Helikopterről nem lehetett volna közeli felvételeket készíteni, ezért teljes egészében egy oktokopterre szerelt kamerával forgatták le a Magyarország madártávlatból című négyrészes dokumentumfilm-sorozatot, amelyet az Origón is megnézhet, karácsonytól az OzoneNetwork is a műsorára tűzi, a részleteket pedig a Madártávlat blogon az elmúlt hetekben olvasóink is végigkövethették.
A négyrészes sorozat epizódjainak forgatásakor egy több mint tízmillió forintot érő professzionális drónt használtak, amelyet Váradi Ádám drónpilóta irányított, az aljára szerelt kamerát pedig Hévizi Tamás rendező-operatőr kezelte. A drónos megoldással egyaránt lehetővé vált akár kétszáz méteres magasságból, vagy néhány méteres közelségből bemutatni Magyarország látványosságait.
Az amerikai gyártmányú drón darabokban érkezett a magyar filmesekhez, akik Kékes Pál gépészmérnök és Sziebold Péter villamosmérnök segítségével szerelték működőképes állapotúra a gépet. Az aljára egy olyan kamerastabilizátort szereltek fel, amilyet amerikai filmesek is használnak: ez a másodperc ötszázad része alatt képes kompenzálni bármilyen billenést.
Alkalmazása a drónos filmezéshez nélkülözhetetlen: az oktokoptert ugyanis a magasban lökdösi a szél, a percenként többezres fordulattal működő rotorok miatt pedig rezeg az egész jármű. A gép rázkódását a stabilizátor és az oktokopter közé beépített rezgéscsillapítókkal küszöbölik ki. A több millió forintos stabilizátornak köszönhetően azonban a kép tökéletesen stabil marad, a kamera mindig vízszintesen áll – még arra sincs szükség, hogy utólag szoftverekkel javítsanak a látványon.
Az amatőr használatra szánt drónokkal ellentétben ezen a szerkezeten az oktokoptertől teljesen függetlenül, külön motorokkal lehet mozgatni a kamerát, akár a jármű folyamatos lebegése közben is. A filmezés során mindig Váradi Ádám irányítja a drónt manuálisan, de a gép automatikáját hívták segítségül a gellérthegyi Szabadság-szobor körberepülésekor: a GPS alapján tájékozódó drón ugyanis teljesen pontos köröket tud leírni a levegőben. A felvételek során Hévizi Tamás kezeli a kamerát úgy, hogy a képét az ölében lévő képernyőn láthatja valós időben.
A drón esőben nem használható – ilyenkor az optika amúgy is használhatatlanná válna a vízcseppek miatt –, de 15 kilométer/órás sebességig képes ellensúlyozni a széllökéseket úgy, hogy azok nem is látszódnak a kész felvételen.
A nyolcrotoros drón egyik felén zöld, a másikon vörös színű LED-ek világítanak: erre azért van szükség, hogy bármikor könnyű legyen megállapítani, melyik a jármű eleje, és melyik a hátulja. A Magyarország madártávlatból sorozatot full-HD felbontásban, egy Canon 5D Mark III típusú, mozgóképet is rögzítő digitális tükörreflexes fényképezőgéppel forgatták le.
Ha egy ilyen, optikával együtt nagyjából másfél kilogrammos fényképezőgépet hordoz, a drón teljes felszállótömege csak 12 kilogramm, de maga a jármű légcsavarjait meghajtó erős elektromotorok akár 25 kilós terhet – vagyis akár egy kisgyereket vagy kisebb cementeszsákot – is a levegőbe tudnak emelni. Erre azért van szükség, mert mozifilmek forgatásához nagyobb méretű és nehezebb, RED típusú kamerákat használnak, amelyek az ultra HD-nál is nagyobb, 6K felbontást használnak.
Bár kezelői sosem repülnek emberek fölé a drónnal, a járművet egy sor biztonsági megoldással felszerelték. Például az akkumulátorok állapotát a gép cellaszinten vizsgálja, és a legkisebb zavar esetén akár magától leszáll felszállásának helyére. Egyébként akkor is ezt teszi, ha elveszti a távirányító jeleit, de a pilótától is kaphat utasítást a kényszerleszállásra Mivel nyolc rotor biztosít felhajtóerőt neki, a jármű akár akkor is képes biztonságosan landolni, ha egy-két légcsavarja meghibásodik.
Hévizi Tamás szerint az általuk használt drón bármilyen külföldi forgatáson is megállná a helyét, mivel ugyanolyan technológiákat használ, amilyenekkel Hollywoodban is dolgoznak. A legfontosabb különbség inkább az, hogy egy magyar drónfilmesnek nincs pénze arra, hogy egy tízmillió forintos kopterből tartalékpéldányt is vásároljon, míg a tengerentúlon ez általában rendelkezésre áll.
Az operatőr az Origónak elmondta, hogy egyelőre nincs is mit fejleszteni a drónjukon, mivel az minden típusú bevetésre alkalmas. Jelenleg az jelenti a legnagyobb korlátot, hogy az akkumulátorok fejlettsége még nem érte be a gép egyéb technológiáit. Egy ekkora drón a húszezer milliamperórás kapacitású akkumulátorával mindössze negyedórán át tud a levegőben maradni. Egy ilyen telep egyébként hatvanszor több elektromos energiát tárol, mint egy tipikus mai okostelefon.
Bár egy lítium-polimer akkuszett közel százötvenezer forintba kerül a drónhoz, egyelőre nincs más megoldás, mint ezekből bevásárolni jó sok darabot. A töltés sem megy villámgyorsan, legalább egy órát vesz igénybe, a puszta közepén pedig csak benzinről működő aggregátorról tudják megoldani: egy óra alatt négy darab akkumulátor tölthető újra a terepen, míg konnektorról hat darab telep is feltölthető ennyi idő alatt. Ha az akkumulátorok terén végre technológiai áttörés következik be, az az okostelefonok és viselhető eszközök mellett valószínűleg pont a drónok használatát fogja forradalmasítani – véli Hévizi Tamás.
Az Egyenlítő műsorának készítői a drón készítőivel beszélgettek a dokumentumfilmes sorozat elkészítéséről. Érdemes a videóban hét perchez tekerni, ahol Váradi Ádám bemutatja a gép működését.