Kocka volt a 20. század legrejtélyesebb zsenije

Iparmágnások vagyonából épített horrorfilmdíszletet idéző laboratóriumokat Nikola Tesla, a huszadik század legrejtélyesebb zsenije. Edison legendás ellenfele több tudományterületen dolgozott, szabadalmak százait jegyezte be, mégis szegényen halt meg.

Nikola Tesla a szilícium-völgyi álmot építők hősévé vált. Szenzációs ötletekkel előálló tudósként, minden lényeges huszadik századi technológia atyjaként és kisemmizett feltalálóként tisztelik. Egy friss videón a mai környezetbe helyezett Tesla amerikai befektetőket próbál meggyőzni arról, hogy a vezeték nélküli áramtovábbítás ötlete érdemes a támogatásra, de nem jár sikerrel. Az animáció egy adománygyűjtés reklámja: a csúcstechnológiai ipar egyik fővárosának számító Palo Altóban szeretnék felállítani a szerb származású feltaláló életnagyságú szobrát, amely ingyenes wifit is szórna a téren tartózkodóknak.

Látványos kísérletekkel népszerűsítette találmányait Tesla Forrás: Museum Syndictate

Tesla kultuszát legutoljára Matthew Inmann, a The Oatmeal nevű webes képregény rajzolója támasztotta fel. A "Miért Tesla volt a valaha élt legnagyobb kocka" című többoldalnyi rajzban Inmann Edisonnal állítja szembe a szerb származású feltalálót. Az általa elmesélt történetben minden lényeges huszadik századi technológiát Tesla talált fel, ám azokból a jobb üzletembernek számító Edison lett gazdag.

A diplomáig nem jutott el

Inmann képregénye túloz, csúsztat, de az igazságból indul ki. Nikola Tesla valóban több száz szabadalommal rendelkezett, számos olyan, az elektronikához kapcsolódó területen dolgozott, amelyek később meghatározó fontosságúvá váltak. A máig használatban lévő váltóáramú rendszerek mellett foglalkozott a Röntgen-sugárzással, kísérletezett rádióval, sőt egyik szabadalmában a mai rádió-távirányítású játékok elődjét is leírta.

Még rapcsata is készült Edison és Tesla harcából

A találmányok és szabadalmak mellett azonban bőven voltak tévútjai is. Ilyen volt legfontosabb szenvedélye, a vezeték nélküli áramtovábbítás is, amelyen több évtizeden keresztül dolgozott, ám nem sikerült megoldania a problémát. Pedig Tesla nem vette félvállról a kísérletezést. Colorado Springsben található laboratóriumában, ahová azért költözött, mert a helyi erőműtől ingyen kapta az áramot, olyan kisüléseket hozott létre, amelyeket még a kilenc kilométerre is lehetett hallani. Egyik mesterséges villámával a helyi erőmű generátorát is sikerült leégetnie.

Milliókat költött kísérletezésre

A hollywoodi filmek őrült tudósait idéző klisék ellenére Tesla rendkívül sikeres mérnök volt. Bár az egyetemet soha nem fejezte be - ezért pályája kezdetén változatos munkákat volt kénytelen elvállalni -, a ranglétrán mindig gyorsan haladt előre. A Puskás Ferenc és Tivadar által vezetett céghez - amely az első budapesti telefonközpontot is építette - például egyszerű műszaki rajzolóként került, ám gyorsan kinevezték a vállalkozás vezető villanyszerelőjévé.

A Wardenclyffe Tower laboratórium önmagában felemésztett egy vagyont Forrás: Wikimedia Commons

Pályája az Egyesült Államokban indult be igazán. Még Edison alkalmazottjaként tökéletesítette a neves feltaláló cégének motorjait és generátorait, ám a fizetségen összeszólalkoztak, és a fiatal szerb mérnök felmondott. Újabb pártfogója a kor híres iparmágnása, George Westinghouse lett, aki Edison egyik legfontosabb riválisa volt. Tesla motorjainak és generátorának a tervéért a Westinghouse elektromos vállalata mai árfolyamon 340 millió forintnak számító licencdíjat fizetett, és megtermelt lóerőnként még további 15 ezer forint ütötte Tesla markát. A szerződést csak az Edisonnal vívott áramháború után - amelynek során Edison még egy elefántot is villamosszékbe ültetett - tárgyalják újra, ekkor 1,2 milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolta meg a működéséhez szükséges szabadalmakat a Westinghouse. (Az iparmágnás életéről és cégéről készült dokumentumfilm ingyenesen megtekinthető a YouTube-on.)

Tesla későbbi építkezéseit olyan mágnások támogatták, mint a General Electric és a US Steel cégcsoportok létrejötte körül bábáskodó John Pierpont Morgan vagy John Jacob Astor. A két milliárdostól Tesla összesen 1,6 milliárd forintnak megfelelő összeget kapott, amely a Colorado Springs-i laboratórium és a Wardenclyffe Tower nevű futurisztikus, hatalmas fémtoronnyal rendelkező telep építésére ment el. A drót nélküli áramtovábbítás utáni kutatás nem járt sikerrel, az élete során összegyűjtött milliókból Tesla az első világháború végére kifutott, így elvesztette mindegyik laboratóriumát.

Az utolsó szabadalmi kérvényét 1928-ban adta be, ebben egy helyből felszálló repülőgép működési elveit írta le. Rejtélyes, az összeesküvés-elméletek szerint elhallgatott találmányai az ezt követő időszakban keletkezhettek. A harmincas években gyakran beszélt olyan sci-fibe illő halálsugárról, amely a következő háború csodafegyvere lehet, ám soha nem mutatta be a technológiát.

Veszélyes elvek barátja

Teslát nem csak azért lehet kritikával illetni, mert borzasztóan rossz üzletember volt. Több területen vallott furcsa, visszatetsző elveket. Bár az elektromosság kiemelkedő szakértője volt, mélyen hitt a rejtélyes képességekkel rendelkező éter létezésében, a kor tudományos elméleteivel szemben. Einstein relativitáselméletét nem fogadta el, mert nem illett össze a világképével. Többször beszélt élete során az általa kidolgozott fizikai rendszerről, ám ezt soha nem foglalta írásba.

A megnyerő külsejű Tesla cölibátusban élte végig az életét Forrás: Kongresszusi Könyvtár

A feltaláló abban is mélyen hitt, hogy az emberiség megtisztítható és megtisztítandó a selejttől. Az 1930-as években támogatta a bűnözők és mentális betegségektől szenvedők sterilizálását, mert úgy gondolta, hogy ezáltal a világ a 2100-as évekre megszabadulhat a "nemkívánatos" elemektől. Arról is meg volt győződve, hogy a jobban üzemelő világot a nők uralnák úgy, ahogy a méhcsaládokat irányítják a királynők.

Magányos-e a zseni?

Matt Novak, a Smithsonian Intézet honlapján található Paleofuture blog írója szerint azonban nem a visszatetsző gondolatok elhallgatása a Tesla-kultusz ápolóinak a legnagyobb bűne. A futurizmust kutató blogger az események leegyszerűsítését és a magányos feltaláló mítoszának fenntartását tartja a legnagyobb véteknek. Azzal érvel, hogy könnyű ugyan Teslát dicsőíteni a radar feltalálásáért, de a valóságban a német Heinrich Hertz, az olasz Marconi és a szintén német Christian Hulsmeyer is ezen a területen dolgozott. A radar gyakorlati használatát pedig a brit radarrendszer atyja, Robert Watson-Watt dolgozta ki a második világháború során.

A rádiótávirányítású kishajót valóban Tesla találta fel (korabeli plakát Tesla egy bemutatójáról) Forrás: Wikimedia Commons

Novak szerint az összes egyszerű válasz gyanús. Könnyű azt mondani, hogy az internetet Vint Cerf, Leonard Kleinrock vagy éppen Tim Berners-Lee találta volna ki. Ám az igazság az, hogy hármuk munkája mellett még többtucatnyi úttörő kutatóra volt szükség a világháló létrejöttéhez. Az ötlet nem új, Isaac Newton arról beszélt, hogy óriások vállán állt, azért látott messzire. Tesla maga pedig azt írta 1900-ban, hogy egy tudós soha nem az azonnali eredményt célozza meg, hanem a fát ültető kertészhez hasonlóan a jövőnek dolgozik. Ezt a szerepet pedig nem csak felvállalta, hanem teljesítette is Nikola Tesla. Utat mutatott, de nem ő találta fel a huszadik századot.

A nagy áramháború

A századelő legnagyobb technológiai versenye Edison és Tesla, illetve a szerb származású feltaláló főnöke, Westinghouse között zajlott. Edison az egyszerűen előállítható, az életre kevéssé veszélyes és a hagyományos lámpákat remekül működtető egyenáram mellett tette le a voksát, ellenfelei viszont a könnyebben szállítható váltóáramot tartották jobb technológiának. A kérdést szakmai vita helyett reklámkampánnyal és nyilatkozatháborúval próbálták eldönteni: Edison technikusai gyakran élő állatokon mutatták be, milyen veszélyes a váltóáram, ilyen sorsra jutott a cirkuszbalesetben három embert megölő Topsy nevű elefánt is. A váltóáram végül azért nyert, mert egyszerűbb volt nagy távolságokra szállítani. Az Edison által elképzelt világban a megtermelt áramot a közelben használták volna fel. Így egy városban minden kerületbe több generátor is kellene, hogy a szállítás során fellépő veszteség ne legyen túl nagy. A váltóáramú rendszer azonban lehetővé tette, hogy kevés helyen, nagy erőművekben termeljenek áramot, amelyet nagyfeszültségű vezetéken szállítanak.

Az áramháború az 1900-as évek elejére lezárult, ám a kiépített egyenáramú rendszerek még sokáig üzemeltek. A Consolidated Edisonnak 2006-ban még hatvan ügyfele volt New Yorkban, a cég 2007-ben állította le egyenáramú rendszerét.