Ilyen még nem volt az orvoslás történetében: egy brit sebész élőben közvetített egy teljes műtétet több ezer diáknak, betege előzetes hozzájárulásával. A diákok monitorain ugyanaz a látvány jelent meg, mint ami az orvos elé tárult. A műtét közben ráadásul folyamatosan válaszolt a diákok kérdéseire.
Mindezt a jelenleg legjobban várt szuperkütyü, a Google Glass (Google-szemüveg) tette lehetővé, ebben végezte az orvos a műtétet. A diákok kérdései a szemüveg kijelzőjén jelentek meg. A hétvégén mi is kipróbáltuk, mit tud a körülbelül 1500 dolláros (több mint háromszázezer forintos), egyelőre csak amerikai tesztelők számára elérhető szerkezet.
Saját tesztünk után kissé csalódottak voltunk, mert sem a látvány, sem a funkciók nem nyűgöztek le bennünket. A okosszemüveg egyelőre rövid szövegek, jelzések megjelenítésére alkalmas – a Google Navigációhoz például tökéletes –, vagy akár videót is lehet nézni rajta (mozizáshoz azonban még nem elég jó a képminőség).
Csalódottságunk egyik oka, hogy – mint Maróy Ákos, az EU Edge nevű fejlesztőcég műszaki vezetője is elmondta – a Google Glass végletekig miniatürizált belsejében a technológiai iparban már öregnek számító, két évvel korábbi hardver dolgozik, és egyelőre alig vannak rá appok. Maróy az egyik legrégebbi magyar Glass-használó, mivel tavaly december óta birtokolja a sokak által áhított kütyüt.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jelenlegi készülék még prototípus, még ha jó minőségű kivitele már egy végleges termékhez hasonlít is. A végleges modell nyilván a legújabb chipeket fogja tartalmazni, így valószínűleg sokkal jobb lesz az üzemideje, nem fog ennyire melegedni a szemüvegkeretben lévő része, és akár könnyebb is lehet a mostani tesztmodellnél.
A képet oldalról egy ferdén elhelyezett, félig áteresztő tükörre vetítő képernyő hatalmas ötlet (lásd az alábbi képen), de a valóságban nem olyan kényelmes használni, mint ahogy azt a promóciós fotók alapján gondolná az ember. Bár a szemüvegkerethez képest kézzel állítható a pozíciója, ha túl magasra állítjuk, nem lehet jól látni, ha pedig túl alacsonyra, akkor használaton kívül is belóg a látómezőbe.
A hangfelismeréshez egyelőre tökéletes angol kiejtés ajánlott (magyarul nem tud a szemüveg), de a jobb szárába épített tapipaddal is vezérelhetjük. Ez gyakorlatilag ugyanolyan, mint egy laptopé: a kártyákat mintázó menüben könnyen lehet vele lapozgatni, bökve pedig kattintani (a szokványos egérkurzort azonban ne keressük).
A szerkezeten tíz perc nyomkodás után sem találtunk olyan funkciót, amelyik igazán megragadta volna a fantáziánkat. Nem véletlen, hogy Maróyék Glass Hack címmel kifejezetten az új kütyüre koncentráló, egész hétvégén át tartó fejlesztői versenyt szerveztek a CoLabs startupközpontban, ahol a szemüveghez próbáltak fejlesztési ötleteket összegyűjteni.
E sorok írásakor nem sok magyar használ Google Glasst, itthon összesen három embernek van ilyen szemüvege (ezeket az EU Edge-en kívül a Prezi és a Solvo nevű biotechnológiai cég munkatársai használják). A hétvégi workshopon részt vevő fejlesztőknek is ők adták kölcsön saját Glassaikat, a negyedik pedig egy cseh cégtől érkezett. Maróytól megtudtuk, hogy ő sem használja a szuperszemüveget a mindennapokban, mert még nincs olyan szolgáltatása, ami eléggé praktikus lenne – leszámítva talán a navigációt –, ráadásul a prototípus akkumulátora csak néhány órás üzemet bír, nem tart ki egy teljes napon át.
Maróy Ákos hangutasítással fotóz. Pislogással vagy a szárat megérintve észrevétlenül is tudna képet rögzíteni
A Google szemüvegébe nagyjából olyan tudású digitális kamerát építettek, mint egy kifejezetten olcsó okostelefonba. Mégis ez a leghasznosabb az egész eszközben, ugyanis a viselőjének szemszögéből tudja mutatni a történéseket (amint a műtét példája is mutatja). A napokban Roger Federer is ezzel érzékeltette, hogyan teniszezik az edzőjével.
A Glass-szal való kamerázás titka, hogy legyen elég fény, ilyenkor azonban akár titokban is lehet vele felvenni: a kémkedő felhasználó egyedül azon bukhat le, hogy az apró kijelző átlátszó hátulján kicsiben látszódnak a megnyitott menük és ablakok is.
Maróy azért vette a Glasst, hogy kollégáival már jóval a boltokba kerülése előtt elsajátíthassák az okosszemüvegekre való fejlesztés módjait. A Google szemüvege ugyan Androidot futtat, de az érintőképernyő hiánya és a felhasználás jellege miatt másképp kell kialakítani a felhasználói felületeket. A szemüveg az appokon kívül megfelelően kialakított webes szolgáltatásokkal is együtt tud működni, így például házi fejlesztés részeként akár tévéműsorokat is lehet rajta nézni – bár ez az apró kijelzőn nem túl kényelmes. Kevesen tudják, hogy a Glass nemcsak androidos telefonokkal, de iPhone-nal is együtt tud működni Bluetoothon keresztül.
Ezt fogja tudni a magyar repülős app a Glass-szal
Maróyék egy repülőgépes navigációs Glass-applikáció fejlesztésén dolgoznak, amely a repülőgépek pilótái mellett az ejtőernyősök dolgát is megkönnyíti. Ahogy az a fenti videón is jól látható, az alkalmazás automatikusan kirajzolja a Glass kijelzőjére a műszerfal egyes gombjainak állapotát, de használható a futópályák jelzéséhez vagy a légi tájékozódás során is. Napjainkban a kisrepülőgépeken az autós GPS-ekhez hasonló, egyszerű navigációs eszközöket használnak.
Maróy szerint hiba lenne jelenlegi gyerekbetegségei miatt előre leírni a Google Glasst, rengeteg potenciált lát a termékben. Bár azt például egy androidos telefonnal is meg lehet már oldani, hogy egy falon lévő, mondjuk japán nyelvű feliratot lefordítson a gép, jelenleg ehhez elő kell venni a telefont, el kell indítani a Gogglest vagy más erre szolgáló appot, ami jó pár másodpercet igényel. Ehhez képest, ha a szemüvegünkben van az intelligens kamera, elég lesz kiadni a "fordítás" parancsot, és a gép automatikusan megjeleníti az apró kijelzőn a lefordított verziót az eredeti szöveg helyén.
Egyelőre komoly gondot jelent az okosszemüvegre fejlesztőknek, hogy a telefonoktól eltérően a Glassnak még nincs saját piactere, ahol a már kész alkalmazásokat publikálni lehet. Erre a célra egyelőre egy nyilvános táblázat szolgál, amelybe a fejlesztők felvehetik az újonnan készült applikációkat, ha meg akarják mutatni a szakmai közönségnek.
Azt Maróy sem tudta megjósolni, hogy mikor lehet majd megvenni a Google-szemüveget. Fejlesztőként úgy véli, hiba lenne piacra dobni a Glasst, amíg nincsenek rá olyan szolgáltatások, amelyek valóban megkönnyítik a felhasználók mindennapjait. Így ugyanis néhány nap után a fiók mélyére kerülne a drága kütyü a legtöbb embernél. Az már a prototípuson is jól látszik, hogy valódi divatcikk lesz, nem véletlenül pózol benne az egész celebvilág Miley Cyrustól Bill Murrayig.
A Google már két éve dolgozik az eszközön, bár szélesebb tesztelői körben csak tavaly tél óta hozzáférhető. A keresőcég mellett azonban más, kevésbé ismert gyártók is dolgoznak hasonló, sőt, jobb szemüvegeken. A Meta cég SpaceGlasses nevű készülő terméke valóban a szemüveg lencséjében jeleníti meg a képet, a felhasználó teljes látóterében, ami tizenötször nagyobb hasznos virtuális munkaterületet biztosít a Google Glassnál. Ennek a megoldásnak viszont az a hátránya, hogy viselője folyamatosan a kijelzőn át szemléli a világot, ami ronthat a látási viszonyain.
A tervek szerint jövőre piacra kerülő Space Glasses elterjedését a mintegy 800 ezer forintnak megfelelő ára hátráltathatja, míg a Google azt ígéri, hogy egy átlagos okostelefon áráért fogja majd kínálni a Glasst, ami 150 ezer forint körüli árat jelent.