A felhőkarcolók száma folyamatosan növekszik világszerte: 2014 rekordévnek számított ebből a szempontból, a valaha volt legmagasabb év.
Összesen 97 felhőkarcoló, vagyis 200 méternél magasabb épület kivitelezése fejeződött be az elmúlt év során. Ebből 11 volt szupermagas, ezek magassága a 300 métert is meghaladja - ez szintén új rekordnak számít. Utoljára 2011-ben döntöttek csúcsot az egy év alatt megépített 81 felhőkarcolóval - vagyis a tavalyi év jócskán túlszárnyalta a korábbi rekordot.
A felhőkarcolók számának látványos emelkedése részben a világ gazdasági helyzetének stabilizálódásának tudható be. "Hat év telt el azóta, hogy 2008-ban kirobbant a világgazdasági válság és recesszió, és figyelembe véve az effajta magas épületek esetében szokásos tervezési és kivitelezési időt, szinte biztosan a recesszió utáni felemelkedésnek lehetünk a tanúi" - írta a Magas Épületek és Városi Élőhely Tanácsa (CTBUH) jelentésében. A kilábalást követően elkezdett növekedni a kereslet az ingatlanpiacon a toronyházak iránt, ami szintén pozitív hatással lehetett az effajta beruházásokra.
Ázsia és azon belül is Kína, ahogy korábban is, fontos szereplő: az urbanizációs törekvések folytán olyan városok látképeit is felhőkarcolók tarkítják, ahol eddig ez nem volt megszokott: például Pekingben és Senjangban. Robog a gazdaság, így a tervezési kedv is töretlen a sűrűn lakott és beépített metropoliszokban: a tavaly elkészült 97 felhőkarcoló közül 58-at, azaz a magasépítmények 60 százalékát Kínában húzták fel. 2014 volt a hetedik egymást követő év, hogy a kommunista ország építette a legtöbb felhőkarcolót.
Ahogy egy építésznek is ellenállhatatlan kihívást jelent minden eddiginél magasabb épületek tervezése, úgy a fejlett államok számára is gazdasági és üzleti presztízskérdést jelent a magasba törés. Aki nincs jelen, az lemarad, ahogy a technikai vívmányok esetében: aki nem ismeri a legújabb kütyüket, nem fog tudni alkalmazkodni, és elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Az olajban gazdag arab államok is a felhőkarcoló-építés élvonalában vannak: az Egyesült Arab Emirátusok és Katar osztozik a harmadik, dobogós helyen 4-4 befejezett toronyházzal.
A tervezett és építés alatt álló felhőkarcolók hosszú sorából látszik, hogy ezen magasépítmények határozzák meg a jövő városképeit. Begyűrűztek a toronyházak Dél-Amerikába is, ahol tavaly épült meg az első 300 méternél magasabb épület, ahogy immár Japán is büszkélkedhet szupermagas házzal.
Folyamatosan változik, hogy milyen céllal is építik a legújabb felhőkarcolókat, a tavaly elkészült magasépítmények felét, 47 toronyházat kifejezetten üzleti fehasználásra szántak. Ez azt jelenti, hogy a világ 100 legmagasabb épületéből már 39 irodaház.
Érdekes megjegyezni, hogy a harmincas évektől egészen az új évezred kezdetéig Észak-Amerika uralta a felhőkarcoló-bizniszt, mára Ázsia és a Közel-Kelet tudhatja magáénak a szupermagas épületek mintegy háromnegyedét. Míg ők az ég felé terjeszkednek, addig Európa, és így Magyarország vízszintesen. Budapesten a Hungária körúton belül maximum 30 méter magas toronyházak építhetőek, csupán a fővárosba befutó sugárutak és a körgyűrű találkozásánál engedélyeznek magasházakat, mint a 65 méter magas Duna-Tower, és közvetlenül mellette, az út átellenes oldalán fekvő, 64 méteres Europe-Tower.
A 2014-ben elkészült legmagasabb épület a New York-i Freedom Towerként is emlegetett One World Trade Center lett 541 méteres magasságával és 94 emeletével, ezzel a 2006-ban megkezdett irodaház jelenleg a világ harmadik legnagyobb épülete - nem mellesleg a valaha épített legdrágább is.
A 2001. szeptember 11-én megsemmisített Világkereskedelmi Központ ikertornyainak helyén épülő öt torony legnagyobbika a legmagasabb épület New Yorkban. A "1 WTC" fém tartóoszlopainak magassága meghaladta az Empire State Building kilátószintjének nettó 381 méteres magasságát is.
A kínai Hucsou városában, a festői Taj-tó (Nagy-tó) partján nem is egy, hanem rögtön két toronyház épült, egymás közvetlen szomszédságában. A Szucsou Nemzetközi Pláza két futurisztikus kinézetű, 288 méter magas tornya körül a keleti főként irodaházként, a nyugati szállodaként funkcionál.
Az effajta épületek tervezése során nem az esztétikum az elsődleges szempont, ám Hucsou két tornyára bátran elsüthető a szép jelző: az épületek egymás tökéletes tükörképei, erre pedig a függőlegesen elhelyezett háromszög formák is ráerősítenek. Az építkezés 2010-ben kezdődött és tavaly fejeződött be.
A Dohában felhúzott International Islamic Tower 200 méteres magasságával nem számít kirívónak a térségben, hiszen a városnak csupán a tizenhetedik legmagasabb épülete. Ugyan a prominens diplomáciai negyedben épült felhőkarcoló eltörpül társaihoz képest, mégis magára vonja a tekinteteket modern, légiesen karcsú, homokóra formájával. Doha éjszakai látképe így leginkább egy tudományos fantasztikus film díszletére emlékeztet.
A különleges toronyház megépítése öt évet vett igénybe, a Katari Nemzetközi Iszlám Bank megrendelése alapján kifejezetten üzleti felhasználásra lett tervezve.
Japán első szupermagas épülete, az Abeno Harukas már korántsem karcsú, hanem első ránézésre furcsa formáival hívja fel magára a figyelmet. Úgy néz ki a főként kereskedelmi célokra szánt hatalmas építmény, mint egy dzsenga játék félidőben. Nem csoda, hiszen a 300 méteres toronyházat két másik, korábban épített, 30 és 54 méteres épülethez toldották hozzá.
Hasonló formát ölt az Abu-Dzabiban felhúzott Al-Hilal Banktorony is, ami nem is annyira 120 méteres magasságával, mint inkább az egymásra helyezett kockaformák miatt lóg ki a tipikus felhőkarcolók közül. Úgy fest, mintha bármelyik pillanatban darabjaira hullhatna.
A santiagói, enyhén kúp formájú Gran Torre Costanera több rekordot is megdöntött: 300 méteres magasságával nem csupán Chile, hanem egész Dél-Amerika első szupermagas építménye, a kontinensen jelenleg nincs nála nagyobb.
A 60 emeletesre tervezett irodaház nem készült zökkenőmentesen: 2006-ban kezdték meg az építkezést, ám a gazdasági válság miatt 2009 januárjában félbe kellett hagyni, a fejlesztőnek nem volt pénze folytatni. Az eredeti 2010-es határidő helyett végül tavaly fejezték be. Az üzleti és kereskedelmi központ ékköve lett: 2 luxushotel, 2 hipermarket és egy hat emelet magas bevásárlóközpont kapott benne helyet.
Európa tavaly mindössze 3 felhőkarcolóval képviseltette magát a mezőnyben, ezek közül az egyik a 224 méteres londoni Leadenhall Building lett. A helyiek által Sajtreszelőnek is becézett épület jelenleg az Egyesült Királyság negyedik legmagasabb építménye, jócskán alulmarad a 2013-ban átadott Shardhoz képest.
Érdekessége a "kifordított" effektus: az irodatorony szerkezete nem rendelkezik a legtöbb felhőkarcolóra jellemző központi maggal, az épület stabilitását kizárólag annak külső kerete biztosítja. Akik a Sajtreszelő 30 méteres belmagasságú, fákkal és padokkal tarkított közösségi tere után London látképét is megcsodálnák, azok hamar a felsőbb szintekre juthatnak a mozgólépcsők és a gyors, mintegy 30 kilométer per órával száguldó liftekkel.
Becslések szerint 2015-ben tovább növekszik majd a beruházások száma: az idei évben előreláthatólag akár 130 darab 200 méternél magasabb felhőkarcoló építése fejeződhet be - ebben a közel-keleti és ázsiai országok - főként Kína - ismét domináns szerepet fognak játszani.