Idén nem kellett sokat várni jelentős akvizíciókra, a Google már január közepén bejelentette be, hogy 3,2 milliárd dollárért, vagyis mintegy 833 milliárd forintért megveszi a Nest nevű, okostermosztátokat fejlesztő céget. A keresőcég a lakók szokásait megtanuló hűtés- és fűtésvezérlő alapjaira teljes otthonvezérlő megoldásokat akar kidolgozni.
A Facebook márciusban előbb a WhatsApp chatszolgáltatást vásárolta fel 22 milliárd dollárért, majd az Oculus Rift virtuális sisakot fejlesztő céget kétmilliárdért. Azt még nem tudni, Zuckerbergék pontosan mihez akarnak kezdeni a virtuális sisakkal, amelyből még mindig csak fejlesztői változat létezik.
Az Apple májusban hárommilliárd dollárért vásárolta fel a trendi és drága fülhallgatókat gyártó Beats Electronicsot. A céget 2006-ban alapította Jimmy Iovine producer és Dr. Dre – aki a Forbes év végi sikerlistája szerint jelentős részben az iPhone-gyártóval kötött üzletnek köszönhetően hatszázmillió dollárt keresett az idén, és ezzel minden idők legjobban fizetett zenészévé vált.
Nem csupán vásárolt, eladott is a Google: közel tízmilliárdos veszteséggel, 2,9 milliárd dollárért lepasszolta a kínai Lenovónak Motorola mobiltelefonokat gyártó üzletágát, amelyet csupán két éve vett meg, de igazából nem tudott mit kezdeni a céggel. Hiába volt az Androidot fejlesztő cég birtokában, a Motorola Mobility egyetlen készüléke sem aratott óriási sikert. A Lenovo viszont az idén a világ öt legnagyobb mobilgyártója közé küzdötte fel magát.
Az év elejének legnagyobb őrületét meglepő módon egy egészen primitív játék, a Flappy Bird robbantotta ki. Az app vietnami fejlesztője úgy döntött, hogy törli a szerinte "túlzott függőséget okozó” játékot az appboltokból. A húzás hatalmas felzúdulást váltott ki a felhasználók körében: az eBayen csillagászati összegekért árulták azokat a telefonokat, amelyekre tulajdonosuk még telepítette a játékot.
Februárban Steve Ballmer tizennégy év után leköszönt a Microsoft vezérigazgatói posztjáról, hogy miután megvásárolta a Los Angeles Clippers kosárlabdacsapatot, sportvállalkozóként folytassa tovább a karrierjét. Utóda a cég nagyvállalati és felhőalapú szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágat irányító Satya Nadella lett, aki azonmód komoly átszervezésbe fogott, hogy újra versenyképessé tegye az okostelefonok és tabletek korában csak bicegő óriáscéget.
Jöttek is a bevállalós húzások sorban: márciusban bemutatták az Office iPadre szabott új változatát, áprilisban bejelentették, hogy a kilenchüvelykesnél kisebb kijelzőjű táblagépekhez ingyen adják a Windows megfelelő verzióját. Végül a cég megvette a Nokia mobilgyártó üzletágát, és karácsonyra már piacra is dobta első, Microsoft Lumia nevű telefonjait, amelyek között olcsó típusok is vannak.
Aztán jött az Oscar-díjkiosztó és Elen DeGeneres amerikai komikus, a gála házigazdája, aki egy lazán eleresztett szelfivel médiatörténelmet írt.
DeGeneres élő adásban ellőtt fotóját, amelyen tucatnyi hírességgel pózolt, 3,3 millióan osztották meg a Twitteren, és ezzel a mikroblog-szolgáltató történetének legtöbbször retweetelt bejegyzésévé vált.
A nyár nagy őrülete az Ice Bucket Challenge volt. Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű, mozgatóideg-sorvadással járó betegség ellen küzdő amerikai alapítványt támogató kampány keretében több mint 17 millió Facebook-felhasználó öntötte nyakon magát jeges vízzel és töltött fel a nemes aktusról készült videókat a közösségi oldalra – köztük Bill Gates, Elon Musk, Larry Page és Sergey Brin. Az akcióban a legnagyobb ma élő elméleti fizikusának tartott Stephen Hawking is részt vett, aki maga is ALS-ben szenved.
Áprilisban rendkívül súlyos hibát találtak a Google és a Finn Codenomicon cég szakértői az OpenSSL nevű titkosítási technológiában, amelyet széles körben használnak internetes szolgáltatások védelmére a Facebooktól az internetbankokig. Nem véletlen, hogy tavasszal még a legtöbb hétköznapi internetező is jelszócserére szorult, de akadt sok olyan felhasználó is, akinek új bankkártyát kellett készíteni, mert a korábbi adatai kiberbűnözők birtokába kerültek.
Augusztusban robbant ki az év egyik legnagyobb felhördülést kiváltó adatlopási botránya, a "celebgate”. Ennek során egy sor híresség, köztük Jennifer Lawrence, Kirsten Dunst színésznők és Kate Updon szupermodell meztelen fotói szivárogtak az internetre.
A fényképeket a hírességek Apple-eszközein lévő adatokat szinkronizáló iCloud-fiókokból lopta el egy OriginalGuy álnevű hacker. Az Apple szerint annyira célzottak voltak a támadások, hogy a cég rendszerei ezek ellen nem nyújthattak védelmet. Bár az Apple-vezér Tim Cook szerint nem az iCloud gyengesége miatt kerülhettek ki a képek, végül a cég mégis szigorította az adatok hozzáférhetőségét az iCloud webes felületén.
Június 30-án, 12 évvel elindulása után végleg lehúzta a rolót az iWiW. Az Origo tulajdonában lévő magyar közösségi oldal nem bírta a versenyt a Facebookkal, amelyet több mint 1,35 milliárdan használnak világszerte, és továbbra is nő a felhasználói tábora.
Európai felhasználóként május végétől arra is lehetőségünk van, hogy a Google-nél kérvényezzük, hogy a számunkra kínos találatokat törölje a keresőjéből. Bár az eredeti forrásoldalon az információ nem vész el, felkutatása sokkal nehezebbé válik. A cenzúrázás csak magánszemélyek számára érhető el, de a Google már most attól tart, hogy politikusok strómanjai is élni fognak a lehetőségekkel, hogy piszkos múltjukat leplezhessék.
Az iWiW 2002-ben, egy évvel el a Facebook előtt indult még WiW (Who is Who) néven, Várady Zsolt ötlete nyomán. A Magyar Telekom 2006-ban vásárolta meg az oldalt, egymilliárd forintért. A csúcson 4,7 millió regisztráltja és napi 1,5 millió látogatója volt. Ez a szám az elmúlt években drámaian visszaesett, az utolsó hónapokban már csak napi hetvenezren használták a szolgáltatást. Várady egyébként azóta több kormányellenes tüntetésen is részt vett, jövőre pedig új közösségi oldal beindítását tervezi, amely a kormányzat működését akarja áttekinthetőbbé tenni.
Október végén a magyar kormány bejelentette, hogy 2015-től kiterjeszti a korábban hanghívások és SMS-ek után fizetendő távközlési különadót az internetszolgáltatásokra.
A tervezet sokkolta a magyar közvéleményt, ami nem is csoda, hiszen minden egyes le-, vagy feltöltött gigabájt adat után 150 forintot kellett volna fizetni. Ez a felhőalapú szolgáltatások korában már vállalhatatlan mértékű különdíjjal járt volna, éves szinten akár több százezer forinttal növelhette volna az otthoni internetdíjakat.
Bár később a tervezetet úgy módosították, hogy az adatforgalomtól függően legfeljebb hétszáz forint legyen az internetadó mértéke, addigra már óriási tüntetések szerveződtek, és világszerte elismert magyar cégek tiltakoztak a netadó ellen: az okostelefonjaival világító tömeg fotói bejárták a világsajtót - így nem csoda, hogy a kormány visszavonulót fújt - legalábbis az októberben bejelentett formájában.
Az Amazon júniusban mutatta be első okostelefonját, a Fire Phone kedvező ára ellenére is hatalmas bukásnak bizonyult, pedig még 3D-s effektusokra képes kijelzőt és termékfelismerő szkennert is építettek bele. A Guardian című brit lap által megkérdezett szakértők szerint augusztus végéig csupán kevesebb mint 35 ezer darabot adhattak el belőle, csúfos bukása az online áruház üzleti eredményét is alaposan lerontotta. A népszerűbb okosmobilokból ugyanis milliószámra fogynak a készülékek.
Ezzel szemben az idei év komoly sikereket hozott az online prezentációs szoftveréről ismert magyar Prezinek. Miután a cég több százezer amerikai iskolának biztosított ingyenes licencet szolgáltatásaihoz, Árvai Péter, a Prezi vezetője Barack Obama amerikai elnökkel is találkozhatott, akivel a Fehér Házban kezet is rázott.
Az alkalmazás tavasz óta magyarul is elérhető, világszerte pedig több mint negyvenmillióan használják. Júniusban a cég az egyik rangos európai startup díját is megnyerte, novemberben pedig 14 milliárd forintnak megfelelő befektetést nyertek el.
Az IDC statisztikái szerint az idén összesen 175 millió darab tepsimobil talált gazdára világszerte – ez a szám jócskán felülmúlja a laptopok eladásait. Bár sokan tartják kényelmetlennek a nagyképernyős, zsebből kitüremkedő mobilokat, a kényelmes gépelés és az akár többnapos üzemidő kárpótol ezekért.
Nem csoda, hogy végül az Apple is előrukkolt a saját tepsimobiljával: az öt és fél colos kijelzővel felszerelt iPhone 6 Plusszal. Ez az első iPhone, amelynek nagyon jól bírja az akkumulátora a strapát, elég lehet kétnaponta tölteni. Viszont a premiert beárnyékolták azok a videók, amelyek szerint a készülék nagyon könnyen elhajlik. A bendgate miatt még az Apple is magyarázkodni kényszerült: bemutatta, milyen berendezésekkel nyúzza telefonjait a gyártás megkezdése előtt. Később több más teszt is készült, és kiderült, hogy nem is az iPhone 6 Plus a leghajlékonyabb mobil a piacon.
Az október is az Apple-ről, pontosabban az Apple vezérigazgatójáról, Tim Cookról szólt, aki egy, a Businessweekben megjelent interjúban nyíltan felvállalta másságát. "Büszke vagyok arra, hogy meleg vagyok, Isten egyik legnagyobb ajándékának tartom a másságomat" - fogalmazott az Apple-vezér.
Előzetes bejelentés nélkül, teljesen váratlanul rajtolt el Budapesten november közepén az Uber, a világ legismertebb közösségi személyszállító szolgáltatása. Az Uber-kocsikat okostelefonos appból lehet rendelni, fizetni is bankkártyával vagy Paypallel lehet - ugyancsak a telefonról, egyedül készpénzzel nem lehet rendezni a fuvart.
Míg egy hagyományos taxi 450 forintos alapdíjért áll elő, az Ubernél ez csak 300 forint, kilométerenként pedig nem 280, hanem csak 130 forintot kell fizetni. Ezenfelül a pesti taxiban 70 forintos percdíjat kérnek, míg az Uber esetében ez csak 25 forinttal növeli a díjat. Nem véletlen, hogy a magyar taxisok is nekimentek a szolgáltatásnak, amelyet több külföldi országban betiltottak már. Az uberes sofőröktől nem igényelnek taxisjogosítványt, és a járműveiket sem kell taxiként levizsgáztatni - igaz, nem is használhatják a buszsávokat.
Az év vége sem telt izgalmak nélkül: hackerek novemberben kifosztották és megbénították a Sony Pictures amerikai filmstúdió teljes hálózatát, és belsős adatokat loptak el onnan. A támadás során a Time információi szerint 100 terabájtnyi bizalmas és titkos adatot loptak el a Sony szervereiről: köztük üzleti dokumentumokat, céges e-maileket, hollywoodi sztárok és a munkatársaik adatait, illetve bemutatásra váró filmeket, és a cég stratégiai terveit is.
A szakértők Észak-Koreát sejtik a háttérben, mert a cég új, The Interview című vígjátéka arról szól, hogy két újságírót Kim Dzsongun, a helyi vezető elleni merénylettel bíznak meg. Végül a film hivatalos premierje elmaradt, ám szenteste közzétették a filmet a Google, az Apple és a Microsoft online tékáiban.
Nem csak emiatt volt izgalmas a karácsony: a Lizard Squad napokra megbénította az ünnepek alatt a Microsoft és a Sony online játékszolgáltatásait. Slusszpoénként pedig az Anonymous hackercsoport 13 ezer darab ellopott jelszót tett közzé, amelyek olyan ismert szolgáltatások felhasználóitól származnak, mint a PlayStation Network, az Xbox Live vagy az Amazon.