Az amerikai kongresszus szeptember kilencedikén kezdi a vitát arról, hogy az ország indít-e büntető légi csapásokat Szíria ellen. (A szavazás esélyeiről itt talál részleteket.) A közel-keleti ország elleni támadás kérdése az után került szóba, hogy augusztusban feltehetőleg vegyifegyver-támadásban halt meg több száz ember Damaszkusz egyik külvárosában. Az Egyesült Államok biztos benne, hogy a szíriai kormányerők vetették be a vegyi fegyvereket, és a támadásért Bassár el-Aszad szíriai elnököt is felelősség terheli. Szíria szerint az Egyesült Államok bizonyítékokat hamisít, de Oroszországot és Kínát sem győzte meg Washington.
Ha az Egyesült Államok beavatkozik, az nemcsak abban fog eltérni a korábbi amerikai hadműveletektől, hogy ezt a tavaly béke Nobel-díjjal kitüntetett Obama elnök indítja el, a szembenálló felek felszereltsége is különlegessé teszi a konfliktust. A szír hadsereg jól fel van fegyverezve, több területen az aktuális orosz csúcstechnológiát használják.
Barack Obama kizárta, hogy szárazföldi csapatokat is bevetnének Szíriában, így kizárólag légi csapásokra lehet számítani. A büntetőexpedíciót a USS Nimitz repülőgép-hordozó vezette tizenegyedik harci csoport (CSG-11) fogja végrehajtani. Ez a csoport az 1975 óta szolgáló hordozóból, az ezt kísérő négy darab rombolóból és a Ticonderoga-osztályba tartozó USS Princeton csapásmérő cirkálóból áll. Ezek mellett még több ellátóhajó is tartozik a harci csoporthoz, de a csapásokat a fenti hat hajó fogja indítani.
Az önmagában is 110 ezer tonnás Nimitz komoly csapásmérő erőt képvisel. Négy repülőszázadnyi - ez negyvennél is több gépet jelent - F/A-18 Hornet és Super Hornet vadászbombázó található a repülőgép-hordozó hangárjaiban. A harci gépek mellett elektronikus hadviselésre, felderítésre, légtérfigyelésre alkalmas repülők, valamint harci helikopterek is találhatók a Nimitz arzenáljában.
A tizenegyedik harci csoport hajói pedig a kis hatótávolságú fegyverek mellett kétszáz Tomahawk robotrepülővel is rendelkeznek. A legkisebb kivitelében is 1300 kilométeres hatótávolságú eszközt GPS vezeti, rendkívül precíz fegyver.
Egy, a szíriaihoz hasonló büntetőexpedíciót a CSG-11 rendelkezésére álló fegyverek felével is végre lehet hajtani. A 2003-as iraki megszállás kezdetén 725 Tomahawk jelentette a nyitányt, azonban az egy hosszú távú, szárazföldi művelet volt.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetője szerint az amerikaiak minél kevesebb emberélet kockáztatásával fogják végrehajtani a légi csapásokat, és vélhetően az Aszad utánpótlásáért felelős repülőterek lesznek a fő célpontok.
A cirkálórakéták mellett a Northrop Grumman B-2 Spirit lopakodó bombázó juthat még nagy szerephez. A 23 ezer kilogrammnyi bomba hordozására alkalmas gépeket a líbiai konfliktusban is bevetették. A bombázók amerikai bázisokról szállnak fel, az óceán felett légi utántöltést vettek igénybe.
Drónokat várhatóan nem fognak bevetni az amerikaiak, legalábbis az első szakaszban. A szír légierő fejlett orosz harci gépekkel rendelkezik, amelyek számára könnyű célpontnak számítanának a robotrepülők. A drónok többnyire olyan hadszíntereken szolgálnak, ahol a légifölényt már kivívták, és még így is megesik, hogy egyet-egyet lelőnek belőlük.
A polgárháború kezdetén Szíria 300 ezres hadsereggel rendelkezett, amely 2013 őszére körülbelül 110 ezerre olvadt. Emellett Aszad elnök irányítása alatt áll a Nemzeti Védelmi Erő nevű 100 ezer fős paramilitáris sereg is. A hadsereg még most is jól felszereltnek számít, egy szárazföldi konfliktusban 4600 harckocsit tudna felvonultatni. Az ország a hetvenes években a Szovjetuniótól vásárolt haditechnikát, annak megszűnése után pedig Oroszországtól szerzi be a fegyvereit.
A légi csapásokat végrehajtó pilóták arra számíthatnak, hogy a délszláv konfliktusban már bizonyított SA-6 Kub légvédelmi rakétákkal lőhetnek rájuk. 1995-ben egy ilyen üteggel lőtték ki Scott O'Grady amerikai pilóta F-16-osát Szerbia felett. Az SA-6 mellett a szírek rendelkeznek mobil, SA-5-ös kilövőkkel, valamint SA-8-as légvédelmi rakétákkal is. A hetvenes évek legvégén tervezett Buk légvédelmi rendszerből is a legfejlettebb változattal rendelkezik a szíriai hadsereg.
A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején tervezett légvédelmi ütegek mellett Szíriának teljesen modern Pantsir-S1 fegyverei is vannak - mondja Tálas Péter. Ezt Oroszországban is csupán a kétezres években állították hadrendbe. A négytengelyes KAMAZ teherautóra szerelt ütegen nagysebességű gépágyúk és rakéták vannak. A cél észlelése után egy-két másodperccel már tüzet tud nyitni az ágyúkból, percenként és fegyverenként 2500 robbanólövedéket útjára indítva, az első rakéta pedig a harmadik-negyedik másodpercben válik kilőhetővé.
A légvédelem mellett támadófegyverzettel is jól el van látva Szíria: kis és közepes hatótávolságú orosz gyártmányú ballisztikus rakéták találhatók meg az arzenáljában. Az ország olyan Scud-rakétákkal is rendelkezik, amelyek miatt a szomszédos Törökország Patriot rakétavédelmi rendszereket kért a szövetségeseitől. A Scudokat használja is a szír hadsereg, Aleppó és Tel Rifat ellen ilyen fegyvereket vetettek be. A rakéták mellett Szu-24-es valamint Mig-29-es harci gépei is vannak a szír hadseregnek.
A szíriai hadsereg egyetlen olyan fegyvere, amelynek biztos sorsáról semmit nem lehet tudni, egyben a legfejlettebb is. Az ország 2011-ben vásárolt két darab K-300 Bastion-P jelű, hajók elleni mobil rakétakilövőt és számos szuperszonikus cirkálórakétát. A New York Times szerint az oroszoktól vásárolt cirkálórakéták nagyobbik része elpusztult egy izraeli légi csapásban, ám vannak arra mutató jelek, hogy nem sikerült mindet megsemmisíteni. A rakétáknak ugyan csak 300 kilométer a hatótávolságuk, ám a puszta létük is nyugtalaníthatja a Nimitznek és kísérőhajóiknak legénységét.
Mindezt természetesen az amerikaiak is tudják, és az első csapások megpróbálhatják kiiktatni a szír légvédelmet. Damaszkusz eszközei ugyanis csak akkor érnek valamit, ha be vannak kapcsolva, ez esetben viszont a támadók csapást mérhetnek a berendezésekre. Ha viszont nem aktívak a radarok, a szír rezsim sem látja a közeledő veszélyt.
Ha nem akar lemaradni az ilyen hírekről, kövesse a Techbázist a Facebookon is!