Mesterséges intelligencia: csodagyerek cégét vette meg a Google

Egyre kisebb a különbség a "Hogyan születik a kisbaba" és a "Honnan tudod, hogy meghacekték a Facebook fiókodat" kérdések között

A Deepmind cég felvásárlásával a Google önmaguktól tanulni képes szoftverekre tette rá a kezét.

A Re/Code hírportálnak a Google megerősítette a felvásárlás tényét, de annak összegét nem hozta nyilvánosságra. A portál úgy tudja, hogy a Google 400 millió dollárt fizetett a mesterséges intelligenciák fejlesztésére specializálódott cégért, a The Information nevű hírportál szerint azonban félmilliárd dollár volt a vételár. Tavaly állítólag a Facebook is fel akarta vásárolni a Deepmindot, ám végül nem került rá sor.

Tanuló szoftvereket készítenek

A sajtóhírek szerint a londoni székhelyű Deepmindot három éve alapították, a társaságnak 50–75 alkalmazottja van, és kifejezetten az olyan algoritmusokra specializálódott, amelyek lehetővé teszik a gépek számára, hogy az emberekhez hasonlóan tanuljanak. A deep learningnek nevezett technológia lényege, hogy nem mesterségesen próbálnak egy szoftvert mindennemű ismeretekkel ellátni, hanem képessé teszik a tanulásra, és összekapcsolják egy óriási adatbázissal, amelyből maga képes megszerezni és fejleszteni ismereteit.

Mesterséges intelligencia – illusztráció Forrás: AFP/Science Photo Library/Mehau Kulyk

A Deepmind alapítóinak egyike egy Demis Hassabis nevű, többek közt a Syndicate nevű videojáték fejlesztésében is részt vevő, manapság mesterséges intelligenciákkal foglalkozó brit idegkutató. Ő korábban csodagyerekként vált ismertté, és a világ egyik legjobb sakk- és logikai játékosaként tartják számon. A vezetők közt megtalálható még a Skype és Kazaa szoftverek fejlesztésében közreműködő Jaan Tallin, és egy Shane Legg nevű kutató is.

Készül a kiberbarát

A társaság fejlesztéseit eddig e-kereskedelmi területen, videojátékokban és szimulációkhoz használták fel – áll a Deepmind puritán, csupán nyitólapot tartalmazó honlapján. A deep learning terén a Google már 2012-ben erősített egy Ray Kurzweil nevű szakértő szerződtetésével, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a célja az, hogy a keresőt olyan fejletté tegye, hogy azzal gyakorlatilag egy "kibernetikus barátként" lehessen kommunikálni.

Hasonló területen a Facebook is erősített, a közösségi oldal nemrég a New York Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberét, Yann LeCunnt igazolta le. Az IBM Watson nevű szuperszámítógépére épülő részleget hozott létre, olyan felhőszolgáltatást kínálva, amely mesterséges intelligenciát használó szolgáltatások és appok bevezetését teszi lehetővé. A Yahoo nemrég egy intelligens képelemző és felismerő algoritmust fejlesztő céget vett meg, amely ugyancsak hasonló elvű mesterséges intelligenciát alkalmaz.

Ezek a szolgáltatások emberi nyelven kommunikálnak, és komplex kérdésekre is képesek választ adni a big datában, vagyis egy hatalmas számítási felhőben tárolt adatbázis elemzésével.

A macskákat már felismeri a Google

Szolgáltatásaiból adódóan a Google sem teljesen kezdő a mesterséges intelligenciák piacán. A cég X laboratóriumában tavalyelőtt egy ezer darab PC-ből álló mini szuperszámítógépet építettek meg, amely digitális ideghálózatként funkcionál. A géphálózatnak azt adták feladatul, hogy tízmillió darab YouTube-klipből képes legyen felismerni, ha azokon egy macska található.

A gépi intelligenciát a feladat végrehajtása előtt semmilyen módon nem tanították, az algoritmusnak magától kellett kidolgoznia egy olyan digitális térképet, amely a macskák – vagy bármilyen más objektum – azonosítására szolgál. Ez azért volt fontos, mert az emberi agy is hasonló módszert alkalmaz az egyes tárgyak felismeréséhez. A korábban elterjedt megoldások során ugyanis általában az adott tárgy vagy lény formájához való hasonlóságot vizsgálták a rendszerek.