Már a korai számítógépeken is megjelentek a különböző sportágakat feldolgozó videojátékok. Az egyik legelső játékprogramban is teniszezni kellett, igaz kevesen próbálhatták ki, mert egy dollármilliókba kerülő kísérleti számítógép kellett hozzá. Az első konzolos sikernek számító Pongban pedig szintén egy labdát kellett két ütővel terelgetni. Bármennyire kezdetleges is volt ezeknek a játékoknak a grafikája, de ezt elfeledtette, hogy a játékosok egymás ellen küzdhettek.
Joystickokat gyilkolt az első olimpia
Az egyes játékokat bemutató címek után hamarosan megjelentek a sportversenyeket feldolgozó játékok. Ezekben már több számban mérhették össze erejüket a gép előtt ülők. A legelső ilyen program, az 1984-es Summer Games volt, ami ugyan nem volt hivatalos olimpiai játék, de a főcímben feltűnő olimpiai láng egyértelművé tette, melyik versenyről van szó.
A programmal egyszerre nyolc játékos játszhatott, akik nyolc versenyszámban mérhették össze erejüket. A program joystickek ezreinek elpusztításáért felelős, ugyanis a rúdugrásnál vagy a gyorsúszásnál az irányító gyors jobbra-balra rángatásával lehetett noszogatni a képernyőn megjelenő sportolót. Volt néhány olyan versenyszám is, amihez pontos mozdulatok voltak szükségesek - például a koronglövészet - ám ezek a korábbi versenyszámok alatt rommá tört joystickok miatt voltak nehezek. A gyártó meg sem várta a következő olimpiát, 1985-ben kiadta a Summer Games folytatását, majd pedig két téli olimpiás játékkal folytatta a sort.
Barcelonából kimaradtak a játékosok
Hivatalos olimpiai játék először az 1992-es barcelonai tornához jelent meg. Az Olympic Gold című program a Nemzetközi Olimpiai Bizottság áldása mellett a Coca Cola szponzorációját is élvezte. A grafikája pedig nagyságrendekkel volt szebb a korábbi versenyjátékoknál, színesebb élménnyé tette az olimpiát. Ráadásul az Olympic Goldban már a többi sportolót is láthatta a játékos, így a gép ellen küzdve sem váltak unalmasak a versenyszámok. A játékot kizárólag a japán Sega konzoljaira adták ki, így csak korlátozott sikert tudott elérni. A hibából tanulva az 1994-es lillehammeri téli és az 1996-os atlantai nyári olimpiát már szinte minden platformra elkészítette a jogokat birtokló U.S. Gold.
A korábbi játékokban is feltűnő síkfutás, gyorsúszás, rúdugrás és műugrás mellett új elem volt a nagy ügyességet igénylő íjászat, a kalapácsvetés és a gátfutás. Az irányítás nem sokat fejlődött a korábbi játékok helyett, a joystick gyilkolása helyett a kontroller gombjait kellett észveszejtő sebességgel nyomkodni a gyorsításhoz.
3D-ben az olimpia is szebb
Egészen a 2000-es sydney-i olimpiáig kellett várni, hogy a játékok igazán látványosak legyenek. A 3D-s videokártyák elterjedése után megjelent programban mindent bevetett a gyártó. A stadionokat térben építették fel, a sportolók mozdulatait pedig a munkaigényes és drága motion capture technikával vették fel. Az egyszerűen csak Sydney 2000 címre keresztelt programban, csak a súlyemelés volt új versenyszám. A korszerű grafika és a feljavított játékmenet miatt még így az év sportjátékának választották a Sydney 2000-et.
A Sydney 2000 legizgalmasabb újítása, hogy a versenyszámokban már kvalifikálni is kellett a versenyzőknek. Akár az is előfordulhatott, hogy a sportág döntője a játékos részvétele nélkül zajlott le. A játékot kiadó Eidos 2004-ben az athéni olimpiára is adott ki programot, ám abban csak a tornaversenyek sora bővült, és meg is bukott.
Mario is indult az olimpián
A legutóbbi pekingi olimpia játék jogai a konzolgyártást feladó Sega birtokába kerültek. A japánok semmit nem bíztak a véletlenre, az igen drága licenc megtérülését egyszerre két program megjelentetésével szerették volna bebiztosítani. A szokásos Beijing 2008 mellé egy Mario and Sonic at the Olympic Games című programot is piacra dobtak.
Az előbbi két új sportággal (asztalitenisz és judo) és több torna szer bevezetésével örvendeztette a játékosokat. Utóbbi a mozgásérzékelős Wii-re optimalizált játékmenettel és a két emblematikus játékhőssel próbálta vásárlásra bírni az alkalmi játékosokat és a gyerekeket. A Sega jól taktikázott, a mariós játék sikeresebb lett az emberi szereplős társánál.
A pénteken kezdődő londoni olimpiára is két hivatalos játék készül. Mario és Sonic ismét összeméri az erejét egy Nintendo Wii-re és DS kézikonzolra kiadott szoftverben. A reálisabb sportjátékra vágyók pedig a július 28-án a boltokba kerülő mozgásérzékeléssel felvértezett London 2012 Olympics című játékban küzdhetnek az aranyért. A Microsoft Kinect és a Sony Move kontrollerei biztosan sokat hozzá tudnak adni az élményhez, és az olimpiai sportjátékok történetében először a játékosok nem lóghatják el a kocogást és az ugrálást. A konzol pontosan látni fogja, hogy mit csinálnak, és ha nem mozognak, nem jár majd az arany.