Érteni fog a szóból a Google

A Google és a Microsoft már tanítja a keresőjét, hogy a szövegként feltett kérdésekre is tudjon válaszolni, és az egyszerű tényeket is fel tudják sorolni. Az IBM pedig már az emberi kvízbajnokokat is legyőzően okos szoftvert írt, ám még több szekrénnyi szerver kell ahhoz, hogy igazán intelligens legyen.

A Google 1998-as megjelenése megjelenése óta nem igazán változott az internetes keresés. A felhasználó kulcsszavakat ír be, a szoftver pedig olyan oldalakat listáz ki, amelyeken a szöveg megtalálható. Az utóbbi években szűrésekkel, a találati lista személyre szabásával ugyan pontosítottak a keresőcégek, de az alapelvekhez nem nyúltak hozzá.

"A keresés nagyon jó már a weboldalak megtalálásában, ám ennél többre is képessé tehetjük: tudást is dobhat találatként" - mondta Shashindhar Thakur, a Google egyik vezető mérnöke a New Scientistnek. A különböző weboldalakra mutató linkek nem számítanak tökéletes válasznak egy-egy kérdésre, és ezt a Google is tudja. Calculator nevű, a keresőbe épített szolgáltatása például a négy alapművelet mellett egészen bonyolult műveletek végrehajtására is képes, ha azok a megfelelő fizikai mennyiségeket alkalmazzák és a felhasználó jól írta be a képletet. A jövő azonban ennél többet rejt: a keresők megtanulnak egyszerű válaszokat adni, és bonyolult kérdésekre válaszolni

A tényeket csak röviden

Nem csak a matematikai műveletekre felesleges szövegként rákeresni. A "Fradi stadion" kifejezésre az FTC stadionjának a címét sőt térképét várja az internetező, ahelyett, hogy egy olyan oldal linkjét kapná, ahonnan leolvashatja a szükséges információkat. Egy maréknyi keresőszóra, néhány típusa már ilyen választ ad a Google és legnagyobb konkurenciája a Microsoft által üzemeltetett Bing is, a jövőben azonban ezek száma nőni fog a New Scientist szerint.

Csak néha igazít útba a Google, ha helyet keresünk

Az elmúlt években mindkét kereső óriási adatbázisokat épített nyilávnosan elérhető adatforrásokból, a Wikipédiából, kereskedelmi és tesztoldalakból. "Minden információ megvan a weben elszórva, ami leír egy tárgyat. A kihívás ezek összegyűjtése" - mondta Stefan Weitz, a Bing kereső igazgatója.

Milliárdnyi összefüggés közt tallóz

A begyűjtött adatokat a céges belső adatbázisaival - például a Google térképes és utcafotós programjaival gyűjtött adatokkal - is összekötik. Ebből olyan gráf készül, amely az emberek, helyek, tárgyak viszonyátis tartalmazza. Thakur szerint a Google gráfjában 500 millió elem van, és viszonyok tízezrei kötik őket össze. A Bing igazgatója pedig arról számolt be, hogy 350 millió elemmel rendelkezik a keresőjük.

A Google adatkeresője a korábbi keresések során hasznosnak bizonyult adatokat mutatja meg a felhasználónak. A kuvasz keresőszóra például a kutyaméretét, súlyát és egyéb adatait jeleníti meg, a kapcsolódó oldalak linkjeivel együtt. A Bing Snapshot nevű nézete más elven működik: a hagyományos keresésekhez hasonlóan linklistát fog kínálni, ám ha a felhasználó a link felé áll az egérrel, akkor választhat a kapcsolódó elemek között. Egy éttermekről szóló találati listában például asztalt is lehet majd foglalni, de az egyes helyek értékeléseit is el lehet olvasni. Weitz szerint a Bing azokat a funkciókat akarja felkínálni, amikre az embereknek valójában szükségük van, amikor keresnek.

Emberül tanulnak a webkeresők

Az adatok megtanulása csak a fejlesztés egyik iránya, a cégek azt is meg akarják oldani, hogy a keresők megtanulják feldolgozni a mondat formájában érkező kérdéseket. A jövőben a Google talán azt is meg tudja mondani, hogy "merre van a legközelebbi metróállomás?" A funkció nem lesz egyedülálló újdonság, a Stephen Wolfram matematikus által vezetett Wolfram Research Company nevű cég Alpha nevű keresője már képes megbirkózni a bonyolult mondatokkal. A komputációs keresőnek nevezett eszköz képes például elosztani Kenya területét Barack Obama életkorával úgy, hogy a felhasználónak egyik adatot sem kell tudnia, elég ha egy jól formált mondatban megkéri rá a weboldalt.

Megdöbbentően sokat tud a Wolfram Alpha

A Wolfram Alpha mögött kétszázfős csapat dolgozik, akik a kereső által használt adatbázisokat tartják karban. A kereső elsődlegesen számításokra használható, az Alpha dolgozik például az iPhone-ok Siri nevű hangfelismerős funkciójának feladott példák megoldásán.

A keresők fejlesztői szemei előtt nem holmi álomkép lebeg, informatikusok egy csoportja már létrehozta azt a gépet, amely egy trükkös kvízjátékban le tudta győzni Amerika két legjobb játékosát. A Watson nevű géphez azonban még a Google-énél is komolyabb adatbázis, óriási csoport által felépített szoftver és az IBM csúcskategóriás szervereire van szükség. Követendő célnak azonban megfelel a Watson: már csak be kell zsúfolni ezt a tudást a laptopokba és okostelefonokba.