Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Először hajtott fejet az amerikainál szigorúbb adatvédelmi előírásokat használó Európa előtt a Google, amely most először vezet be a kontinensre vonatkozó, jelentős újítást. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, az Európai Unió Bíróságának május 13-ai állásfoglalása szerint a Google-nak a jövőben módosítania kell bizonyos keresési eredményeket. Ez azt jelenti, hogy az „irreleváns” és elavult adatokhoz mutató linkeket törölni kell, ha az érintett ezt kéri. A döntés óta néhány ezer megkeresés érkezett a Google-hoz egész Európából.
A Google csütörtök éjjel óta egy külön űrlapon keresztül lehetővé teszi az európai felhasználók számára, hogy olyan információk törlését kérjék a Google keresőjéből, amelyek egyébként publikálásuk idején helytállóak voltak. Mindez már része annak a folyamatnak, amelynek célja az Európai Unió új, egységes adatvédelmi szabályainak megalkotása. Az új szabályzat már részletesen tartalmazni fogja a felejtéshez való jogot. Ez tulajdonképpen az emberi agy sok esetben jótékony felejtési képességét fogja kiterjeszteni a virtuális világra, hogy egy-egy kínos múltbeli eset ne kísértse a világhálón a felhasználókat életük végéig.
Dr. Ormós Zoltán internetes ügyekre szakosodott ügyvéd szerint a felejtés joga ahhoz hasonló gyakorlatot teremt, mint amikor valaki letölti a rá kiszabott börtönbüntetést egy korábban elkövetett bűncselekmény miatt, és ha nem téved le a jó útról, bizonyos idő elteltével újra kaphat erkölcsi bizonyítványt.
Ennél ártatlanabb esetekben is praktikus lehet a mesterséges felejtés: Ormós egy korábbi esetet hozott fel példaként, amelyben egy magyar nő akarta eltávolíttatni a róla készült meztelen fotókat. Mivel a netre került fájlok mellett a családneve is szerepelt, a Google keresőjében az első találatok között jelentek meg a képek, ami egy leendő állás betöltésében is okozott hátrányt neki.
A különböző amerikai és más országokban működő oldalakról nem távolították el a fotókat, ezért végül a Google-tól kérelmezte, hogy a cég az ezekre mutató linkeket távolítsa el. A Google teljesítette a kérést. Ezzel legalább megnehezítették a fotók felkutatását, amelyek eddig egyetlen kereséssel lekérhetők voltak, a keresőből kikerülve azonban csak hosszadalmas kutatással lehet megtalálni őket.
A nő esetében még szerzőijog-sértéssel kellett indokolni a törlési kérvényt, az új, magyar nyelven is elérhető űrlapon keresztül azonban már hasonló "jogi trükközés" nélkül is kérni lehet majd az adatok eltávolítását a kereső találatai közül – magyarázta Ormós. A Google-nak eddig a magyar felhasználók esetében korábban csak bíróság vagy az adatvédelmi hatóság döntése nyomán volt kötelező törölnie keresőjéből linkeket, ez azonban mostantól megváltozik. Az új rendszerben bizonyos idő elteltével egy sok éve írt fórum- vagy blogbejegyzést, utólag kínosnak vélt képeket vagy bármilyen más, már nem aktuális információt is el lehet távolítani a Google találatai közül, bírósági vagy hatósági "hercehurca" nélkül.
Bonyolítja a helyzetet, hogy mivel az idekapcsolódó uniós jogszabályok még nem készültek el, nincsenek egységes szabályok arra vonatkozóan, hogy például hány év után lehet egy adott tartalomra mutató hivatkozást eltávolíttatni a Google találatai közül. Ezt egyébként Ormós tudomása szerint a sajtócikkekre vonatkozó szabályok esetében a tagországok egyedileg dönthetik majd el, így elképzelhető, hogy például itthon már öt év, a briteknél pedig mondjuk csak tizenöt év elteltével lehet kérni majd a rendszert a mesterséges felejtésre. A törlés ideje összefügghet majd a múltbeli esemény jelentőségével is.
A Google az új űrlapján jelzi, hogy a rendszer egyelőre még nem végleges formában működik, kialakításának véglegesítésén dolgozik a cég (amelynek valószínűleg külön ügyfélszolgálatot is ki kell alakítania a kérések feldolgozásához). A rendszer már most is képes fogadni a kéréseket, amelyek beérkeztét próbáink során e-mailben vissza is igazolták. A beadványhoz be kell szkennelni vagy le kell fotózni a jogosítványt, személyi igazolványt vagy útlevelet is. Az űrlapot egyébként ügyvéd vagy törvényes képviselő (szülő vagy házastárs) is kitöltheti egy felhasználó helyett.
Ormós szerint érdemes gyakran használt Google-fiókkal, belépett állapotban indítani a kérelmeket, így ugyanis a cég rendszerei érzékelhetik, hogy valószínűleg nem hamis megkeresésről van szó. Az űrlap végén szerepel, hogy a Google-nak elküldött információkat a cég – magyar esetekben a – Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára is továbbíthatja, amely a megkeresések nyomán vizsgálatot indíthat.
Ezt a gyakorlatot Ormós Zoltán szerint a Google a saját maga biztosítására használja, hiszen a konkrét szabályok hiányában a keresőcégnek egyelőre egyedileg kell döntést hoznia arról, hogy töröl-e egy cikket, fotót vagy bejegyzést az adatbázisából, vagy nem – ám utóbbi esetben a cégre hárul ennek a döntésnek a felelőssége is.
A Google tehát továbbra is megtagadhatja az adatok törlését, ha a felhasználó érveit nem találja indokoltnak. Az Európai Bíróság eljárása továbbra sem teszi lehetővé például közszerepléssel kapcsolatos múltbeli adatok eltávolítását. Ormós magyarázata szerint a közfeladatot ellátó emberek – politikusok, magas tisztséget betöltő gazdasági vezetők – előéletével kapcsolatos híreket nem lehet töröltetni a netről az új űrlapon át. Magánemberek esetében is megtagadhatják például a törlést olyan esetben, ha valaki egy nyilvános eseményen – például tüntetésen – vett részt, és erről felvétel is készült.
Larry Page, a Google elnök-vezérigazgatója a mesterséges felejtés bevezetése kapcsán elmondta, hogy cége ezzel a lépéssel próbál "európaibbá" válni. Ezzel arra utalt, hogy a Google komoly változtatásokat lépett meg azért, hogy megfeleljen az amerikainál sokkal szigorúbb európai adatvédelmi előírásoknak. Page azonban attól tart, hogy a felejtés jogának bevezetése a világ más részein uralkodó, diktatórikus államokat még komolyabb internetcenzúrára sarkallhatja. Persze ez csak a világ egy részére igaz, nem mindenhol piacvezető ugyanis a Google keresője, az oroszoknál például a Yandex, Kínában pedig a Baidu jelentősebb szereplő.
