Ezek a repülők döntik el a jövő háborúit

Szupercirkálás és lopakodó harcmodor, szerverszobányi számítógépes kapacitás, érintőképernyős műszerfal, radarsugárzást elnyelő különleges bevonatok, valamint a fejlesztésre és gyártásra elköltött százmilliárdok. Az ötödik generációs harci repülőgépek eldönthetik a jövő háborúit.

Komoly áttörés következett be a katonai repülőgépek végeláthatatlannak tűnő fejlesztési folyamatában az elmúlt egy-két évben. A világ legmodernebb, szolgálatban álló harci gépe, az amerikai F-22A Raptor mellett szépen lassan megjelent az új generáció többi tagja: az amerikai Lockheed-Martin F-35, az orosz Szuhoj PAK-FA, illetve a kínai Chengdu J-20-as és a Shenyang J-31-es.

Új generáció száll fel

Az harci repülőgépekhez hasonlóan bonyolult, összetett eszközök esetén a generációváltás nem csak egy-egy paraméter javulásán múlik. A vietnami háborúban bevetett szovjet MiG-21-esek és az amerikai F-4 Phantomok a teljesítményük, aerodinamikai kialakításuk, elektronikai rendszereik és hajtóművük színvonala alapján még a harmadik generációhoz tartoztak.

Lassan hadrendbe állnak a jövő háborúinak harci gépei Forrás: US Air Force

Az alig egy évtizeddel később szolgálatba álló F-14 Tomcat, F-15 Eagle, F-16 Fighting Falcon, F-18 Hornet és MiG-29, MiG-31, Szu-27 típusok már a negyedik generációhoz tartoznak. A műszaki megoldásokban és a repülőgépek képességeiben olyan ugrásszerű fejlődés következett be, hogy az indokolta az új generációba sorolást. Máig ezek a gépek és továbbfejlesztett változataik uralják a légtereket.

A harci gépek fejlődése a hidegháború végével lelassult, a globális fenyegetettség csökkenésével a katonai projektek kevéssé lettek sürgősek. Az új, komplexebb technológiát felvonultató repülők kifejlesztése tovább húzódott és drágább lett, mint gondolták.

Hihetetlen képességekkel rendelkeznek az új vadászok

Az ötödik generációs gépek néhány képessége még mai szemmel nézve is tudományos fantasztikus regényekbe illőnek tűnik. Ilyen például a szupercirkáló üzemmód, ami azt jelenti, hogy a gépek képesek utánégető nélkül is hangsebesség feletti sebességgel haladni. A körkörös látást és érzékelést lehetővé tevő különleges optikai és elektronikai érzékelők, a nagyon nehéz felderíthetőség és a törzsbe süllyesztett fegyvertérben elhelyezett intelligens bombák és rakéták is az ötödik generáció jellemzői. A sisakba épített célzórendszerek pedig a pilóta fej- és szemmozgását követve dolgoznak.

Elfordítható hajtóművel száll le a haditengerészeti F-35-ös Forrás:Lockheed-Martin

Mindezeket kifinomult, számítógépek százaiból álló informatikai rendszer irányítja. A gépek részben kompozitanyagokból készülnek, a sárkányszerkezetet hatalmas teljesítményű, akár vektorálható, azaz a gázsugár-eltérítésen alapuló, szuper manőverezőképességet biztosító hajtóművek emelik a levegőbe.

Méregdrága és szupertitkos

A Lockheed-Martin által fejlesztett és gyártott Raptor vadászgépek napjaink csúcsragadozói. Ahol megjelennek, ott alapjaikban rendeződnek át az erőviszonyok. A két hajtóműves, dupla függőleges vezérsíkkal épített kiváló manőverezőképességű konstrukció vérbeli vadászgép, elsődleges feladata az ellenséges gépek semlegesítése, a légi fölény kivívása. Szükség esetén csapásmérésre is alkalmas.

Uralja a légteret az F-22 Forrás: US Air Force

A csökkentett észlelhetőségű gép kiváló radarral és fejlett adatátviteli rendszerrel rendelkezik, így az egy vagy több generációval korábbi ellenfeleivel szemben óriási előnyel rendelkezik. Még azok érzékelési zónáján kívül a teljes légi helyzetkép birtokában támadó pozícióba manőverezheti magát.

A csökkentett észlelhetőség fogalmának használata nem véletlen, a köznyelvben általában lopakodóknak nevezett harci gépek ugyanis korántsem teljesen láthatatlanok, pusztán arról van szó, hogy különféle műszaki megoldások kombinált alkalmazásával elérhető, hogy a detektálási távolság drasztikusan lecsökkenjen. Az ellenfél radarján gyakorlatilag csak akkor jelenik meg a Raptor, amikor már késő. Jellemző az F-22-es fontosságára és az alkalmazott technológia titkosságára, hogy még az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei sem vehettek a gépből.

A repülő svájci bicska

Ha az amerikai döntéshozóknak megemlítik az F-35-öst valószínűleg legelőször az elképesztő költségek és a folyamatos határidőcsúszás jut az eszükbe. A Joint Strike Fighter nevű program keretén belül valódi svájci bicskát, minden feladatra alkalmas harci gépet kellett volna kifejleszteniük a résztvevőknek. Az univerzális, többezres darabszámban gyártott gépcsaládnak a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság negyedik generációs gépeinek többségét le kell tudnia váltani.

Az F-35-ös lesz az amerikaiak mindenese Forrás: US Air Force

A tervezési és tesztelési fázis már második évtizede zajlik, és bár a nullszériapéldányokkal együtt már száz körül jár a legyártott gépek száma, a tényleges hadrendbe állításra még éveket kell várni. Az F-22-essel ellentétben az F-35 Lightning III-nak nem csak a légi fölény kivívása a dolga. Kiemelt feladata a földi célpontok támadása, azaz igazi multifunkcionális vadászbombázóként számítanak rá. Három különböző verziója létezik, a szárazföldi bázisokról hagyományos módon üzemeltetett, a légierő céljaira épült F-35A, a tengerészgyalogság igényeinek megfelelő, rövid nekifutással felszálló és akár függeszkedve leszálló F-35B, valamint a haditengerészet repülőgép-hordozóira szánt F-35C.

Az F-35-ös tehát mindenes, mely a luxuskategóriát képviselő, de kevés példányban megépült F-22-es testvéreként áll helyt a frontvonalban.

Az oroszok is tudnak csúcsgépet építeni

A Szovjetunió összeomlását követően Oroszország mint az egykori birodalom vezető állama hosszú mélyrepülésbe ment át társadalmi, gazdasági és katonai téren is. A nyilvánvaló nehézségek ellenére megőrizték azt a szellemi hátteret, melynek révén a tervezők figyelemre méltó konstrukciók egész sorával álltak elő, ahogy a helyzet javulni kezdett. Ezek közül a PAK-FA - a furcsa típusjelölés a "légierő perspektivikus repülő komplexuma" projekt megnevezés orosz eredetijének mozaikszavából keletkezett - a legfigyelemreméltóbb.

A hagyományos orosz iskola képviselője a Szuhoj PAK-FA Forrás: Wikimedia Commons

Amerikai vetélytársaihoz hasonlóan számos újítást alkalmaztak: gyakorlatilag az egész szerkezet egy óriási lapos aerodinamikai felület. A gépen tetten érhetők a csökkentett észlelhetőségre való törekvés jelei. Ám nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy a hagyományos orosz iskolának megfelelően a gép kiemelkedő manőverezőképességgel rendelkezzen. Ezt vektorálható hajtóművek beépítésével fokozták. Valós képességeit egyelőre nehéz megítélni, az azonban kijelenthető, hogy nagy lehetőségeket magában rejtő konstrukciót alkottak az orosz mérnökök.

Titkolózva fejleszt harci gépeket Kína

Az ötödik generáció tagjai közül a klubhoz legutoljára csatlakozó két kínai szereplőről tudunk a legkevesebbet. A dinamikusan fejlődő ázsiai nagyhatalom sokáig teljes titokban fejlesztett gépeiről egyelőre az állapítható meg, hogy két teljesen különböző konstrukcióról van szó. A nagyobb J-20-as inkább tűnik nagy hatótávolságú vadásznak és/vagy csapásmérőnek. A kisebb és egyszerűbb J-31-es pedig olyan nagy példányszámban készülő gép lehet, mint amilyennek az F-35-öst szánják az amerikaiak, bár külső kialakításában inkább az F-22-esre hasonlít.

Kevés kép érhető el a rejtélyes J-20-as kínai harci gépről Forrás: China-Defense Blog

Nem férhet hozzá kétség, hogy az elektronika terén Kína nincs komoly lemaradásban az amerikai és az orosz ipar mögött. A hajtóművek esetében van még hova fejlődnie a háttériparnak, az ilyen problémákat azonban hatékonyan hidalja át a kínai ipar. A kínai volumenű tömeggyártás megindulása után azonban lesz mi miatt aggódnia a többi ötödik generációs típus pilótáinak és a hadműveletek tervezőinek.