedett Cohn, aki szerint változni fog ez a trend. "A mai fiatalok sokat tanulhatnak többek között a mi generációnk hibáiból. Azt látom, hogy a mai egyetemisták nagyon idealisztikusak, tényleg hisznek abban, hogy a világ jobbá tehető, például minden működhet alternatív, zöld erőforrásokkal. Ők már ismerik a technológia árnyoldalait, az én küldetésem pedig, hogy megmutassam, miként lehet jóra használni a tudományt.

A kovakőtől a mesterséges intelligenciáig

Cohn professzor szerint a technológiai fejlődés szerves részét képezi az ember evolúciójának. Szerinte a technológia csak egy eszköz, az ember pedig folyamatosan azon munkálkodik, hogy eszközeit tökéletesítse, azok által pedig hatékonyabbá, kényelmesebbé tegye életét, munkáját, kommunikációját. Gépeink intelligenciával való felruházása ennek egy nagyon fontos állomása lehet. Példaként hozta fel az IBM 100. születésnapjára készített Watson névű szuperszámítógépet, melyet arra fejlesztettek, hogy a mondatok szó szerinti jelentése mögött meghúzódó plusz tartalamakat is megértse, így a szójátékokat, humort és az iróniát is. A gép olyan jól sikerült, hogy egy népszerű amerikai kvízműsorban bonyolult, gondolkodást igénylő feladványok megoldásában legyőzte a show történetének két legsikeresebb emberi szereplőjét.

"Watson azonban még mindig nem intelligens. Nagyon szofisztikáltan értelmez, azonban nem képes hozzátenni az elhangzottakhoz. A jövőben olyan számítógépek fejlesztése a cél, amelyek tanulnak, ötletelnek, asszociálnak. Az ilyen gépek sokkal nagyobb segítséget nyújthatnak majd az embereknek, mint a mostani, kizárólag kiszolgálásra alkalmas robotok" - vélekedett a szakember.

Olyan lesz a számítógép, mint egy háziállat

A jövő egyik lehetséges útja, hogy minden mindennel összekapcsolható lesz, nemcsak az olyan tárgyak, mint notebook, tablet, okostelefon, tévé, hanem a jelenleg még nem szoftveres alapokon működő eszközök is - mondta Cohn. A szakember szerint a jövő számítógépei olyan szinten lesznek intelligensek, hogy képesek lesznek majd reagálni a környezetükre, annak változásaira.

"Már tudunk olyan számítógépet építeni, amelynek szoftvere egy patkány agyműködésével egyenértékű. A következő szint a macska agyához felérni és így tovább. A lényeg, hogy a külvilágból érkező jeleket, impulzusokat képes legyen felfogni és rendszerezni, ezekből következtessen, tanuljon, akár egy háziállat." Cohn szerint a gépek tanulása az emberekéhez hasonló lesz: "Jelentős részben nem mi tanítjuk a gyermekeinket, hanem azok ismerik meg a világot. Ugyanígy kell majd fejlődniük a gépeknek is."