Mit bír ki egy mobilgát?

Ijesztő látvány, ahogy a vékony mobilgátak és mobilfalak megtartják az irdatlan víztömeget számos osztrák településen. Hamarosan Szentendrére ér az árhullám, és a várost az itthon először alkalmazott árvízvédelmi csúcstechnológiával védik a víztől.

Az elmúlt hónapokban a mobilgát szó a Római-part átépítésével kapcsolatos botrány után került be a köztudatba, a rekordnagyságúnak ígérkező dunai árhullám miatt azonban az ideiglenes vízzáró megoldás védelmi képességei kerültek az érdeklődés középpontjába.

A mobilgátat újra lehet használni, a homokzsákot nem

Mobilgátnak azokat a rendszereket nevezik, amelyek telepítése nem igényel alapozást, a támasztékokat egyszerűen a földre kell helyezni. Ilyen típusú szerkezeteket gyárt például a svéd Geodesign Barriers cég licence nyomán a főként exportra termelő, magyar Gartenstadt Kft. A cég ügyvezetője, Turzó Alajos az Origónak elmondta, hogy mobilgátjuk legnagyobb változata legfeljebb 2,4 méteres vízmagasság nyomásának képes ellenállni. Ennél nagyobb kivitelt azért nem gyártanak, mert a rendszer 1,2 méter magas védelmet nyújtó elemei így is 21 kilogrammot nyomnak, ennél nagyobb modulok szállítása és kihelyezése nehézkes lenne.

A ferde mobilgátat már a Római-parton is kipróbálták 2010-ben. Egyszerűen a földre helyezik Fotó: Mudra László - Origo

A Sajó és a Kraszna környékén lévő településeken, illetve a Római-parton korábban már alkalmazott mobilgátak előnye, hogy sokkal gyorsabban telepíthetők a homokzsákoknál. Turzó szerint a nyugat-európai országokban már két évtizede alkalmazott mobilgáttal hat ember száz méter hosszúságú partszakaszt tud lefedni mindössze egy óra alatt. A rendszer alapját a talajjal 45 fokos szöget bezáró acéltámasztékok adják, amelyek a víz által kifejtett nyomást levezetik a földre, ezért nem igényelnek külön alapozást.

Az acéltámasztékok olyan méretben készülnek, hogy szabványos méretű fa raklapokat lehet rájuk szíjazni. Ezekre kifejezetten árvízvédelmi célra gyártott, nagy szakítószilárdságú fóliát helyeznek, a Dunához hasonlóan sok hordalékot szállító folyó esetében több rétegben is. A fóliát a víz hullámzása, illetve a szárazföld felől az erős szél ellen rögzíteni kell, ezt a Gartenstadt szerint a leghatékonyabban nehéz láncokkal lehet megoldani. A Geodesign Barriers mobilgátjaiból létezik a raklapok helyett alumíniumszerkezettel felszerelt változat is, de ezt a magyar megrendelők - lopástól tartva - nem favorizálják - tudtuk meg az ügyvezetőtől. A magyar gyártású mobilgátat folyóméterenként 70-80 ezer forintos nettó költséggel lehet lefektetni.

Mivel a mobilgátat kialakításából adódóan maga a víznyomás tartja stabilan, legfeljebb a fólián keresztül lehet minimális mértékű szivárgás: a beszivárgó vizet kifejezetten erre a célra tervezett szivattyúkkal lehet eltávolítani. Hasonlóra egyébként a homokzsákos megoldás esetében is szükség van.

Szentendrén vizsgázik a mobilfal

Ha nincs állandó gát, vagy egy állandó gátat kell hosszú távú megoldással megmagasítani, akkor használnak úgynevezett mobil árvízvédelmi falat. A hatalmas víztömegeket megtartó, a folyótól alig pár méterre lévő házakat védő, akár 3 méteres mobilfalak félelmetes látványa nem először járja be az internetet. A Duna mentén számos települést védenek ilyen falakkal: Neuburg am der Donau városában például 2000 óta akár 2,4 méter magas falat tudnak építeni egy 260 méter hosszú szakaszon, ahol árvízmentes időszakban sétány található. Freudenbert am Main városában egy kilométeres szakaszon lehet 3,6 méterrel megemelni a védműveket alumínium mobilfallal.

Mobilfallal védekeznek az árvíz ellen az alsó-ausztriai Spitzben Forrás: MTI/EPA/Roland Schlager

Mobilfalat - tehát nem mobilgátat - építettek a szentendrei Duna korzó előtt is. Mobilfalat most először próbálnak ki Magyarországon. A fő különbség a mobilgáthoz képest az, hogy a mintegy két méter magas mobilfal kiépítése komoly földmunkát és betonos alapozást igényelt. A medréből kilépő víztömeg megtartásához a német IBS cég által kifejlesztett falat hat méter mélyre beágyazott oszlopokkal lehet csak stabilizálni. Az acélgerendák közül a legalsó vastag tömítéssel érintkezik a talajjal a szivárgás megakadályozása érdekében, a többi elem ennél vékonyabb szigeteléssel kapcsolódik egymáshoz. A 330 méter hosszú árvízvédelmi fal betétgerendái alumínium, magnézium és szilícium ötvözetéből készültek, és nagyjából nyolc óra munkával lehet őket összerakni. Bár a fal akár jégnek vagy az oldalának csapódó fadaraboknak is ellenáll, esetleges sérülésekor hagyományos homokzsákokból építenének egy másodlagos védelmi vonalat.

Szentendrén már összeszerelték a mobil árvízvédelmi falat, amely a következő napokban itt vizsgázik először Magyarországon Forrás: MTI/Kovács Attila

Minden évben felépül majd

Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere az Origónak elmondta, hogy azért esett a választásuk erre a megoldásra, mert a védművet valószínűleg minden évben össze kell majd építeni, ezért az alapozás kiépítése nem jelent jelentős pluszköltséget, ugyanakkor a nyári turistaszezonban egyszerűen szétszedhető a fal, és nem zavarja a kilátást a Dunára. A mobilfallal határolt hullámtér Szentendrénél 8,4 méter vízmagasságig véd, a mostani előrejelzések szerint a városnál az árhullám 7,8 méteren fog majd tetőzni. A gátat ennél sokkal magasabbra már nem is lenne értelme építeni, mert ha a vízszint magasabb, akkor már más irányból árasztaná el Szentendrét az árvíz.

Az elkészült mobilfal Szentendrén Forrás: Békési Zsolt

A mobilgát és a mobilfal elemei nem igényelnek különleges karbantartást, az árhullám levonulása után lemossák őket, és egy szentendrei raktárba kerülnek. A gyártó oldalán elérhető információk szerint nem klimatizált raktárhelyiségben vagy konténerben is el lehet rakni a szerkezetet. Dietz Ferenc elmondása szerint a gumi szigeteléseket a kiszáradás ellen le kell olajozni. Ezeket néhány évente cserélni is kellhet, ez azonban már nem jelent nagy költséget. A szentendrei mobilfal kiépítését teljes egészében az Európai Unió finanszírozta, 700 millió forinttal (az EU a valaha mért legmagasabb vízszint feletti további 80 centiméteres magasságig való kiépítést támogatja). A város további, állandó védműveit további 600 millió forintból újították fel (szintén EU-pénzből), mert ezeket a korábbi évek áradásai már tönkretették.