Mi történik, ha egy repülő nem válaszol Magyarország felett?

Nagyjából minden tízezredik utasszállító miatt kell felszállniuk a Gripeneknek, ez nem olcsó mulatság, milliókba kerül. A pilóták sokszor egyszerű kézjelekkel oldják meg a problémákat.

Hétfőn nem létesített rádiókapcsolatot sem a német, sem az osztrák, sem a magyar légi irányítással egy brit Airbus A320-as utasszállító repülőgép, ezért a Magyar Honvédség vadászgépeinek kellett felszállniuk, hogy ellenőrizzék.

Kecskemétről indulnak a Gripenek

Mivel egy utasszállító gép pilótáinak minden esetben be kell jelentkezniük, ha a gép egy olyan régióba ér, ahol új légi irányítással veszi fel a kapcsolatot, a három országon kommunikáció nélkül átrepülő Airbus már magas szintű riasztást váltott ki.

Ilyen Gripen vadászgépei vannak a Magyar Honvédségnek Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Nem véletlen, hogy a polgári légi forgalmat irányító HungaroControl munkatársai riasztották a Magyar Honvédség légvédelmét is, amely a kecskeméti bázis tizennégy gépéből két Gripen vadászgépet küldött az Ausztria felől közelítő brit utasszállító esetének kivizsgálására" – magyarázta az Origónak Szücs József ezredes, a Magyar Honvédség Veszprémben lévő Légi Vezetési és Irányítási Központjának parancsnoka. Szücs elmondta, hogy a gépre a NATO spanyolországi légi irányítási központja a teljes régióban riasztást adott ki, így a magyar légvédelmi irányítók már eleve tudtak a problémás gép közeledéséről.

Ezúttal fel is kellett szállniuk

Mint azt Szücs ezredestől megtudtuk, a kecskeméti légi bázison tartózkodó vadászpilóták az ilyen riasztások esetén pontos előírásokat követnek: bizonyos riasztási szintnél csak be kell ülniük a Gripenekbe, egy magasabb szinten pedig bekapcsolt hajtóművekkel kell várakozniuk. Bár hétfőn a vadászgépeknek már fel kellett szállniuk, a Gripenekkel végül nem kellett követniük az Airbust, mivel az időközben felvette a rádiókapcsolatot a magyar légi irányítással.

Ez nagyjából 5-6 perccel az után, hogy a gép a magyar légtérbe ért, tehát a nyugati határtól legfeljebb 70–120 kilométeres távra jutott be az országba.

Két radarrendszer is figyeli az országot

A magyar légteret két különböző radarrendszer figyeli: a civil légi irányítás radarjait elsősorban a nagy magasságban, viszonylag lassan manőverező utasszállító és tehergépek követésére optimalizálták, míg a katonai radarrendszer a gyors fordulatokat is tudja követni.

Készenléti riasztási gyakorlat a kecskeméti repülőbázison Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Mindkét radarrendszer képes a polgári repülőkben kötelezően előírt válaszjeladó, a transzponder jeleinek olvasására, ez többek közt arról is információkat ad, hogy a gép melyik járatot szolgálja ki, és merre tart.
Ha egy repülőgép kikapcsolt transzponderrel lép be az európai légtérbe, az azonnal riasztást vált ki – nyilatkozta korábban az Origónak Háy György, a Közlekedésbiztonsági Szervezet balesetvizsgáló szakértője.

Miért nem jelentkeznek be?

A légi vezetési és irányítási központ parancsnoka szerint Magyarország felett évente mintegy félmillió repülőgép halad át, ezek közül csupán évi ötven-hetven géppel nem valósul meg a kétoldalú rádiókommunikáció, ekkor kerül sor riasztásra. Az esetek többségében a pilóták vagy nem a megfelelő frekvencián próbálnak kommunikálni, vagy műszaki hiba miatt nem lépnek kapcsolatba az irányítókkal. A legtöbb esetben elegendő a szabványos vészhelyzeti frekvenciákon felhívni a figyelmüket erre – ezt egyébként nemcsak a polgári irányítók, hanem a légvédelmi irányítók is megteszik. Arra is volt rá példa, hogy a közelben tartózkodó repülők pilótái figyelmeztették a nem kommunikáló gép kapitányát arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a légi irányítókkal.

Mi történik, ha így sem sikerül kapcsolatba lépni? Ilyen esetben emelkednek a magasba a vadászgépek. A Gripenek pilótáinak feladata az, hogy szemrevételezzék, mi történhet a repülőgépen. Szücs ezredes szerint a civil és a katonai gépek pilótái egyezményes kézjelekkel tudnak kommunikálni, így például jelezhetik, ha elromlott a rádiójuk. Ha már vadászgépek kísérnek egy utasszállítót, akkor az adott légtérben minden más repülőgéppel szemben prioritást élveznek.

Nem lehet lelőni civil gépet

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabályzata értelmében semmilyen esetben nem lehet lelőni civil repülőgépet. A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások óta ettől eltérő megítélés alá esik azonban az, ha egy repülőgépet fegyverként akarnak használni. Ilyen esetben az országok légvédelme jogosult földre kényszeríteni a repülőgépet, ám erre csak bonyolult szabályok betartásával kerülhet sor.

Ha nem műszaki hiba okozta, a rádiós kommunikáció megsértése szabálysértésnek minősül, amellyel kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság indít vizsgálatot – ez a szervezet fogja vizsgálni azt is, hogy miért hallgatott a brit A320-as legénysége is. Ha ebben megállapítják, hogy a légitársaság bármilyen módon felelős a rádiós kommunikáció elmaradásáért, megbüntethetik a vállalatot – a vadászgépek bevetésének költsége még ilyen rövid repülési idő esetében is több millió forintot jelent: korábbi sajtóhírek szerint egy Gripen vadászrepülőgép másfél órányi repülése nagyjából 8-10 millió forint költséggel jár.