Elbújhatnak-e a névtelen kommentelők?

Egyre több feljelentést kap miattuk, sok esetben mégsem tud a névtelenül uszító kommentelők nyomára akadni a magyar rendőrség. Az általában hirtelen felindulásból elkövetett kommentelések felderítésében magára van hagyva a magyar hatóság, mert a külföldi tartalomszolgáltatók sokszor nem is reagálnak a megkeresésükre. Létezik-e tökéletes anonimitás?

Egy New York államban benyújtott törvényjavaslat megalkotói megszüntetnék a helyi cégek webes felületein a névtelen hozzászólások publikálását, pontosabban ezek azonnali töröltetését tennék lehetővé bármilyen panasz után, ha az anonim kommentelő felszólítás után sem adja meg valós adatait. A tervezet a politikai zaklatásoknak, valamint a diákok interneten történő inzultálásának vetne véget, azonban kérdés, hogy hatékony-e ez a módszer, illetve hogy a hatóságok képesek-e megállítani az azonosíthatatlan hozzászólások záporát.

Bár elméletben az amerikai törvénytervezet visszaszorítaná a névtelen megnyilvánulásokat az interneten, dr. Ormós Zoltán távközlésre szakosodott ügyvéd szerint az abban foglaltak nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy valóban az adott kommenthez tartozó személyes adatokat rendeljék egy-egy hozzászóláshoz, mert például előfordulhat, hogy valaki egy haragosa adatait adja meg vulgáris véleményeinek publikálásakor. Ormós szerint csak akkor mehetnének biztosra a szolgáltatók, ha szkennelt személyi igazolványokat vagy egyéb azonosítára alkalmas iratokat kérnének az összes internetezőtől, aki valahol véleményének akar hangot adni.

Diákok internetes zaklatásának visszaszorítását is célozza a New York-i tervezet

Nem megy könnyen a hazai fórumposztok beazonosítása

A névtelen hozzászólások Magyarországon is problémát okoznak: egyre gyakoribbak azok a feljelentések, amelyek miatt egy-egy komment után indít nyomozást a rendőrség - tudta meg az [origo] névtelenséget kérő rendőrségi forrásból. Nyilatkozónk szerint a legtöbbször az uszító és zaklató hozzászólások publikálása után tesznek feljelentést az érintettek, viszont az is gyakori, hogy egy vita hevében elfajuló internetes fenyegetés is kimeríti a bűncselekmény alapos gyanúját.

Forrásunk szerint a magyar rendőrség sokszor nem jár sikerrel egy-egy anonim kommentelő azonosítását illetően. Ennek főként az az oka, hogy a hazai fórumüzemeltetők sokszor túlságosan hamar törlik a bejegyzés publikálójának IP-címét, a külföldi szájtok gazdáitól pedig sokszor lehetetlen megszerezni egy renitens felhasználó adatait a magyar hatóságoknak. Utóbbi esetben azért nincs könnyű dolguk a magyar nyomozóknak, mert csak az adott külföldi ország rendőrsége kérheti ki az internet- vagy tartalomszolgáltatótól az ügyfél adatait, ezek az ügyek sehol sem élveznek prioritást, így általában elsikkadnak.

Nem könnyű külföldi cégektől megszerezni a hazai felhasználók adatait

Még a Google sem mindig segít

A magyar és külföldi tartalomszolgáltatók nagyon eltérnek abban, hogy mennyire hajlandók együttműködni a hatóságokkal. Ormós tudomása szerint sok olyan ügy volt már itthon is, amely egyes YouTube-kommenteket érintett, azonban a videómegosztó tulajdonosának küldött levelek a legutóbbi időkig szinte sosem voltak eredményesek, így ezek a feljelentések a keresőcég válaszának hiányában elhaltak. A jogász szerint nemcsak YouTube-videók alatti kommentezés során, hanem szinte minden olyan esetben falba ütközhetnek a hatóságok, ha egy Gmail-regisztráció mögött lévő személy adatait szeretnék megtudni, pedig ilyen esetből elég sok van. Nem kötelező, hogy a YouTube-tulajdonosa Google-adatokat szolgáltasson ki a magyar hatóságoknak, viszont egyszerűsítheti a helyzetet, hogy az amerikai internetóriás már hazai leányvállalattal is rendelkezik. Ormós szerint azonban a leányvállalat sem feltétlenül kötelezhető adatok kiszolgáltatására, mert a szolgáltatásai mögött álló szerverek és az azokon lévő adatok sem a saját tulajdonában vannak.

Létezik azonban példa az ellenkező szélsőségre is: "Vannak olyan fórumüzemeltetők, akik egyáltalán nem néznek utána, hogy ki kéri ki tőlük egy adott felhasználójuk adatait. Elég egy olyan e-mail címről írni nekik, amely tartalmazza a police szót, és már küldik is, amit kérnek tőlük" - nyilatkozta Ormós az [origo]-nak.

Magyarországon homályos a hozzászólások jogi környezete

Magyarországon jelenleg az elektronikus kereskedelmi törvény vonatkozik az internetes hozzászólásokra, a 2010-es médiatörvény nem, bár egy ideig ez még a jogászok között sem volt egyértelmű. A médiatörvény megjelenése után több tartalomszolgáltató letiltotta, vagy előzetes moderációhoz kötötte például az újságcikkek kommentelését, mert az Ugyvedvilag.hu szerint tisztázatlan volt, hogy pontosan kit terhel a felelőség a névtelenül megjelenő sértő tartalmakért. A Médiahatóság vezető jogászának akkor kiadott közleménye szerint nem terheli felelősség a szolgáltatót, kivéve, ha a sértő megnyilvánulások nem különülnek el egyértelműen a szolgáltató saját tartalmától.

Az e-kereskedelmi törvény néven ismert szabályozás viszont mást mond: ennek értelmében felelőssé tehető a szolgáltató is, ha tud a jogsértő tartalomról, és nem távolítja el időben. Az Ugyvedvilag.hu szerint ennek megítélése az aktuális bírói gyakorlattól függ, a szolgáltatókat viszont bizonytalan helyzetbe hozza. Ráadásul ezzel a rendszerrel könnyen vissza lehet élni, hiszen bárki írhat olyan bejegyzéseket, amelyek saját magára nézve jogsértőek, ez után pedig beperelheti a szolgáltatót.

Gyakran hirtelen felindulásból elkövetett kommentelésről van szó (a kép illusztráció)

Többségükben otthonról interneteznek azok a fórumozók, akik a világhálón publikált bejegyzéseikkel valamilyen jogsértést követnek el. Ormós szerint a legtöbb lezárt esetben hirtelen felindulásból elkövetett kommentezésről van szó: az illető nem gondolja végig, hogy tettének milyen következményei lehetnek, és azzal sincs tisztában, hogy egy anonim e-mail cím nem védi meg attól, hogy később fény derüljön a valós személyazonosságára.

Nem mindenki tudja, hogy kutya vagy

Peter Steiner híressé vált 1993-as karikatúrája - mely szerint az interneten senki sem tudja, hogy egy kutya vagy - már nem igazán állja meg a helyét. Az anonimitás legfeljebb csak a felhasználók között áll fent, ugyanis ők nem tudják egymást azonosítani, ha olyan e-mail címekkel regisztrálnak fórumokon, amelyek nem a saját, igazi nevüket tartalmazza. Az úgynevezett kamu e-mail cím esetében a tartalomszolgáltató (újság, fórumüzemeltető) sem fogja tudni azonosítani a kommentelőt, azonban IP-címét látva nagyjából el fogja tudni helyezni, hogy földrajzilag hol van az internetező.

A modern honlapok adathalász robotszoftverei már nemcsak országra és városra tudják megállapítani, hogy az internetes látogató honnan érkezik, hanem azt is, hogy milyen programok vannak telepítve a számítógépén, milyen betűtípust használ stb., de arra nem képesek, hogy valós személyazonosságot rendeljenek egy számítógép mellé. (Persze, adatlopásra szakosodott kiberbűnözők egy honlap meglátogatása után is meg tudják szerezni a felhasználó számítógépében egyszer eltárolt bankkártya- és egyéb személyes adatokat is.)

Bár a honlapszolgáltatók csak IP-címet látnak, az internetszolgáltatók azt is pontosan tudják, hogy mely személy vagy személyek tartoznak egy adott IP-címhez. A netszolgáltatók alapcsomagjaikban dinamikus IP-címeket használnak, amelyek havonta változtatják kódjukat, de ez legfeljebb csak a honlapok adatgyűjtő szoftvereit zavarja meg - de igazából őket sem -, az internetszolgáltatók mindig azonosítani tudják, hogy az adott IP-cím mely személyhez vagy személyekhez tartozik.

Van tökéletes anonimitás

Vannak azonban technikák, amelyek segítségével egy internetező csökkentheti láthatóságát a tartalomszolgáltatók felé: például ha valódi internetcímet elrejtő proxyszervereket, vagy az adatforgalmukat is titkosító fizetős virtuális magánhálózatokat használnak. Teljes anonimitást általában ezek a szolgáltatások sem biztosítanak a netezőnek, mert az ezeket működtető cégeket is kötelezni lehet a felhasználói adatok kiadására a külföldi hatóságok bevonásával, bár konkrét ügy megindulására csak súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén van nagyobb esély.

Teljes névtelenséget az olyan, erős titkosítást használó anonimizáló szolgáltatások sem tudnak biztosítani, mint például a Tor (The Onion Router). Bár a szoftver és a hozzá kapcsolódó, önkéntesek által üzemeltetett szervereken működő virtuális hálózat a felhasználó visszakereshetetlenségét ígéri, tavaly ősszel az Anonymous hackercsapat tagjai képesek voltak lenyomozni internetes pedofilokat, és közzétegyék azok személyes adatait (ráadásul az Anonymous tagjait is egyre gyakrabban kapják el a hatóságok). Ugyanakkor a távközlési jogász szerint pofonegyszerű módja is van a neten való névtelen fenyegetőzésnek: ha valaki kapucniban és szemüvegben leül egy okostelefonnal egy nyitott wifihálózat közelében: egy ilyen fórumozónak ugyanis még a térfigyelő kamerák képét vizsgálva is nehéz lehet a nyomára bukkanni.