Megérkezett a tudományos fantasztikus irodalom által ígért jövő, a gépek kiszolgálnak bennünket. Nem ember formájúak, mint a Jetson család robotja, nem tudnak beszaladni a konyhába egy sörért, nem tudjuk elküldeni őket a boltba. A lakásban viszont már fel tudnak porszívózni, és már a füvet is lenyírják a kertben.
A robotporszívókat már teszteltük, most a Bosch egyik időjárásálló, áramvonalas malacra emlékeztető Indego típusú fűnyíróját engedtük szabadon kollégánk kertjében. A robot szabadsága természetesen nem volt teljes, egy körülbelül száz négyzetméteres területet kerítettünk körbe számára. A fűnyíró amellett, hogy térképet készít magának a kertről, feszültség alatt lévő drótok alapján tájékozódik. A kábelek nem csúfítják el a kertet, megbújnak a fű között, a gép aljába épített szenzor viszont érzékeli elektromágneses terüket. Ha a körülhatárolt területről kiviszik, nem is hajlandó elindulni. Ez többnyire nagyon kényelmes, csak akkor problémás, ha egy kis, körülkerítetlen részen kellene lenyíratnunk a füvet, például a kertkapu előtt.
A Bosch fűnyírója nem olyan trükkös logika szerint járja be a kertet, mint a robotporszívók a lakást. Sávokban halad, fel-alá gurulva a kertben. Emiatt kevésbé érdekes nézni, ahogy dolgozik, de egy fűnyírótól elsősorban nem is a szórakoztatást várja el az ember. A gép munkabeosztása is egyszerű: ötven perc fűnyírást - ez alatt bőven végzett a száz négyzetméterünkkel - ötven perc töltés követ.
A robot programozását egy nagyon egyszerű, pár gombbal körülvett LCD-kijelzőn végezhetjük el. Be lehet állítani, hogy mikor szabad füvet nyírnia, így még véletlenül sem fogja felverni a szomszédokat szombat kora reggel. A gép által keltett zajra egyébként sem lehet panasz, jóval visszafogottabb, mint a hagyományos fűnyírók vagy az elektromos szegélynyírók zúgása.
A robotfűnyíró ugyan rendelkezik némi terepjáró-képességgel, az enyébb, legfeljebb 35 fokos emelkedőkkel és lejtőkkel például meg tud birkózni, a buckák és gödrök viszont megakasztják. Az első kerekekbe szerelt szenzor úgy értelmezi az akadályokat, mintha a gépet felemelték volna, és vészleállást hajt végre a rendszer - ennélfova a gép útját keresztező háziállataink is biztonságban vannak. A gödörprobléma pedig könnyen orvosolható, egy-két ásónyi földdel be kell tömni a kertben azokat mélyedéseket, ahol megakad a fűnyíró.
A magas füvet sem igazán szereti a gép, maximum tíz centiméteres gyepre ajánlja a Bosch. A robot nem a kampányszerű - most már hosszú a fű, le kell vágni - nyírás eszköze, hanem a folyamatos munkáé. Néhány naponta körbemegy a kertben, levág pár millimétert, ami annyira kevés, hogy össze sem kell gyűjteni. A vágásmagasságot tíz fokozatban lehet állítani, a legalacsonyabb a húsz milliméteres állás, maximum pedig hat centis füvet tud meghagyni a gép.
Nem nehéz megszokni, hogy a robot elvégzi helyettünk a munkát, de az ára sajnos egyelőre luxustermékké teszi a Bosch-nyírót. Míg egy hagyományos, elektromos kerti gépet már 20-40 ezer forintért be lehet szerezni, addig a robotért négyszázezer forintot kérnek. Ez még akkor is soknak tűnhet, ha a képességeit teljesen kihasználva egy ezer négyzetméteres kertet bízunk a gép gondjára.