Ha minden gondolatunkat nem is árulják el az agyhullámok, az elektroenkefalográfia (EEG) segítségével megfigyelt impulzusok sokat elmondanak az ember érzelmi állapotáról, reakcióiról. Ezek az adatok nemcsak a gondolkodást kutató tudósok számára érdekesek, a reklámipart is megváltoztathatja az agyak szkennelése.
A neuromarketinges teszteken részt vevők EEG-szenzorokat tartalmazó fejpántot viselnek a fejükön, miközben képeket vagy videókat mutogatnak nekik. Az alanyoknak nem kell azzal bajlódniuk, hogy maguk írják le, mit éreztek az egyes képek láttán, a gép által rögzített agyhullámok rengeteg információt elmondanak a benyomásaikról.
Pusztán a hullámok megfigyeléséből meg lehet mondani például, hogy a nézőknek a nyolcadik vagy a kilencedik reklámterv tetszett-e jobban, vagy akár azt is, hogy egy zeneszám két, eltérően kevert változata közül melyik slágeresélyesebb. Az EEG-s vizsgálat igazi varázsa az, hogy bár agyhullámok rögzítésével és feldolgozásával foglalkozik, valójában nem szükséges hozzá csúcstechnológia. Még Amerikában sem lehet a sarki boltban EEG-eszközöket kapni, az Amazon internetes kereskedőház kínálatában azonban már több, megfizethető eszköz közül is lehet válogatni. Az EEG-eszközök elérhetővé válásának köszönhetően már egy magyar-francia startup cég is dolgozik azon, hogy mások agyából gazdagodjon meg.
A Blaha Lujza tértől egy kőhajításnyira, egy gangos bérházban berendezett irodájában dolgozó Synetiq csapatát egy magyar, egy francia és egy mexikói építész, valamint egy magyar és egy lengyel informatikus és mesterségesintelligencia-kutató alkotja. Tudományos tanácsadójuk egy francia agykutató, Fabien Lotte, aki több mint tíz éve vizsgálja az EEG felhasználási lehetőségeit.
A cég Párizsban alakult, jelenleg egy francia innovációs ösztöndíjból működik, nyárra azonban áttették a székhelyüket Budapestre. Itt olcsóbb az élet, a startup világ pedig sokkal pezsgőbb és élettelibb, mint a párizsi, mondta az Origónak Ottlik Dávid, a cég üzletfejlesztéssel foglalkozó tagja.
A Synetiqnek nagy tervei vannak, olyan felhasználók hálózatát akarja kiépíteni, akik rendelkeznek otthoni EEG-eszközzel, és hajlandók vizsgálatokban részt venni. A tesztek során a felhasználók különböző vizuális ingerek - például óriásplakátok, tévéreklámok - közül választják majd ki a leghatásosabbat. A módszer gyorsabb és egyszerűbb is, mint a tervek kérdőíves, fókuszcsoportos vizsgálata. A cég nem kéri ingyen a segítséget, a felhasználók akciós kuponokat vagy akár pénzjutalmat is kaphatnak a részvételért. Ha a program elindul, azok is jelentkezhetnek a Synetiq felhasználójának, akik még nem vettek maguknak EEG-fejpántot. Nekik a cég fogja küldeni az eszközt némi letét ellenében.
A Synetiq egyelőre csak a neuromarketing lehetőségeit vizsgálja, illetve azon dolgozik, hogy az olcsó szenzorokból is kellően pontos információkat szerezzen. A cégnek egyelőre csak európai tesztelői vannak, így az európai érzelmekre tudnak felkészülni. "Ha több embert vonunk be, akkor valahogy kezelnünk kell majd a kultúraközi problémákat is. Elképzelhető, hogy Európában jó válasz egy reklámra, ha a tesztelő izgatott lesz, Ázsiában viszont ez már azt jelentheti, hogy megsértette a reklám a nézőt" - mondta Divák Ádám, a cég programozója a később megoldandó problémákról.
A cég egyik tagja sem kételkedik abban, hogy az EEG-eszközök el fognak terjedni. "A lakásautomatizálásban, robotikában, a játékiparban már használják az agyhullámos irányítást" - mondta Pierre Cutellic, a cég vezető tervezője. Szerinte a személyi neurotechnológiát az egyszerű, elsőre viccnek tűnő kütyük tudják elterjeszteni, hasonlóan ahhoz, ahogy a Tamagocsi megismertette a mesterséges intelligenciát az emberekkel.
A felhasználók nemcsak akkor élhetnének az EEG-fejpánt előnyeivel, amikor a tesztekhez van rá szükség. Használhatják játékra, a számítógép korlátozott irányítására is. Az Epoc nevű készülékhez például olyan szoftverek is járnak, amelyekkel egyes agyi tevékenységekhez billentyűparancsokat lehet kötni. Így akár tetriszezni is lehet a nélkül, hogy az ember a billentyűzethez nyúlna.
A Synetiq jelenleg az Emotiv nevű cég Epoc eszközének fejlesztői példányával dolgozik, amely hétszáz dollárba kerül. Az EEG-t két perc alatt a felhasználó agyhullámaihoz lehet állítani, ezután pedig tizennégy csatornán rögzíti az információkat. Az Epoc felhasználói változata jóval olcsóbb, már háromszáz dollárért, vagyis nagyjából hetvenezer forintért beszerezhető. A kevesebb csatornát figyelő eszközöket pedig akár egy felnőtt havibérlet vagy egy Sziget-napijegy áráért, vagyis tíz-húszezer forintos nagyságrendű összegért be lehet szerezni. Egy dologban nem különböznek az olcsó és a drága eszközök: mindegyik rendkívül gyorsan működik. Egy kép felvillantása után 300 milliszekundummal megjelennek az arra adott reakciók, és már lehet is mutatni a következő képet. Egy másodpercbe így három kép fér bele, tíz perc alatt talán az Ermitázs teljes képtárát végig lehetne tesztelni.
A legegyszerűbb polgári EEG-eszközök csupán egyetlen csatornán rögzítenek. Ez körülbelül olyan, mintha egy bonyolult versenyautónak csak a motorhangját hallanánk, és az alapján kellene következtetnünk arra, mi történik a kocsiban. Az egy szenzorral begyűjtött, zajos agyi információ is alkalmas azonban következtetések levonására. A szenzor viselőjének hangulatát vagy azt, hogy éppen koncentrál-e valamire, kevés adat alapján is meg lehet becsülni. Például az első, EEG-t használó divatcikk, az agyhullámmal vezérelt macskafülekkel rendelkező japán Necomimi is csak egy csatornát figyel.
Jelszó helyett is agyhullámokat fogunk használni
A civil felhasználású EEG-eszközök elterjedésével egy újabb, biometrikus azonosítóval bővül a számítástechnikai cégek eszköztára. Már készül is egy olyan Bluetooth-fejhallgatónak tűnő eszköz, amely képes a felhasználó agyhullámait elemezni, és leváltani az öreg védelmi megoldásnak számító jelszavakat. Az agyszkennert már néhány játék is használja, ezekben a játékos által irányított figura tökéletesen azonos arcvonásokat, gesztusokat tud bemutatni, mint a játékos. A párizsi székhelyű Musinaut pedig olyan hardvereket gyárt, amelyek az otthoni szórakoztatórendszer felett veszik át az uralmat. Ahogy a felhasználó bekapcsolja az érzékelőt, a lakásban csak olyan zene szólal meg, ami passzol az aktuális hangulatához.