Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hétfőn befejeződött a Shanghai Tower építkezése, az utolsó acélszerkezet is a helyére került, már csak a belső építészeti munkálatok zajlanak az év végéig. A legnépesebb kínai városban lévő felhőkarcoló a világ második legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa után, de belsejében épül ki a világ legmagasabban fekvő, 26 emeletes szállodája is - ha az utcaszinttől való távolságot vesszük alapul.
A kínai toronyház 632 méter magasságával közel kétszáz méterrel alacsonyabb a jelenlegi csúcstartó dubaji toronyháznál. A párizsi Eiffel-torony kevesebb, mint feleakkora, mint a Shanghai Tower. Még a legmagasabb magyar építmény, a Lakihegyi adótorony is csak a Shanghai Tower feléig érne, de a paksi atomerőmű szellőzőkéményei is csak néhány tucat alsó szintjét tudnák eltakarni.
“A határ a csillagos ég” - mondta Dulácska Zsolt építészmérnök az Origónak arra a kérdésre, meddig lehet még fokozni az épületek nagyságát. "A legmagasabb épületünk ugyanis 370 kilométer magasan kering a Föld körül: Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) hívják." Az építéshez használt anyagoknak azonban szilárdsági határa van: ahogy növeljük az épület méretét, úgy nő a szerkezet súlya és a terhelés, így egyre nagyobb keresztmetszetre van szükség, hogy ezt elviselje.
Minden olyan épület esetében, amely óriási magasságokba nyúlik, jelentős az aerodinamika hatása: akár másfél méterre is kilenghet az aljához képest. A másik lényeges tényező a földrengésekkel szembeni ellenállóképesség. Ahhoz, hogy a rázkódás hatásait ellensúlyozzák, egy Tokióban alkalmazott megoldásnál például az épület magjában súlyokat helyeztek el, ezeket motorokkal mozgatják. A számítógép által vezérelt rendszer olyan ellenrezgést szimulál, amely kioltja a föld által keltett rezgést. Manapság nagy tömegű ingarendszereket építenek be, amelyeknek az olajcsillapítását vezérlik, akár több száz kilométerre lévő földrengésszenzorok jeleit figyelembe véve - magyarázta Dulácska Zsolt.
Egy felhőkarcoló fenntartási költsége nagyban függ a felhasznált anyagok tartósságától, és azok folyamatos gondozásától. Ahogy a kialakítás, az ergonómia is meghatározó a felhőkarcolók esetében. Dulácska Zsolt a természetből merít példát. A fű, a nád és a búzaszál is egy-egy felhőkarcoló: hosszú, magas, vékony, de rugalmas, ellenáll a környezeti tényezőknek, az erős szél sem tud kárt tenni bennük. Ilyennek kell lennie a több száz méter magas tornyoknak is.
A Shanghai Tower esetében az ablakok kialakításával érték el, hogy 24 százalékkal csökkentették az épületre nehezedő szélterhelést, így negyedével kevesebb fémszerkezetet kellett csak felhasználni, mint a hasonló magasságú épületek esetében. Ennek köszönhetően az anyagköltséget is sikerült mintegy 13,5 milliárd forintnak megfelelő összeggel csökkenteni.
Miközben Ázsia és a Közel-Kelet az ég felé terjeszkedik, addig a kevésbé zsúfolt Európa, és így Magyarország vízszintesen. Budapesten, a Hungária körgyűrűn belül maximálisan 30 méter magas tornyok és irodaházak építhetőek. ”Csak a főváros egységes sziluettjébe illeszkedő terveket engedélyez a budapesti szabályozás és a városvezetés.”
A fővárosba befutó főútvonalak és a körgyűrű találkozásánál terveztek és engedélyeztek csak magasházakat, erre példa az Árpád híd pesti hídfőjénél található, 65 méter magas Duna-tower, és közvetlenül mellette a 64 méteres Europe-tower. Egy másik, a Raiffeisen Bank központjául ugyancsak a közelbe tervezett, 110 méter magas felhőkarcoló viszont már nem kapott engedélyt - magyarázta az építészmérnök.
Ázsiában robog a gazdaság, így a tervezési kedv is töretlen a sűrűn lakott és beépített metropoliszokban. Szintén Sanghajban, egy mesterséges tó közepén épül a jövőbeni legmagasabb épület, amely több mint egy kilométerrel nyúlik majd a tó fölé. A tervek szerint 2020-ra készül el a 300 emeletes, 1228 méter magas Bionic Tower, letaszítva trónjáról az Egyesült Arab Emírségek rekorder felhőkarcolóját.
Dulácska Zsolt szerint gazdasági és üzleti presztízskérdést is jelent a magasba törés egy ilyen fejlett városnak. Aki nincs jelen, az lemarad, ahogy a technikai vívmányok esetében: aki nem ismeri a legújabb kütyüket, nem fog tudni alkalmazkodni, és elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A tervezett és építés alatt álló felhőkarcolók hosszú sorából látszik, hogy ezen magasépítmények határozzák meg a jövő városképeit. Az építészek számára is ellenállhatatlan kihívást jelent a minden eddiginél magasabb épület megtervezése. Ahogy a Közel-Keleten, az olajban gazdag arab országokban is presztízskérdést jelent újabb és újabb felhőkarcolók felépítése.
A 2010-ben átadott Burdzs Kalifánál az üzemeltetés okozott gondot. Az épület lakói közül sokan azért költöztek el a felhőkarcolóból, mert sokallták a havi 25 ezer dolláros (5,6 millió forintos) közös költséget. A 828 méter magas felhőkarcolóban a legolcsóbb lakás bérleti díja is 55 ezer dollár (12 millió forint), ehhez jön hozzá a csillagászati rezsikeret.
Ráadásul a lakók zúgolódására válaszképp a főbérlő az áram és a lift leállításával fenyegetett, ez pedig a Perzsa-öbölben egyet jelent azzal, hogy az épület szaunabörtönné változik.
Sanghajban bevetették a legújabb technológiát, hogy csökkentsék az épület energiafelhasználását. A felhőkarcoló magjában található függőleges szélturbinák évi 350 ezer kilowattóra elektromos energiát termelnek, ami 195 egytagú háztartás, vagy 80 négytagú család éves fogyasztását fedezné. Az épület burkolatát adó kettős üvegréteg nyáron és télen is kellemes hőmérsékletet és levegőminőséget biztosít. A hűtést-fűtést geotermikus energiával oldják meg.
Fontos még a függőleges közlekedés is, mondta Dulácska. “Minél gyorsabb közlekedést, gyorsabb elérést tudnak biztosítani a felhőkarcolóban a különböző emeletekre, annál nagyobb területet vesz el a liftaknarendszer az irodafelülettől. Ennek optimalizálása lényeges.”
Sanghaj legmagasabb épületében van a világ legmagasabban fekvő emelete is: amely az 556,7. méteren helyezkedik el. Az emeletek eléréséhez a Mitsubishi készített, kimondottan a felhőkarcolóhoz tervezett liftrendszert, amely 106 felvonóból áll.
Ezek közül kettő szupersebességű (csak bizonyos emeleteken megálló), másodpercenként 18 métert haladó szimpla, és egy szintén rekordsebességű, másodpercenként 10 métert haladó dupla fülkés lift szállítja majd a látogatókat. Ezek a világ leggyorsabb és legmagasabbra jutó felvonói.
A stresszfaktor csökkentésére kilenc hatalmas átriumot, lebegő kertet hoztak létre a Shanghai Towerben. “Kisebb városnyi ember dolgozik egy ekkora felhőkarcolóban, őket pedig ki kell szolgálni. Amit Budapesten az utcák, a boltok, az éttermek, a terek jelentenek, azt a torony esetében házon belül kell megoldani.”
Nincsenek irodákra osztva a torony belső terei: növényekkel, szökőkutakkal, étkezőkkel, padokkal halmozzák el a többszintes átriumot a depresszió megelőzésére. A helyzet hasonló, mint a tengeralattjárókon, ahol nem tudják elhagyni a járművet. “Ehhez pedig hozzá kell szoktatni a lakókat.”
A kínai építkezést 2008 novemberében kezdték el, még hat év sem kellett a befejezéséhez. A nagyközönség számára azonban csak jövő évtől lesz látogatható a Shanghai Tower. Az építkezés összköltsége 4,2 milliárd dollár.
Az átadás még meg sem történt, két orosz fiatal, Vitalij Raszkalov és Vagyim Makhorov biztonsági felszerelés nélkül megmászta a felhőkarcolót:
