Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy A4-es papírlappal érzékeltette Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom (MT) vezérigazgatója a barcelonai mobilkongresszuson azt, hogy milyen akadályai vannak a telefonhálózat-fejlesztésnek Magyarországon. „Képzeljük el, hogy ez a papír a pool of money, az a pénzkészlet, amellyel a Telekom rendelkezik” – mondta magyarul Mattheisen, aki időnként azért angolul magyarázza a szakkifejezéseket az újságíróknak.
„A harmadik és negyedik generációs mobilszolgáltatás beindítása technológiai nyomást gyakorolt ránk, muszáj volt a mobilra koncentrálnunk a pénzt” – és ezzel letépte a papír egyik felét. „Ezenkívül ott a távközlési adó, az infrastruktúra után fizetendő adó és az összes bürokratikus szabályozási korlát, kezdve attól, hogy hat hónappal előre be kell jelentenünk, ha valahol mondjuk új optikai kábelt húzunk ki” – magyarázta, egyre kisebb darabokra aprítva az ívet.
A fejlesztésekre viszont egyszerűen szükség van, hiszen a mobilhívásokat, a vezetékes hívásokat, a kábeltévét és az internetforgalmat végső soron ugyanaz a gerinchálózat szolgálja ki. A másik indok az, hogy a kormány partnerségi együttműködést kötött a Magyar Telekommal. Ennek az a lényege, hogy a cég és az állam 2018-ra azt célozta meg, hogy minden magyar háztartásban legyen szélessávú távközlési kapcsolat (ez lenne az úgynevezett Digitális Magyarország). A cél az, hogy a lehető legtöbb dolgot tudjuk interneten intézni, a biztonságos vásárlástól és mobilfizetéstől kezdve a hivatalos ügyintézésen át az energiagazdálkodásig. A cég ezért több százmilliárd forintot fektet be a következő években, de az állam is beszáll a finanszírozásba.
Mi a fejlesztések legfontosabb iránya? Magyarországon a tervek szerint 2016-ban megszűnik a hagyományos értelemben vett telefonhálózat (PSTN), a rézdrótok több mint 130 éves korszaka véget ér. Az új, teljesen digitalizált hálózatban internetprotokollon (IP) utaznak az adatok, csomagkapcsolt formában, vagyis gyakorlatilag egyetlen nagy internethálózaton keresztül telefonálunk, tévézünk, netezünk majd.
A teljesen IP-alapú hálózat a felhasználó számára azért előnyös, mert egyszerűvé teszi a szolgáltatás megvásárlását, módosítását vagy lemondását. Elég lesz felhasználói névvel és jelszóval belépnie egy felületre, és kiválasztania, hogy például másnaptól kétszer nagyobb sávszélességen akar internetezni, de kevesebb tévécsatornát kér az előfizetéséhez, vagyis nem kell megvárnia, amíg a szerelő kiérkezik, és a helyszínen megvizsgálja, hogy ott valóban telepíthető-e a kért szolgáltatás.
A cég szempontjából pedig azért éri meg az egyszerűsítés, mert jelentősen lecsökkennek az üzemeltetési és karbantartási költségei. „A szakma tévedése volt, hogy korábban olyan hálózati berendezéseket gyártottak, amelyeknek mind egyedi irányítási rendszerük volt, így ha új fejlesztést akartunk bevezetni, akkor egészen az eszközök szintjéig le kellett nyúlnunk, mert nem voltak kompatibilisek egymással. A teljesen IP-alapú hálózatban ez megszűnik” – mondta Pataki Róbert, a MT üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese.
A hálózatot üzemeltető szoftverrendszerek szempontjából mindegy lesz, hogy milyen szerverekből, egyéb berendezésekből áll fizikailag a hálózat: ez a virtualizáció. A hagyományosról az internetalapú hálózatra való átállást úgy kell elképzelni, mintha az összevissza tekergőző spagetti helyett kapnánk egy sima rétegekből álló lasagnét – magyarázta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiai kérdésekkel foglalkozó igazgatósági tagja.
Ilyen teljesen IP-alapú hálózat Európában elsőként Macedóniában épült ki 2014-re. Ennek a kis terület mellett az az oka, hogy bármilyen rossz színvonalú is volt a macedón hálózat, az egységessége miatt könnyű volt modernizálni. A jóval heterogénebb magyar hálózat már keményebb dió, ezért kell még várnunk 2016-ig. Jelenleg a MT ügyfeleinek mintegy fele használ IP-alapú hálózatot. Christopher Mattheisen arra számít, hogy a 70 százalékos szintet viszonylag gyorsan el tudja érni a társaság, a maradék 30 százalék (például az elszórtan fekvő kistelepüléseken, a tanyavilágban) lassabban fog menni.
Macedóniában az új hálózat tette lehetővé, hogy a Makedonski Telekom 30-70 százalékkal csökkentse a távolsági hívások árait március 1-jétől. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy vonalas telefonról ugyanannyiba kerülnek a helyi és a távolsági hívások. Szintén nem lesz különbség aközött, hogy az ügyfél hálózaton belül vagy kívül telefonál, és 30 százalékkal kevesebbet fizet, ha vonalasról hív mobilszámot. Az árcsökkentés egyaránt érvényes a lakossági és az üzleti ügyfelekre.
„Ha nálunk is megvalósul ez a fejlesztés, akkor akár azt is megtehetjük, hogy csak egy bizonyos telekonferencia részére biztosítunk HD minőségű hangot. Az is lehetővé válik, hogy az ügyfeleink a kívánt időpontban kapjanak kiemelten gyors internetet, nagy sávszélességet” – említett két lehetséges új szolgáltatást kérdésünkre Mattheisen. A vezérigazgató elismerte, hogy a mobilhálózatot sokkal könnyebb IP-alapúvá átalakítani, mint a vezetékeset, de amint ez utóbbi is ilyen lesz, akkor lehet majd arról beszélni, hogy technológiai szempontból is integrálták a szolgáltatásaikat.
Milyen hátrányát tapasztalhatja a fejlesztéseknek a felhasználó? A teljesen IP-alapú hálózat intelligensebbé válik, sokkal könnyebben monitorozható, vagyis a szolgáltató sokkal pontosabban követheti, mit csinál az ügyfele. Tény, hogy az Európában működő távközlési cégeknek – így a Magyar Telekomnak is – jóval szigorúbb adatvédelmi törvényeknek kell megfelelniük, mint az amerikaiaknak, azonban minden cégnek érdekében áll az úgynevezett dinamikus hálózati erőforrás-elosztás. Erre a hálózati eszközöket gyártó Ericsson standján láttunk bemutatót a barcelonai mobilkonferencián. Az új típusú hálózat például lehetővé teszi, hogy a hosszú ideje meglevő, pontosan fizető ügyfél nagyobb sávszélességet kapjon, mint a késve fizető – vagyis míg az előbbi például gond nélkül nézhet HD-felbontású Youtube-videókat, a másiknál szaggathat a lejátszás, vagy többet kell várnia, amíg betöltődik.
Miért érik meg az ilyen típusú beruházások a távközlési cégeknek? Egyrészt azért, mert a korábbi egy-két év helyett egy-két héten belül is elindíthatnak egy teljesen új szolgáltatást, tehát egy jó ötlettel sokkal gyorsabban szerezhetnek új ügyfeleket, másrészt a pénz miatt.
Macedóniában például az új hálózat átlagban és ügyfelenként 20 euró/év költségcsökkenést eredményezett a vállalatnak. Arra a Telekom Barcelonában jelen levő vezetői nem adtak konkrét választ, hogy Magyarország esetében is így alakulna-e ez az összeg – annyit mondtak, hogy elméletileg stimmelhet a nagyságrend. Mattheisen és Szabó János, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese nem kommentálta a Portfólió.hu értesülését sem, amely szerint a Magyar Telekomnak egymilliárd eurójába kerülne a következő években a „Digitális Magyarország” átállás. A kormánnyal kötött partnerségtől pedig azt remélik, hogy puhulnak a fejlesztéseket visszafogó szabályozási korlátok.
Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.
