Megnyílt a CERN budapesti agyközpontja

A magyar tudományban is új távlatokat nyithat a világ legnagyobb tudományos kutatóintézete, a CERN budapesti számítógépközpontja, amelyet csütörtökön adtak át.

Magyarország legfejlettebb számítógépközpontját nyitották meg csütörtökön a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén. Az újonnan felépített szerverparkban a világ vezető részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN számára végeznek adattárolást és adatfeldolgozást.

A magyar pályázat nyert

A CERN-ben működő Nagy Hadronütköztető (LHC) segítségével fedezték fel 2012-ben a Higgs-bozont, az anyag egyik alapvető összetevőjét. Két éve merült fel először, hogy az LHC által termelt irdatlan mennyiségű adat miatt a CERN egy kihelyezett adatközpontot létesít. Ennek egyik oka, hogy a CERN saját komputerközpontjában már nem lehet több gépet elhelyezni, és nem a helyhiány miatt, hanem azért, mert túlmelegszik a gépeket befogadó hatalmas, fűtetlen csarnok. A másik ok a drága áram, amelyet egy közeli francia atomerőműből kap az intézmény (jellemző, hogy a CERN szokásos karbantartási leállását télen, a drágább áram időszakában végzik).

A CERN csillebérci adatközpontja, mellette az áramtermelésre használható dízelgenerátorok Fotó: Hajdú D. András - Origo

A CERN 2011 augusztusában írta ki a tendert, amelyre körülbelül 30 érdeklődés, majd 14 pályázat érkezett. Ezek között végzett az első helyen az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet pályázata, és tavaly megkezdték az adatközpont felépítését Csillebércen. A több mint nyolcmilliárdos költséggel felhúzott létesítményt csütörtökön nyitották meg ünnepélyesen. A budapesti központ a CERN genfi adatparkjával azonos, legfelsőbb szintű adatfeldolgozó központ, ahol a véglegesen feldolgozott adatokat el is tárolják. A CERN@WIGNER projekt keretében 100-200 ezer számítógép üzemel majd az adatközpontban, ezeket a CERN vásárolja körülbelül 40 milliárd forint értékben.

Szerverszekrények a Wigner Adatközpontban Fotó: Hajdú D. András - Origo

Kétszáz gigabit másodpercenként

A feldolgozandó adatokat az interneten keresztül juttatják el a csillebérci adatközpontba, a hatalmas adatmennyiség továbbításához a tartalékkapcsolattal együtt nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre, mint amilyen kiszolgálja a teljes magyar internetet. A CERN genfi központját és a budapesti adatparkot két darab száz gigabites optikai kábel köti össze, míg a teljes magyar interneten a legzsúfoltabb napokon is csak 160 gigabit körüli adatmennyiség továbbítódik másodpercenként a budapesti internetes adatcserélő központ, a BIX statisztikái szerint. Üzemszerűen működő, két központ közötti internetes összeköttetésből ilyen nagy kapacitású most létesül Európában először.

A rengeteg akkumulátor áramkimaradás esetén segít Fotó: Hajdú D. András - Origo

Hetven petabájt adat otthona

Az LHC-ben egy előszűrés után az adatokat merevlemezekre mentik, és azonnal megkezdődik további feldolgozásuk, rendszerezésük. Végül az adatokat mágnesszalagra rögzítik, mert nagy mennyiségű adat végleges raktározása a jelenlegi technológiákkal ez a legolcsóbb. A szerverpark épülete körül minden egyes gépterem mellé külön nagy teljesítményű dízelgenerátorokat húztak fel, ezeket akkor kell beindítani, ha áramszünet van, és a belső, mintegy 2800 akkumulátort tartalmazó szünetmentes rendszer sem működik valamiért. A tipikus adatközpontokénál nagyobb teljesítményű tartalékrendszerre azért van szükség, mert a Wigner adatközpont gépei mindig teljes terhelésen működnek a bonyolult számítási feladatok futtatása miatt.

Az adatpark CERN-es projektje két év múlva éri el végleges kapacitását, amikor összesen hetvenezer terabájt (vagyis hetven petabájt) adattároló kapacitással rendelkezik majd. Az adatok feldolgozását a központban negyvenezer darab processzormag fogja végezni. A CERN által vásárolt számítógépek azonban teljes kiépítésben is csak az adatközpontnak körülbelül a háromnegyedét fogják elfoglalni.

Ha tűz ütne ki, ez a gázos oltórendszer segít biztonságosan eloltani a lángokat Fotó: Hajdú D. András - Origo

Nyitva az út a magyarok előtt

A fennmaradó hely nyitva áll a magyar tudományos élet számára. "Az adatközpont egyfajta inkubátorház lesz, amelyet hazai kutatási projektek vehetnek igénybe. A magyar kutatócsoportok helyet bérelhetnek, és ide telepíthetik saját gépeiket. Egy másik megoldás az lehet, ha például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által pályázati úton finanszírozott gépparkot úgy használják ki a kutatócsoportok, hogy számítási kapacitásért fizetnek, illetve arra pályáznak.

Így vagy úgy, Magyarországon nem jellemző, jelentős számítási teljesítményt lehet elérni hazai projektekben, amely lehetővé teszi, hogy magyar kutatók vigyenek végig projekteket, vagy egyenrangú félként társuljanak külföldi projektekkel. Mindehhez a CERN jelenléte garantálja a világszínvonalú minőséget" - mondja Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet igazgatója.

A mintegy hétezer kilowatt beépített teljesítményű, 1200 négyzetméteren lévő szerverpark megszakítás nélküli működését 2800 darab akkumulátor és dízelgenerátorok szolgálják áramszünet esetén. A központ megnyitását követően csupán 13 fővel működik majd, de az üzemeltetését a teljes kiépítésben is el tudja majd látni 28 ember a tervek szerint. A budapesti központban a fizikai elemzésre váró adatok lesznek eltárolva, a CERN úgynevezett GRID-rendszerében ez Tier 0-s szintnek felel meg, azaz innen kérhetik le az adatokat más, kisebb központokba (részletesebben lásd korábbi cikkünkben).