A magyarok is elkapták az online aranylázat

Valóságos aranylázat robbantott ki az interneten a Bitcoin nevű digitális fizetőeszköz. A gyors meggazdagodás reménye a magyar felhasználókat is fellelkesítette: sokan több százezer forintos szupergépet építenek otthonra a kiberarany bányászatához. A szakértő szerint ez olyan sokat fogyaszt, hogy tulajdonosa nem fog meggazdagodni az internetes pénzből.

A kizárólag interneten létező, anonim fizetést biztosító Bitcoin értékét az határozza meg, hogy mennyi valódi pénzt adnak érte. A virtuális pénz mögött nincs aranyfedezet, jelenleg mégis több mint 100 amerikai dollárt ér egy darab. A pénz kiadását pedig nem ellenőrzi a világ egyetlen jegybankja sem, a Bitcoint használók számítógépein futó bonyolult program végzi el a bankárok feladatát. (Az internetpénz működését korábbi cikkünkben ismertettük részletesen.) Honnan lehet ilyet szerezni?

Számítógépes bányászat

A Bitcoint erre kiépített, speciális komputerek bányásszák. A Bitcoin-hálózathoz kapcsolódó gépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek, és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda az internetpénzt.

A legendák szerint jó pár hacker úgy vált milliomossá, hogy maradék alkatrészekből összerakott egy egyszerű linuxos gépet a bányászathoz, és csak évekkel később vették észre, hogy a szoba sarkában zümmögő PC-n termelt digitális valután már igazi dollármilliókért adhat túl. A jelenlegi árfolyamon számolva már majdnem 1,5 milliárd dollárnyi Bitcoint bányásztak ki a számítógépek. Nem csoda, hogy a magyar kockák is elkapták a digitális aranylázat, és megpróbálnak a Bitcoinból meggazdagodni.

A barkácsoló kedvű magyarok közül is sokan próbálkoznak a Bitcoin bányászatára optimalizált otthoni számítógépek építésével. Itthon tavaly nyár óta nőtt meg az érdeklődés a virtuális pénz iránt, ekkor kezdtek el nagy számítási teljesítményű videokártyákat vásárolni az érdeklődők - mondta el az [origo]-nak Gila Dezső, a Zóna Computers Szaküzlet munkatársa.

Célgéppel lehet hatékonyan bányászni Forrás: ButterflyLabs

Az internetpénz négy évvel ezelőtti indulásakor még egy átlagos otthoni számítógép is alkalmas volt a digitális bányászatra, ám manapság már reménytelen, hogy egy sima asztali géppel vagy laptoppal elsőként végezzük el a kalkulációkat.

Gila szerint egy magyar digitális aranyásóknak összerakott masinába egy középkategóriás processzor mellett négy darab izmos grafikus kártya is került, mivel ezek számítási teljesítményével jelentősen gyorsíthatók a kalkulációk. Ehhez azonban a szokásosnál háromszor nagyobb, másfél kilowattos teljesítményű tápegységre is szükség volt. Így a vételár meghaladta a félmillió forintot is.

Tíz percenként lottósorsolás

A bitcoin termelése úgy működik, mint a lottó. A számítógépek a tranzakciós naplót ellenőrzik, amely egy bonyolult matematikai művelet (ún. hashelés) végrehajtását igényli. Minden elvégzett művelet után kap a felhasználó egy "lottószelvényt", amellyel a körülbelül tíz percenkénti sorsolásban részt vesz. A nyertes kezdetben 50 bitcoint kapott, ám mára ez 25-re mérséklődött, a jövőben pedig tovább fog csökkenni. A bányászat nehézségét növeli az is, hogy sok számítógép dolgozik, hatalmas mennyiségű "lottószelvényt" generálva. Egy mai csúcs-PC teljesítményét milliárd hashekben lehet mérni, a célgépek ennek ezerszeresére képesek. (Az internetes pénz működését bővebben korábbi cikkünkben fejtettük ki.)

Nem éri meg, mert túl sokat fogyaszt egy bányászgép

A fenti gép áramfogyasztása 1 kilowatt felett volt, azonban még a csúcskonfigurációval sem tudott versenyezni a kimondottan Bitcoin bányászatára optimalizált célgépekkel. Gila szerint az otthoni, izmos videokártyával megerősített digitális pénzbányászat nem éri meg, túl magas a rezsiköltsége. Egy hagyományos számítógéppel körülbelül havi tízezer forint értékű Bitcoint lehet találni - a 20-25 ezer forintos összeg csak kivételes hónapokban jön össze -, a nagy számítási teljesítményű asztali számítógép viszont akár 15 ezer forinttal is megnövelheti a villanyszámlát, tehát még nullszaldósra is nehéz kihozni a projektet.

A Bitcoin-bányászatot most már az erre a célra tervezett gépek uralják, amelyek lelkét egy ASIC-nek nevezett egyedi chip adja. Ez a lapka kizárólag a bányászathoz szükséges számításokat képes elvégezni, azt viszont jóval gyorsabban, mint egy videoprocesszor vagy egy általános célú chip. A megoldás nem új, a Gari Kaszparovot megverő Deep Blue nevű számítógéphez a kilencvenes években speciális sakkprocesszorokat terveztek. A Butterfly Labs által gyártott bányászgép ára több mint félmillió forint, ám ez képes visszatermelni a saját árát.

Az eladót és a vevőt is védi

Ma már nem úgy járhatunk jól a Bitcoinnal vagy az alternatív digitális fizetőeszközökkel, hogy nagy teljesítményű bányászgépeket állítunk rá a pénztermelésre - véli Blummer Tamás, a Bits Of Proof nevű magyar bitcoinos vállalkozás alapítója is. A mostanra kiépült Bitcoin-hálózat egy független kereskedelmi rendszer, amely a készpénzhez hasonló előnyökkel rendelkezik. A hálózatban tranzakciókat lehet lebonyolítani anélkül, hogy a tranzakció bármelyik résztvevőjében - eladóban, vevőben vagy a bankban - meg kellene bízni. A bizalmat a rendszer matematikai alapjai helyettesítik: minden egyes Bitcoin egyedi, tehát nem lehet őket hamisítani. A tranzakció gyorsan végrehajtódik, és nem visszavonható.

Jerlenleg több mint száz dollárt ér egy Bitcoin Forrás: AFP/Getty/George Frey

A tranzakciónak nem kell feltétlenül fizetésnek lennie - állítja Blummer. Ha a Bitcoint nem pénzként kezeljük, hanem egyediségüket használjuk fel, akkor egy-egy darab bármilyen értéket felvehet. Ha az adott sorszámú pénz tulajdonosáé például egy Apple-részvény, akkor annak az értéke a részvény értékének felel meg. Ha a Far Cry 3 játék tulajdonlását kötöttük hozzá egy rendszerben, akkor a pénz tulajdonosa telepítheti a játékot. Ha pedig egy Palya Bea-album letöltési jogát kötöttük hozzá, akkor azt ugyanúgy tovább ajándékozhatjuk, mint egy CD-t.

Banki központtá is válhatnánk

A digitális fizetőeszköz igazi értékét a hálózat jelenti, és ez magasabb, mint a jelenleg létező Bitcoinok összértéke. Blummer a Square nevű startup céget hozza példának, amely az okostelefonokhoz árul egy olyan apró kiegészítőt, amivel azok alkalmassá válnak a bankkártya lehúzására. Azzal, hogy a mágnescsík ellenőrizhetővé válik, nem csak a kártyaszámot írják be, mint az internetes fizetéseknél, a Square-t használó üzletek jóval alacsonyabb tranzakciós díjjal dolgozhatnak. A Square 2012-ben kevesebb forgalmat bonyolított le, mint a Bitcoin-hálózat ma, ám már akkor is kétmilliárd dollár felettire értékelték.

A hálózat a rendszer értéke, nem a virtuális arany Fotó: Szabó Balázs [origo]

Blummer szerint a világ jelenlegi pénzügyi központjai nem nézik jó szemmel a Bitcoint, mert az rontja az üzletüket. A szabályozó hatóságokra nagy nyomás nehezedik, hogy a jelenlegi piaci szereplőket támogassák, amikor az új technológiára vonatkozó szabályokat meghozzák. Ez különösen az Egyesült Államokra igaz, az EU-s szabályozás már most is kedvezőbb valamivel.

Nem késő még beszállni a Bitcoin-üzletbe Forrás: AFP/Getty/George Frey

A vállalkozó azonban abban reménykedik, hogy Magyarország felvállalja a digitális fizetési rendszerek támogatását. Európában több országban folynak bitcoinos fejlesztések, a cseheknél olyan bankkártyával kísérletezik egy cég, amelyhez egy Bitcoin-számla csatlakozik. A kontinens legnagyobb pénzváltója pedig, ahol forintért vagy euróért lehet digitális pénzt váltani, Szlovéniában működik. Van azonban még lehetőség az internetpénzben, ha a magyar startupok időben lépnek, akár Magyarországon is lehet az új Wall Street.